Hogyan lehetne megmenteni a magyar erdőket? A szakemberek már dolgoznak rajta
2024. szeptember 17. 14:24
A folyamatos erdőborítás a megváltozott klíma miatt fontosabb lenne, mint valaha.
A klímaváltozás hatására megváltozhat a Mecsek ma ismert képe: nem válik teljesen kopár területté a jövőben sem, azonban egyes fafajok, köztük a bükk és a fenyőfélék visszaszorulhatnak, más őshonos fajták pedig, például a molyhos tölgy és az ezüst hárs előtérbe kerülhetnek. Az idei nyár kánikulai szárazsága nagyon megviselte a Mecseket is, hiszen déli, nyugati lejtőin számos fa levelei összetöpörödtek, ami sok helyen lombhullatás előtti színekkel ruházta fel az erdőt.
A folyamatos erdőborítás a megváltozott klíma miatt fontosabb lenne, mint valaha – fotó: Shutterstock
Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója elmondta, sok fának a teteje kopasz, letörött vagy teljesen elszáradt.
Ezt fiziológiai szárazsági stressznek hívják, ami azt jelenti, hogy a fában nincs annyi víz, ami a fotoszintézishez, a párologtatáshoz és az anyagcseréhez szükséges lenne. Víz híján a növényben megszakadnak a vízoszlopok, a fa koronájában egyre apróbb levelek alakulnak ki, hogy csökkentse párologtató felületét a növény. Majd szép lassan el is száradnak a levelek a lombkorona csúcsán.
A szakember úgy látja, hogy a folyamatos erdőborítás a megváltozott klíma miatt fontosabb lenne, mint valaha, de az erdeink ilyen rövid idő alatt nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A jégkorszakot követően a felmelegedés lassú ütemben, öt-hatezer év alatt zajlott, amihez az őshonos fáink, a bükköseink és a tölgyeseink alkalmazkodni tudtak. Most azonban nem tudják tartani a lépést az éghajlatváltozással.
A Mecsekerdő Zrt. négyhektáros „erdei óvodájában" az erdőgazdaság a jövő reménységeit, bolgár kocsánytalan tölgyet és csert, a hazai csemeték közül pedig mecseki molyhos tölgyet és ezüsthárst nevel.
- A klímaváltozás egyre markánsabb hatása miatt nem várhattunk tovább, ezért néhány erdészszakembert megbíztunk, hogy kerekedjenek fel, és keressék meg olyan őshonos fafajok előfordulásait tőlünk délkeletre eső országokban, amelyek alkalmasak lehetnek Magyarországon is – mondta Ripszám István, hozzátéve, hogy egész Magyarországot nem fogják tudni ellátni külföldi maggal, és ez nem is cél.
Szerinte a fennálló problémára az egyik legjobb megoldás a helyi szaporítóanyag genetikai változatosságának fenntartása: tehát a ma még jobbnak tűnő termőhelyen álló, de már a változás jeleit mutató erdeink kiegészítése a rosszabb termőhelyhez, rosszabb körülményekhez szokott erdőkből gyűjtött makkal.
A bükk és a tölgyek mellett egyre nagyobb szerepük van az elegyfafajoknak: a juharoknak, a kőriseknek, a vadgyümölcsöknek és a hársaknak is, de elsősorban a déli elterjedésű fajok jöhetnek szóba.
Forrás: bama.hu
Kapcsolódó cikkek
A magyar gazdák támogatásai 2024-ben is biztosítottak a költségvetésben
2023. június 20. 18:09
Elfogadta a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága tegnap.
"Háborús időket élünk, amikor védelmi költségvetésre van szükség" – mondta Font Sándor elnök –, aki kiemelte, hogy a jövő évi tervezet a honvédelmi kiadások több mint nyolcszorosát, a rendvédelmi kiadásoknak pedig a háromszorosát tartalmazza 2010-hez képest.
A költségvetés mezőgazdasági fejezete 208,8, a nemzeti földalap 16,1, az uniós fejlesztések fejezet pedig 656,5 milliárd forint előirányzatot tartalmaz, amely összességében 881,4 milliárd forint.
Az EFSA vizsgálta az uniós állati eredetű élelmiszerek biztonságosságát
2023. március 21. 12:54
Az állattenyésztők betartják az állatgyógyászati készítmények használatára vonatkozó uniós rendeletek előírásait.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által az állatgyógyászati készítmények és egyes anyagok maradványainak élő állatokban és állati termékekben való jelenlétéről szóló legfrissebb jelentése ismét azt bizonyítja, hogy az Európai Uniós állattenyésztők betartják az állatgyógyászati készítmények használatára vonatkozó uniós rendeletek előírásait – írja a nak.hu
