Hogyan lehetne megmenteni a magyar erdőket? A szakemberek már dolgoznak rajta
2024. szeptember 17. 14:24
A folyamatos erdőborítás a megváltozott klíma miatt fontosabb lenne, mint valaha.
A klímaváltozás hatására megváltozhat a Mecsek ma ismert képe: nem válik teljesen kopár területté a jövőben sem, azonban egyes fafajok, köztük a bükk és a fenyőfélék visszaszorulhatnak, más őshonos fajták pedig, például a molyhos tölgy és az ezüst hárs előtérbe kerülhetnek. Az idei nyár kánikulai szárazsága nagyon megviselte a Mecseket is, hiszen déli, nyugati lejtőin számos fa levelei összetöpörödtek, ami sok helyen lombhullatás előtti színekkel ruházta fel az erdőt.
A folyamatos erdőborítás a megváltozott klíma miatt fontosabb lenne, mint valaha – fotó: Shutterstock
Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója elmondta, sok fának a teteje kopasz, letörött vagy teljesen elszáradt.
Ezt fiziológiai szárazsági stressznek hívják, ami azt jelenti, hogy a fában nincs annyi víz, ami a fotoszintézishez, a párologtatáshoz és az anyagcseréhez szükséges lenne. Víz híján a növényben megszakadnak a vízoszlopok, a fa koronájában egyre apróbb levelek alakulnak ki, hogy csökkentse párologtató felületét a növény. Majd szép lassan el is száradnak a levelek a lombkorona csúcsán.
A szakember úgy látja, hogy a folyamatos erdőborítás a megváltozott klíma miatt fontosabb lenne, mint valaha, de az erdeink ilyen rövid idő alatt nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A jégkorszakot követően a felmelegedés lassú ütemben, öt-hatezer év alatt zajlott, amihez az őshonos fáink, a bükköseink és a tölgyeseink alkalmazkodni tudtak. Most azonban nem tudják tartani a lépést az éghajlatváltozással.
A Mecsekerdő Zrt. négyhektáros „erdei óvodájában" az erdőgazdaság a jövő reménységeit, bolgár kocsánytalan tölgyet és csert, a hazai csemeték közül pedig mecseki molyhos tölgyet és ezüsthárst nevel.
- A klímaváltozás egyre markánsabb hatása miatt nem várhattunk tovább, ezért néhány erdészszakembert megbíztunk, hogy kerekedjenek fel, és keressék meg olyan őshonos fafajok előfordulásait tőlünk délkeletre eső országokban, amelyek alkalmasak lehetnek Magyarországon is – mondta Ripszám István, hozzátéve, hogy egész Magyarországot nem fogják tudni ellátni külföldi maggal, és ez nem is cél.
Szerinte a fennálló problémára az egyik legjobb megoldás a helyi szaporítóanyag genetikai változatosságának fenntartása: tehát a ma még jobbnak tűnő termőhelyen álló, de már a változás jeleit mutató erdeink kiegészítése a rosszabb termőhelyhez, rosszabb körülményekhez szokott erdőkből gyűjtött makkal.
A bükk és a tölgyek mellett egyre nagyobb szerepük van az elegyfafajoknak: a juharoknak, a kőriseknek, a vadgyümölcsöknek és a hársaknak is, de elsősorban a déli elterjedésű fajok jöhetnek szóba.
Forrás: bama.hu
Kapcsolódó cikkek
Új árvízvédelmi töltés épül Budapesten
2023. január 17. 10:02
Összesen 1680 méter hosszan árvízvédelmi töltést építenek ki Budapest IV. kerületében, Újpesten, a Megyeri csárdától délre eső területen - írja a Magyar Építők. A töltés 1,5 méterrel a mértékadó árvízszint felett lesz és 2,6 milliárd forintból valósul meg.
Kihirdették Pest-Észak árvízvédelmi szakaszának kivitelezését, melynek során nettó 2,6 milliárd forintból valósulhat meg az 1680 méter hosszú árvízvédelmi szakasz. A munkákat a Colas Alterra Építőipari Zrt. végezheti, akinek a közműkiváltás kialakítása is a feladata. A projekt része többek között egy 1220 méter hosszú árvízvédelmi földtöltés építése, egy 460 méter hosszú vízzáró vasbeton árvízvédelmi fal építése és egy 1642 méter hosszú karbantartóút kialakítása is.
Erdész-vadász szakemberek kaptak elismerést az Erdők Világnapja alkalmából
2023. március 22. 13:36
Az erdő egységes rendszer, amely sérülékeny, védelemre szorul. Közös felelősségünk, hogy megértsük és tudatosítsuk: teremtett világunkkal együtt élve, abban a lehető legkevesebb kárt okozva, ökológiai egyensúlyát fenntartva kell léteznünk, hogy utódaink is megismerhessék ezt a csodát – fogalmazott Farkas Sándor a 2022. évi Erdők Világnapja alkalmából rendezett kitüntetési ünnepségen.
Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese Budapesten, a Vajdahunyadvárban rendezett eseményen úgy fogalmazott: az erdőt ismerő és szerető ember jól tudja, mennyire szervesen és harmonikusan kapcsolódnak egymáshoz a teremtett világ élőlényei.
