Továbbra is azt gondolom, hogy túlságosan durva lépés és nem is a munkaadó kompetenciája a Covid-oltás kötelezővé tétele. Sokkal inkább hiszek a párbeszédben és az ösztönzőkben. Ez persze időigényesebb, macerásabb, de megéri. A cégek egy sor finomabb módszerrel növelhetik oltott alkalmazottaik számát. Ebben nagy a szerepe az első számú vezetőnek és a nyílt kommunikációnak. Aki komolyan gondolja a társadalmi felelősségvállalást, most a Covid elleni oltakozás népszerűsítésében ezt bizonyíthatja saját berkeken belül.
Három héttel ezelőtti posztomban azt kértem a munkaadóktól, hogy ne tegyék kötelezővé az oltást a munkahelyen. Írtam ezt úgy, hogy masszívan oltáspárti vagyok, két Szputynik V és egy adag Moderna bennem van. Legfőbb érvem az volt, hogy ez a kormány kompetenciája lenne, amely sokkal több információval és erőforrással rendelkezik a témakörben. Ha a munkaadó hatalmi szóval fizetés nélküli szabadságra küld minden oltatlant, akkor egyébként jól működő csapatokat verhet szét és durva beavatkozás a privát életbe. Mert ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság gyakorlatilag a felmondással lenne egyenértékű.
Az is látható azonban, hogy oltás nélkül ezt a járványt nem küzdhetjük le. Valahogyan növelni kell az oltási arányt. Magyarországon a politikai pártok a közelgő választás miatt (egyelőre) nem akarnak általánosan kötelező oltást. A Fidesz, amely ezt át tudná vinni a parlamenten, biztosan nem nyit frontot ebbe az irányba. Ellenben a negyedik hullám pusztító hatásával Nyugat-Európában már fel-felbukkan az általánosan kötelezővé tétel, sőt, Ausztria be is fogja vezetni.
Ebben a helyzetben megnő a munkaadók felelőssége, nekik is hozzá kell járulniuk, hogy növekedjen az oltottak száma. Főként akkor, ha a társadalmi felelősségvállalást nem gyorsan letudható szlogenként kezelik, hanem tényleg tenni akarnak valamit a tágabb közösségért. Nem hatalmi szóval,, hanem racionális vagy emocionális érveléssel, ösztönzőkkel. Nézzük meg, mit lehet tenni.
Mérjük fel, hogy ez mekkora probléma
Első körben mérjük fel, hogy a csapat mekkora része oltatlan, ők milyen pozíciókban dolgoznak (valószínűleg ezt már a szervezetek többsége meglépte). Érdemes annak is utánakérdezni akár egy anonim kérdőíven, hogy az oltatlanok miért nem vették fel az oltást. Egy augusztusi amerikai munkavállalói felmérés szerint az oltatlanok 40%-a meggyőzhető: ők nem oltástagadók, hanem bizonytalanok, félnek, lusták, halogatók, nem foglalkoztak eddig a kérdéssel. Hasonló arányról számoltak be hazai virológusok is. Tehát nem a vírustagadókra kell fókuszálnia az akciótervnek.
Indítsunk információs kampányt
Nagyobb szervezetek felvállalhatják, hogy ők “oltástámogató munkahely” és ezt orvosszakmai és üzleti érvekkel is alátámaszthatják. Összeállíthatnak információs anyagot az oltások hatékonyságáról, fontosságáról, az oltatlanokra leselkedő kockázatokról. Ráadásul egy ilyen kommunikációs és cselekvési terv beleillik a gondoskodó munkaadói image-be. Mivel rengeteg információ elérhető már a témában, ez jelentős erőforrás nem is igényelne.
Beszéljen az első számú vezető a munkavállalókkal
Ereje van annak egy cégnél, ha az első számú vezető kiáll és elmondja, hogy számára miért fontos a vakcina. Bevonhatók a kommunikációba az oltottak vagy a betegségen átesettek is. Győrben egy önkormányzati tulajdonú cég vezetője azt választotta, hogy meghívta a dolgozói fórumra Dézsi Csaba András polgármestert. Ő kötelezővé tette az oltást, és gyakorló orvosként kiállt a munkavállalók elé, válaszolt minden kérdésre, hitelesen képviselte az oltottság fontosságát.
Év elején egy nagy magánrendelőben fogorvosi asszisztensként dolgozó ismerősöm mondta, hogy ő nem akarta felvenni az oltást több kollégájával együtt. Félt a hatásától, három héttel korábban kezdték oltani a magyar lakosságot vele. Az ügyvezető gyűlést hívott össze. Elmondta, hogy senkit sem kötelez, hogy beoltassa magát. Ám hozzátette, hogy számára miért fontos az oltottság, beszélt a páciensek, a kollégák, a családtagok iránti felelősségről. “A szívéből szólt, nem kényszerített, de abba az irányba terelt mindenkit, hogy menjünk. Aznapra volt időpontja, az egész csapat követte. Utólag jó döntésnek tartottam, hogy beadattam az oltást” - mondta az ismerősöm.
Legyenek ösztönzők: pénzjutalom, két extra szabadnap
Pozitív ösztönzőket is alkalmazhatnak a cégek. Az Egyesült Államokban 100-200 dollár (32-64 ezer forint) körüli összeget adnak a cégek az oltás felvétele mellett döntőknek. Év elején az Aldi és a Lidl amerikai leányvállalatai 200 dollárral jutalmazták az oltást felvevőket. Nálunk éppen a hétvégén jelentette be a Pannonia Bio Zrt. hogy dolgozónként nettó 175 ezer forintot fizet oltásonként. Aki már korábban kettőt beadatott magának, ő a harmadik után kap nettó 360 ezer forintot. Akad olyan cég, amely nemcsak az oltással járó időt fizeti ki, hanem mellé két extra szabadnapot is felajánl (egyet az oltás napjára, egyet az esetleges mellékhatások átvészelésére).
Legyen a munkahelyen oltópont
Magyarországon a nagy autógyárak meglépték, hogy saját oltópontot telepítettek a munkahelyre. A győri Audinál nemcsak a munkavállalók, hanem családtagjaik is felvehették az oltást. Ha ez nincs, akkor megoldás lehet, hogy a munkaadó elintézi az oltakozás adminisztrációját és még munkaidőben oltópontra szálltja a a munkavállalókat. Így beolthatóak azok a munkavállalók, akik időhiány vagy lustaság miatt nem vették fel az oltást.
Kérjünk tesztet az oltatlanoktól
Lehet persze büntetni is az oltatlan státuszt és sarkallni az oltakozást. Nem feltétlenül fizetés nélküli szabadsággal, hanem ennél kevéssé fájó lépéssel. A WizzAir légitársaságnál az oltás kiváltható heti egy negatív Covid-teszttel, amit azonban a munkavállalónak a saját költségére kell elvégeztetni. A társaság azzal érvelt, hogy utasaik, ügyfeleik védelmében hozták meg ezt a döntést. Meg kell győződni arról, hogy az utasokkal érintkező munkavállalók nem fertőznek, a tesztet viszont a munkáltató nem fizeti. Németországba is hasonló szabályozáson gondolkodnak, ám ott 48 óránként kellene negatív teszteket felmutatnia az oltatlan munkavállalóknak.
https://www.hrportal.hu/hrblog/karacsonyzoltan/hogyan-novelheti-a-munkaado-az-oltasi-hajlandosagot_-20211122.html