Hogyan növelhetjük a terméshozamot 2023-ban?
2023. március 31. 11:45
A magyar gazdaságok teljesítőképessége és hosszútávú jövedelmezősége jelentősen függ a termések hozamának minőségétől és mennyiségétől. A termésátlagok növeléséhez számos tényező járul hozzá, többek között a megfelelő hibridválasztás, a vetésforgó használata, a tőszám és a sortáv megfelelő kiválasztása, a vetésidő meghatározása, a nitrogénveszteségek csökkentése és a tápanyagutánpótlás, valamint az öntözés fontossága.
Az elmúlt évek aszályos időjárásai, továbbá a Magyarországon jelentkező 2022-es rendkívül aszályos év okozta terméskiesések után kiemelten fontos, hogy a termelők 2023-ban növelni tudják a kultúrnövényeik terméshozamát és termésstabilitását. A már jól bevált agrotechnikai gyakorlatok és az innovatív technológiák ötvözése választ adhat a magyar gazdálkodók terméshozam növelésével kapcsolatos kihívásaira.
A megfelelő hibridválasztás talán a legfontosabb termelői döntés a hozam elérése érdekében.
A hibridek kiválasztásakor érdemes az adott fajta értékmérő tulajdonságait figyelembe venni. Ilyen például a termőképesség, a termésbiztonság, a szárszilárdság, vagy a vízleadó képesség. Nagyon fontos ezeket a tulajdonságokat minden esetben összehangolni a szántóföldi adottságokkal és csökkenteni az időjárás kiszámíthatatlanságából adódó kockázatot.
A csapadék hiánya és a meleg időjárás hatásának mérséklésében ugyancsak nagy szerepe van a vetésforgónak. Az így termesztett kukorica sok esetben például jobban bírja az esetleges stresszhatásokat. A vetésforgó megfelelő kialakításával lehetővé válik a termőföld védelme és a tápanyagok megőrzése.
A tőszám és a sortáv kialakítása is hozzájárul a terméshozam alakulásához, hiszen nem mindegy, hogy milyen tőszámmal kerül elvetésre az adott növénykultúra.
Kukorica esetében például ezt nagyban meghatározza a talaj víz- és tápanyag-ellátottsága.
A vetésidő megfelelő eltalálása rendkívül fontos, hiszen a korai vetés meghosszabbítja a tenyészidőszakot. Ezt befolyásolja az adott terület földrajzi adottsága és a talajhőmérséklet alakulása is. A kukorica csírázáshoz például 8-12 °C-os talajhőmérsékletre van szükség, ami Magyarországon jellemzően április közepétől kezdődik. Ezért is meghatározó termelői döntés a hibridválasztás, hiszen a korai vetéshez csak kiváló minőségű, hidegebb talajhőmérséklet mellett is jól csírázó vetőmaggal érdemes hozzáfogni.
A nitrogénpótlás fontosságáról szintén nagyon sokat lehet hallani, hiszen ennek hatékonysága az egyik legfontosabb a tápanyagutánpótlás folyamatában. Sok múlhat a megfelelő nitrogénmenedzsment eszközök kiválasztásán, hiszen a kijuttatott nitrogén mennyiségnek akár a 40-70 %-a is veszendőbe mehet. A nitrogén mellett érdemes a többi mikroelem pótlására is figyelmet szentelni. A kén, a cink, a magnézium, a bór vagy a mangán megfelelő jelenléte növelheti a termésbiztonságot. A kukorica például cinkigényes növény és ennek a mikroelemnek a hiányakor a növény növekedése lassabbá válik és sok esetben a pollenszórás is elmaradhat.
Hazánkban az utóbbi időszak legnagyobb nehézségét a folyamatosan, hosszú ideig fennálló vízhiány okozta.
A jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani az öntözéses termesztéstechnológiára, mely alkalmazása esetén még hatékonyabb növényvédelmi megoldásokat, gyomszabályozást kell alkalmazni. Ez azért lesz szükséges, mert várhatóan az elérhető víz mennyiségének növelésével a gyomnövények száma is növekedni fog.
Mindemellett az is nagyon fontos, hogy a gazdálkodók rendelkezésére álljon az az eszköztár és kínálat, amelyből a számukra leginkább személyre szabott megoldást tudják kiválasztani. A Corteva Agriscience globális, mezőgazdasági vállalat kínálatában megtalálhatóak az elmúlt évszázad kiemelkedő munkájának köszönhető Pioneer® vetőmagok. Az Optimum® AQUAmax® hibridekkel az időjárás kiszámíthatatlanságából adódó kockázat csökkenthető, mivel ezek a hibridek aszályos körülmények között is jól teljesítenek a sztenderdekhez viszonyítva.
A vállalat számos növényvédelmi megoldása biztosítja, hogy minden gazda megtalálja a gazdálkodás körülményeihez legjobban illő védelmet.
A Corteva megújult nitrogénmenedzsment termékei pedig biztosítják a nitrogénveszteségek csökkentését és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak mérséklését. A vállalat e három terület komplex megoldásaival ad hatékony eszközöket a gazdálkodók kezébe, hogy 2023-ban terméshozamukat a maximumra emeljék.
Forrás: Zoltán Gábor/Corteva Agriscience
Kapcsolódó cikkek
Az importált mézeknek majdnem a fele hamis az Európai Közös Kutatóközpont vizsgálata szerint
2023. március 31. 11:49
A vizsgálatban 15 uniós országon kívül (Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Dánia, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Svédország) Svájc és Norvégia is részt vett. A 320 mintából, melyet az adott országok kompetens hatóságai vettek, 147 azaz a minták 46%-a nem felelt meg az uniós előírásnak (2001/110/EC).
Az Európai Közös Kutatóközpont (Joint Research Center) alaposan megvizsgálta azt a szúrópróbaszerűen vett 320 mintát, mely 20 mézexportőr állam mézszállítmányából származott.
Mindig, minden körülmény között a magyar gazdák érdeke az első
2024. augusztus 26. 14:54
A magyar gazdák érdeke az első, ezért hazánk továbbra is fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat - jelentett ki Nagy István agrárminiszter, aki hétfőn, hivatalában fogadta Tarasz Kacska ukrán gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszterhelyettest.
