A hőségre hivatkozva a menetrend időszakos felfüggesztését és az első ajtózás átmeneti szüneteltetését kérte az Egységes Közlekedési Szakszervezet, ugyanis az egyes járatokon embertelen körülmények között kell dolgozniuk a sofőröknek, és legtöbbször szociális helyiség sincs a közelben. Az első ajtós felszállás megszüntetése gyorsítaná a le és a felszállást, így az utasoknak sem kellene hosszasan várakozniuk a megállókban – érvelnek. Erről egyelőre nincs szó, ám vannak előírások, amelyeket a munkáltatóknak mindenképpen be kell tartaniuk ilyen melegben.

Fokozott körültekintéssel kell eljárni a munkahelyeken, akár a szabadban, akár a zárt térben zajlik a munka, hiszen az általánostól eltérően a munkavégzés ilyenkor többlet kockázatot jelent! A megnövekedett kockázatot kezelni kell, ezért a munkáltatónak a kockázat csökkentése érdekében intézkedési kötelezettsége van.

A nagy melegben fontos hűteni a testet. Ajánlott hűvös, lehetőség szerint akár légkondicionált helyeken tartózkodni. A ventilátor is hasznos lehet, de 35 fok felett az sem hatásos, mivel a meleg levegőt forgatja, és hozzájárulhat a szervezet kiszáradásához is.

Az ajánlott napi 1,5-2 liter folyadékon felül még legalább ugyanennyi, fizikai munkát végzőknek pedig ennél is több folyadékot kell fogyasztaniuk. Az alkohol és a cukrozott szénsavas üdítő nem ajánlott.

A gépkocsival közlekedők vigyenek magukkal megfelelő mennyiségű folyadékot. A nagyon erős UV-sugárzás miatt fontos, hogy 11 és 15 óra között mindenki tartózkodjon hűvös, árnyékos helyen. A fejvédelemről gondoskodni kell.

Azokon a zárttéri munkahelyeken, ahol a megfelelő munkahelyi klíma mesterséges szellőztetés, illetve légkondicionáló berendezés útján történő biztosítására nincs lehetőség, munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces (hőségriasztással, hőségriadóval járó időszakban ennél akár hosszabb időszakban) pihenőidők beiktatása történjen, melyet lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, lehetőleg komfortzónába eső, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen töltsék el a munkavállalók.

A munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, legalább félóránként a folyadékveszteség pótlására védőitalt, legalább 14-16 °C -ra hűtött ivóvizet kell biztosítani higiénés követelmények betartásával (személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharak, stb.)

Este, éjszaka, vagy a kora reggeli órákban érdemes átszellőztetni a helyiségeket friss levegővel.
Hőhullámok idején, amikor a külső hőmérséklet 35-39 °C közötti, a klimatizált munkahelyeken nem javasolt a túlzott légkondicionálás, mert könnyen megfázást okozhat. A mesterséges szellőző-berendezéseket és a légkondicionáló berendezéseket úgy kell beállítani, hogy a működésük során keltett légsebesség ne okozzon kellemetlen, egészségre káros légmozgást (huzathatást).

A szellőztetés céljára szolgáló rendszerek, és légkondicionáló berendezések esetén biztosítani kell a rendszeres karbantartásukat.
Azokon a zárttéri munkahelyeken, ahol a munkavállalók a tevékenység jellegéből adódóan hő terhelésnek vannak kitéve, a légtechnikai berendezéseket a megszokottnál gyakrabban kell ellenőrizni. Gyakrabban kell vizsgálni a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, és gondoskodni kell a rendszeres és folyamatos karbantartásukról.
Meleg munkahelyi klíma esetén különösen fontos annak figyelembe vétele, hogy az egyéni védőeszközök (különösen a légzésvédő) használata különböző mértékben, egyénenként változó mértékben többletterhelést jelenthet viselője számára, ezért indokolt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának tanácsát is kikérni az egyéni védőeszközökkel kapcsolatban. Azoknál a tevékenységeknél, ahol az egyéni védőeszközök használata szükséges, fokozott körültekintéssel kell eljárni, és szem előtt kell tartani az életkori sajátosságokat, valamint a szervezet alkalmazkodóképességét, aktuális tűrőképességét és szükség esetén a munkavégzés szabályait is módosítani kell.

Az illékony veszélyes anyagokkal végzett tevékenységnél a munkavédelmi szabályokat fokozottan be kell tartani, mivel a magas hőmérséklet fokozza az egyes kémiai anyagok párolgását, melynek következtében a munkahelyi levegő veszélyes szennyeződése meglehetősen gyorsan kialakulhat, mely megfelelő védelem műszaki és/vagy egyéni védelem) hiányában a munkavállaló rosszullétét, vagy akár eszméletvesztését is okozhatja.
Szabadtérben végzett munka esetén

Munkaszervezéssel kell biztosítani, a szükséges pihenőidők beiktatását. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülő alkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a dolgozók. Ahol nem áll rendelkezésre a pihenő idő eltöltésére, a környezethez képest hűvösebb árnyékos hely, ott lehetőség szerint gondoskodjanak megfelelő árnyékolással ellátott hely kijelöléséről, megfelelő ülő alkalmassággal ellátva.

A hő kimerülés, hőguta megelőzését egyéb eljárásokkal (a tarkót takaró fejvédő használata, könnyű, bő ruházatban történő munkavégzés, ahol azt a munka jellege megengedi, hideg vizes arc-, kézmosással történő hűsítő mosdás, stb.) biztosítani kell.
A tűző napon felmelegedett tárgyak, munkaeszközök érintéséből adódó baleset- veszélyes helyzetek megelőzésére is gondolni kell (pl. elsődlegesen magasban végzett tevékenységek során), ezért fontos az óvatosság.

A hőségriadó szempontjából kritikusnak tekinthető időszakban (11-15 óra között) a balesetveszélyes és/magasban végzett munkáknál fokozott körültekintéssel kell eljárni, pl. az egyedüli munkavégzés szabályait a lehetőségekhez képest módosítani szükséges és szem előtt tartani az életkori sajátosságokat, valamint a szervezet alkalmazkodó képességét, az aktuális tűrő képességet.

A jogszabály által előírt (3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet) munkahelyi pihenő és elsősegélynyújtó helyek kijelöléséről, az elsősegélynyújtás feltételeiről – különös tekintettel a hőségből adódó rosszul létekre -, valamint az ezekre vonatkozó tájékoztatásról gondoskodni kell.

7.§ „(2) A pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet.

Kockázat kommunikáció keretén belül a munkavállalók figyelmét fel kell hívni a folyadékveszteség pótlásának szükségességére és az ebből adódó rosszullétek megelőzésére, valamint arra, hogy az esetlegesen előforduló panaszok (pl. fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szomjúság, szapora szívverés) esetén a munkát azonnal hagyják abba és keressék fel a kijelölt pihenőhelyet, szükség esetén igényeljék az elsősegélynyújtást, vagy az orvosi ellátást.

Miskéri László