Még csak az elején tartunk a koronavírus-járványnak, de néhány területen máris nagy gondokat tapasztal a kertészet: egyrészt fokozottan érzi a már itt dolgozó román és ukrán vendégmunkások hazatérését, másrészt azok elmaradását, akik csak későbbi időpontra ígérték magukat – mondta az InfoRádióban Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke. Aggasztja a termelőket, hogy a korai, fólia alatt termesztett spárga betakarításához honnan lesz elengedő munkaerő. Mártonffy Béla szerint nagyon alaposan át kellene gondolni, hogy a rendelkezésre álló hazai munkaerőt – az újonnan elbocsátottakat és a közfoglalkoztatottakat – hogyan tudják bevonni a mezőgazdaságon belül a kézimunka-igényes kertészeti termelésbe.

– nyomatékosította Mártonffy Béla. Hozzátette, bízik benne, hogy a fagyok és viharok nem fogják idén érdemben csökkenteni a termést.

A szállítmányozási problémák is akadályozzák a kertészeti tevékenységet és az ellátást. A kormány lehetőséget adott a teherautó-sofőrök könnyített karanténjára, azt tapasztalják, hogy különböző helyeken eltérően értelmezik a rendelkezést, ezért Mártonffy Béla szerint finomhangolni kellene a szabályozást a szállítmányozás zökkenőmentessége érdekében. Példaként említette, hogy egyes önkormányzatok továbbra is két hét karanténra kötelezik a külföldről hazatérő sofőröket helyi rendeletek segítségével. De a sofőrök is tartanak attól, hogy esetleg külföldön kerülnek karanténba, erre is megoldást kellene találni.

Továbbra is probléma, hogy a határforgalom lassú, ezek a kamionok viszont friss termékeket hoznak, ezért csökken az importált termékek mennyisége is. A nagybani piacon például a hazai termékek forgalma zavartalan, de az importé csökkenőben van – mondta Mártonffy Béla. Szerinte zöld folyosókkal kellene segíteni a kamionok gyorsabb mozgását Európában.

Mivel számos kertészeti vállalkozás olasz importból szerzi be a csomagolóanyagot, ez is hozzájárul ahhoz, hogy az egyébként a tárolókban lévő jó minőségű magyar termékeket megfelelő kiszerelésben a boltokba juttassák. Ez Mártonffy Béla szerint járulékos probléma, amit mind a csomagolási, mind a logisztikai rendszer esetében később újra kell majd gondolniuk a vállalkozásoknak.

A magyar kertészet erősen exportorientált, a megtermelt zöldség-gyümölcs jelentős része külpiacokon talál gazdára, mivel több terem, mint a belföldi fogyasztás. Jelenleg az látszik, hogy a tradicionális exportpiacainkon keresleti piac várható, amit szeretnének a gazdák lehetőség szerint kielégíteni, részben a bevételi kényszer, részben a piacmegtartás miatt – mondta Mártonffy Béla.

A szántóföldi növénytermesztésben csak kisebb logisztikai gondok vannak

A szokottnál korábban kellett hozzálátni a tavaszi munkákhoz, amit megnehezítenek a koronavírus-járvány miatt előállt logisztikai nehézségek, fennakadások a vetőmag vagy a műtrágya kiszállításában, noha ezek zömében Magyarországról származnak. A nagykereskedők ugyanis többségében még a tél folyamán beszerezték és raktározták ezeket.

Sajnos rémhírek is elterjedtek egyes termékek hiányáról – mondta az InfoRádiónak Petőházy Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Szavai szerint lehet, hogy idén a szokottnál több kreatív megoldásra lesz szükségük a termelőknek, de igyekeznek a tudásukhoz és a lehetőségeikhez képest a legjobban elvégezni a munkájukat. A kiszállításban lehetnek kisebb, lokális problémák, és előfordulhat, hogy egyes termékek hiányoznak majd.

Most a legfőbb kihívás a szántóföldi növénytermesztésben az elnök szerint a tavaszi munkacsúcs levezénylése, és bízik benne, hogy aratásra rendeződik a helyzet, és akár őszre vagy télre visszatér az élet a normális kerékvágásba. A tavaszi munkák elvégzéséhez szükséges gépkezelői állomány rendelkezésre áll. Aratáskor is csak pár százalékkal nő meg az ágazat munkaerőigénye, főleg a szállítási kapacitás és a termények beraktározása terén. Bízik benne, hogy ezt a pluszkapacitást idén is be tudják majd vonni a betakarítási munkák során. Attól sem kell tartani, hogy a belföldi igényekre ne lenne elegendő az itt megtermelt gabona.

- állítja Petőházi Tamás. Szerinte ha a belföldi kereslet tartósan növekszik, akkor a magyar szántóföldi növénytermesztők a kor kihívásainak megfelelően akár 10–25 százalékkal tudnák növelni a termésátlagaikat, és így akár 150–160 százalékos is lehetne a kínálat Magyarországon gabonából.

agrarszektor.hu