50 000 kilogramm élelmiszeradományt szállítottak nélkülözők részére – fotó: Magyar Élelmiszerbank Egyesület

 

A víz az életünk alapja, nélkülözhetetlen természeti erőforrás, de sajnos nem kiapadhatatlan. Napjainkban 2,4 milliárd ember él vízhiánytól sújtott országokban és a számuk a következő években várhatóan meredeken emelkedni fog. Az aszályok, a csapadékhiány és az emelkedő átlaghőmérsékletek már Közép-Európában is érezteti negatív hatását. Itt az ideje hát, hogy mindannyian bölcsebben gazdálkodjunk a vízzel, mert a mindennapi döntéseink is hatással vannak az állapotára és az elérhetőségére. A vízszennyezés és a pazarlás elkerülése, az újrafelhasználási módszerek alkalmazása, illetve a helyi, szezonális és friss élelmiszerek előnyben részesítése is fontos pillérei ennek a küzdelemnek.

 

„Egyik legfontosabb természeti kincsünk a víz – olyan, mint a levegő, amit belélegzünk. Alapköve a táplálkozásunknak és a mezőgazdasági termelésnek, ami több milliárd ember számára biztosít megélhetést. Az innovatív és hatékony vízgazdálkodási megoldásokba való befektetés létfontosságú, és a változásban, egy víztakarékos és ellenálló világ kialakításában, mindenkinek – kezdve a kormányoktól az egyénekig – szerepet kell játszania” – nyilatkozott Nabil Gangi, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda megbízott vezetője.

 

Ma, az élelmezési világnapon, az ENSZ FAO a világ 150 országában változatos programok révén hívja fel a figyelmet az élelmezés és a vízgazdálkodás kihívásaira. Üzenetük az Agrárminisztérium törekvéseivel is egybe cseng.

 

„Az élelmezési világnap kiváló lehetőség arra, hogy felhívjuk a figyelmet a legfontosabb kihívásokat jelentő témákra. Az európai és közép-ázsiai régiót érintő fő kihívások közé tartoznak a vízhiány, az éghajlatváltozás, a talajerózió és romló talajélet, valamint a termőföldvédelem és tulajdon rendszerek problémái. A vízbiztonság és a biztonságos élelmiszertermelés fenntartása érdekében célunk a mezőgazdaság fenntartható, az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok várható hatásait előrejelző és azokkal lépést tartó fejlesztése” – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium Agrárgazdaságért Felelős helyettes államtitkára.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára – fotó: Magyar Élelmiszerbank Egyesület

 

Készüljünk a jövő vízbarát menüjére: csalán, csicseriborsó és köles

A klímaváltozás és a növekvő vízhiány miatt néhány éven belül a kisebb vízigényű növények, mint például a köles, a cirok, a csicseriborsó, a lencse vagy a homoktövis, dominálhatják majd a régió élelmiszer-termelését és ezáltal étrendünket is. Ezek az alapanyagok szárazságtűrők, hatékonyan termeszthetőek és táplálóak is, de a régióban még kevéssé (el)ismertek. Pedig érdemes tudni, hogy az ENSZ 2023-at a köles nemzetközi évének nyilvánította, tekintettel annak magas rosttartalmára, tápértékére, valamint a gluten- és laktózmentes voltára.

 

Az esemény résztvevői egy vízbarát menüt is megismerhettek, amiben helyett kapott a “Fenntartható csalánfőzelék csicseriborsó fasírttal” és a „Klímabarát kölesgombóc desszert”. Ezek receptjei inspirációként szolgálhatnak a tudatosabb fogyasztási döntésekhez, a hagyományos hazai ízek kedvelői is barátságot köthetnek velük.

 

Meddig fürdőzhetünk a sikerekben?

A víz különleges szerepet töltött be az élelmezési világnapi ünnepség kiemelt vendégeinek életében is. Cseh László az úszómedencében nőtt fel és vált világbajnokká. Egy egyéves kislány édesapjaként egyre inkább szívén viseli a bolygó jövőjét, a következő generációk boldogulását és emiatt a vizeink sorsát is.

 

“Mióta apa lettem, még fontosabb lett számomra a környezettudatosság, felismertem a saját felelősségemet mások jövőjéért. Azt gondolom, hogy mindenkinek meg kell tennie néhány kis lépést a maga környezetében. Zárjuk el a vizet fogmosás és zuhanyzás közben! Kádban fürdés helyett a zuhanyzást válasszuk! Az étolajat pedig ne lefolyóba öntsük, ne szennyezzük vele a vizeket! Apróságok, de ha sokan teszünk így, az együttes hatásunk már érezhető lehet.” – osztotta meg gondolatait a világbajnok úszó.

 

A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Szécsi Zoltán tíz évvel ezelőtt maga is családi gazdálkodó lett, így közvetlen tapasztalatai vannak a vízhiány hatásáról az élelmiszer-termelésre.

 

"Azt gondolom, a ma emberének nem a Föld miatt kell aggódnia, a bolygó úgyis meggyógyítja magát. De ha mi, emberek nem óvjuk a környezetet, egyszerűen kipusztulunk. Ezért kell tudatosan gazdálkodnunk az energiával és a vízzel. A tavalyi aszályos év hatásait még évekig érezzük a földeken. Ugyanakkor a túlfogyasztás is aggasztó jelenség. Mindenkinek csak annyit kéne vásárolni, amennyit tényleg elfogyaszt. Nálunk az élelmiszerpazarlásra leginkább a feleségem figyel, bátran választ akár a lejáratközeli termékek közül is, ha tudja, hogy elfogyasztjuk. Én a kenyeret szoktam beszerezni: jó minőségű rozskenyeret veszek, ami napokig eláll és nem vész kárba egy morzsa sem" – mesélte a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó.

Szécsi Zoltán, Juhász Anikó, Cseh Balázs, Nabil Gangi, Cseh László – fotó: Magyar Élelmiszerbank Egyesület

 

A rászorulóknak sem mindegy

A FAO és az Élelmiszerbank nemcsak a szavak szintjén buzdítanak összefogásra. Idén már 18. alkalommal indítottak útjára az adománykonvojt a Hősök teréről, ami a belvárost is érintve az Élelmiszerbank XVII. kerületi raktárához vezetett. A 21 kamionból és teherautóból álló kocsisor 50 ezer kilogramm tartós élelmiszert szállított, többek között készétel konzerveket, margarint, tésztát, rizst, instant leveseket, lisztet és üdítőket. A 75 millió forint értékű szállítmányból a következő napokban 13 ezer élelmiszercsomag készül rászorulók számára.

 

“Az élelmiszerpazarlás és vízhiány sajnos kéz a kézben járó jelenségek, amik világszerte tovább fokozhatják a nélkülözők nehézségeit. Amikor kidobunk egy ételt, akkor az előállításához felhasznált vizet is elvesztegetjük és a gazdák munkája is értelmét veszti. A Magyar Élelmiszerbank azért dolgozik, hogy felkutassa a gyártók, a kereskedők és a vendéglátóhelyek feleslegessé vált készleteit, például a lejáratközeli vagy csomagolási hibás termékeket. Évente kilencmillió kiló élelmiszert mentünk meg a megsemmisítéstől“ – mondta el Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke.

 

Az adománykonvoj szállítmányai a Magyar Élelmiszerbank Egyesület partnereitől érkeztek: ALDI Magyarország Élelmiszer Bt., Auchan Magyarország, Bio-Fungi Kft., Bonafarm Csoport, Bonduelle Central Europe Kft., Coca-Cola HBC Magyarország Kft., Dr. Oetker Magyarország Kft., FORNETTI, Gyermelyi Zrt., Kifli.hu - online szupermarket, KOMETA 99 Zrt., Közért+ Zrt., Lidl Magyarország, METRO Nagykereskedelem, Nestlé Hungária Kft., Pek-Snack Kft., PENNY Magyarország, Procter & Gamble, Rauch Hungária Kft., Tesco-Globál Áruházak Zrt., Upfield Hungary Kft.

 

Az adománykonvoj szállítmányai a Magyar Élelmiszerbank Egyesület partnereitől érkeztek – fotó: Magyar Élelmiszerbank Egyesület

 

Vízbarát menü az Élelmiszerbanktól

Aszályok, hőhullámok, terméskiesés... Lassan már a csapból is klímaváltozásról szóló hírek folynak – víz helyett, merthogy abból bizony egyre kevesebb lesz. Sajnos fel kell készülnünk rá, hogy a globális felmelegedéssel a Kárpát-medencében termelhető növények köre is változni fog. Esélyes, hogy csökken majd a kukorica, a burgonya vagy éppen a zöldborsó termelésére alkalmas terület, a helyüket pedig a vízhiánnyal szemben ellenállóbb fajták veszik majd át.

Itt az ideje, hogy elkezdjük ízlelgetni a cirokot, a csicseriborsót, a kendert, a homoktövist vagy éppen a kölest. Ezek kipróbálásához ajánlunk most két receptet. Íme, egy ízbarát menü az Élelmiszerbanktól. Kóstold meg, ha jót akarsz magadnak, és nem mellesleg a bolygónak!

 

Fenntartható csalánfőzelék csicseriborsó fasírttal

A csalán nem új jövevény a magyar konyhában, inkább csak háttérbe szorult néhány évtizedre. Valójában őshonos növény és viszonylag igénytelen, az árokparton is megterem. A lényegesen nagyobb vízigényű spenótot például tökéletesen helyettesíti. A híre jelenleg nem annyira jó, mint a medvehagymának, de a friss, még nem virágzó hajtások meglepően üde ízűek. A hozzá kínált csicseriborsó-fasírt is tabukat döntöget: dobjuk el a falafel-mixet, keverjük inkább őshonos magyar fűszerekkel!

 

Csicserifasírt

 

Hozzávalók (4 főre):

 

Elkészítés:

 

A zabpelyhet vízben felfőzzük egy kis sóval, majd összekeverjük a lecsepegtetett csicseriborsóval. Az egészet villával összetörjük, és fűszerezzük. Nem baj, ha maradnak benne nagyobb darabkák is. Majd evőkanálnyi adagokat sütőpapírral bélelt tepsibe halmozunk és 180 fokon aranyszínűre sütjük.

 

Csalánfőzelék

 

Hozzávalók (4 főre):

 

Elkészítés:

 

A csalánt alaposan megmossuk, és annyi sós vízben megfőzzük, hogy ellepje (kb. 5 perc forrástól számítva). Leszűrjük, turmixoljuk, a főzővizet félretesszük. Az olajon megfuttatjuk a felaprított hagymákat, majd elkeverjük a csicseri liszttel és a csalán főzőlevével folyamatos keverés mellett felengedjük, míg sűrű, főzelékes állagot nem kapunk. Hozzá keverjük a csalánt, végül egyet forralunk rajta, majd ízlés szerint fűszerezzük.

Kölesgombóc vadbogyó lekvárral – fotó: Magyar Élelmiszerbank Egyesület

 

Klímabarát kölesgombóc desszert vadbogyó lekvárral

 

A köles lehet az a szárazságtűrő gabona, ami hamarosan mindannyiunk tányérján gyakran megjelenik. Az élettani hatásai kiválóak, ez a gyomor egyik legjobb gyógyszere. Rostokban gazdag, nem tartalmaz glutént, laktózérzékenyek is fogyaszthatják és kalóriatartalma is alacsony. Nem véletlen, hogy az ENSZ 2023-at a köles nemzetközi évének nyilvánította. Lássuk, hogyan helyettesíthetjük a túrót az alábbi ínycsiklandó gombócban.

 

Hozzávalók:

 

Elkészítés:

 

A kölest ⅔ bögre vízben, egy csipet sóval, vaníliás cukorral, és a citromhéjjal felfőzzük, majd hagyjuk kihűlni. (Akár egész éjszaka hagyhatjuk.)

 

Egy serpenyőben aranybarnára pirítjuk a zsemlemorzsát, a masszából kis gombócokat formálunk, meghempergetjük a morzsában. Bogyós lekvárral tálaljuk.

 

forrás: agroinform.hu