A 2020. év legnagyobb változása a négy vagy több gyermeket nevelő anyákat érinti. Az új adóalap-kedvezmény a Családvédelmi Akcióterv keretében 2020. január 1-jétől lép életbe. Az adóalap-kedvezmény a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (ide nem értve a végkielégítés törvényben előírt mértékét meghaladó összegét), továbbá bizonyos önálló tevékenységből származó jövedelemtípusok tekintetében érvényesíthető, és azokkal egyenlő mértékű. Ennek következtében lényegében az ilyen jövedelmek után a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak nem keletkezik adókötelezettségük.

A kedvezmény alapját képező jövedelem más kedvezménnyel nem lesz csökkenthető, és a kedvezmény érvényesítéséhez az adóbevallásban nyilatkozatot kell majd tenni. A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható. (Munkaviszonyból származó jövedelem esetén i) a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt, ii) a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett, valamint iii) a 2019-es évet megelőző évre vonatkozó, de 2019. december 31-ét követően kifizetett jövedelmek tekintetében érvényesíthető a kedvezmény).

2020. január 1-től tartós befektetési számlát (továbbiakban TBSZ) köthet a magánalapítvány magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából, illetve a bizalmi vagyonkezelő – a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra annak „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t. Az adókötelezettségeket az alapítvány és a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A fenti jövedelmeket az osztalék megállapításánál nem kell figyelembe venni, ám ezek forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány nyilvántartást kell vezessen.

2019. július 28-tól módosult a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet. A módosítás bevezette a magánszálláshely fogalmát, megkülönbözteti azt az egyéb szálláshely fogalmától. Magánszálláshelyet magánszemély és egyéni vállalkozó szolgáltathat, míg egyéb szálláshelyet csak gazdasági társaság üzemeltethet. Az Szja tv. a magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységével kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket (bérbeadás, tételes átalányadózás), amelyek az új fogalmi környezetben már nem az eredeti szabályozási célt valósítják meg. A szövegcserés módosítások helyreállítják az Szja tv. és a háttér-jogszabályként használt kormányrendelet közötti összhangot.

Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy az evás társaságok által a tagjaiknak kifizetett osztalék és vállalkozásból kivont jövedelem már 2019. január 1-jétől mentesüljön a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. Ezen kívül az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges módosítások és szövegkapcsolatok értelemszerűen módosításra kerültek a törvényben.
A társadalombiztosítási törvényt újrakodifikálta a jogalkotó annak érdekében, hogy a széttöredezett szabályozás egységessé váljon. 2020. július 1-jétől összevonják a munkavállalók bruttó béréből levonásra kerülő járulékokat (10 százalékos nyugdíjjárulékot, 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot). Az új járulék elnevezése társadalombiztosítási járulék, mértéke pedig a jelenlegiek összege, vagyis 18,5 százalék lesz. Taxatíve felsorolásra kerülnek a járulékalapot képező jövedelmek az egyes jövedelemtípusok szerint. Az összevonás a családi kedvezmények érvényesítését is érinti, a társadalombiztosítási járulékból továbbra is felhasználható a személyi jövedelemadóban nem érvényesíthető rész.

2020. július 1-je után már minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség. Addig csak a munkajogviszonyban állókra érvényes az kedvező a szabály, hogy bérüket mindössze a 15 százalékos mértékű szja terheli.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege pedig 7 710 Ft (napi 257 Ft) lesz.

Mint ismeretes, az EU-s áfa-reform keretében 2020-tól közvetlen hatállyal alkalmazandók az úgynevezett gyorsintézkedések is, amelyek a vevői készletet, a közösségi termékértékesítések dokumentálását, az adószám ellenőrzését, valamint a láncértékesítéseket érintik. Ezen szabályok részben korábban elfogadásra és átültetésre kerültek, részben közvetlenül hatályosak.

Ezeken túlmenően az áfa törvény számos ponton módosításra kerül gazdaságfehérítési és adóadminisztráció-egyszerűsítési célzattal.

Elsőként, 2020. július 1-jétől

• A számlakibocsátásra vonatkozó főszabály szerinti észszerű idő 15 napról 8 napra rövidül, vagyis a számla kiállítására a teljesítést követő 8 napon belül sort kell keríteni.
• Kibővül a számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírás, akként, hogy a belföldön nyilvántartásba vett számlabefogadó adóalany adószámának első nyolc számjegye kötelezően feltüntetésre kell kerüljön minden számla esetén.
• Már minden olyan számláról/számlával egy tekintet alá eső okiratról adatot kell szolgáltatni, amelyet egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítésről – kivéve a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést – vagy szolgáltatásnyújtásról bocsátottak ki. Bővül tehát az adatszolgáltatás köre pl. a belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekkel és a 100.000 forint alatti áfát tartalmazó számlákkal.
• Ezzel párhuzamosan a számlabefogadói oldalon is szélesedik a jelentési kötelezettség, hiszen a bevallásban továbbra is nyilatkozni szükséges az adattovábbítással érintett számlák után gyakorolt adólevonásról.
• Következő lépésként, 2021. január 1-jétől
• Adatot kell szolgáltatni minden termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsájtott vagy kiállított számláról és számlával egy tekintet alá eső okiratról. Kivételként csak a Közösség másik tagállamában teljesült ügyleteket és a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatozó különös szabály szerint (egyablakos rendszer alkalmazásával) adózókat hozza a törvény.
• Az adatszolgáltatási kötelezettség ettől az időponttól kezdve tehát már nem csupán az adóalanyok részére kiállított számlák tekintetében áll fenn, hanem az kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra is.
• A nem adóalany természetes személyek részére kibocsájtott számla esetében azonban nem kell adatot szolgáltatni a vevő nevéről és címéről.

A számlakibocsátást érintően tisztázzák továbbá, hogy

• Egyéb oktatás nyújtása esetén már számlakibocsátási kötelezettség keletkezik (a jövőben nem lesz elegendő csupán a számviteli törvénynek megfelelő számviteli bizonylat kibocsátása).
• Előleg esetén a végteljesítésről szóló számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről kell adatot szolgáltatni.

Továbbá, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény 2020. január 1-jei hatályon kívül helyezésével a korábban EVA-alanyok gazdasági tevékenységük tekintetében ÁFA-alannyá válnak. Ehhez kapcsolódóan az adóalanynak nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik az Áfa tv.-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról, s ezt 2020. január 15-ig köteles megtenni. Amennyiben az adóalany nem tesz nyilatkozatot, úgy 2020. január 1-től az Áfa tv. általános rendelkezései szerinti szabályok lesznek a rá irányadóak.

Az összeállítás a Leitner & Leitner munkatársai által készített összefoglalót használta fel.

liganet.hu