Így is lehet harcolni az élelmiszerpazarlás ellen

2019. március 07. 07:47
Értékeljük a zöldségek és gyümölcsök sokszínűségét, tiszteljük és ne ítélkezzünk az ételünkről.

 

Répa, ami inkább hasonlít egy varjúlábhoz. Görbe uborkák. Szív formájú vagy túl apró krumpli. Kukorica, amelyről hiányoznak szemek. Ezek látványával biztos nem találkozhatunk a német szupermarketek többségében, ahol a szabálytalan formájú zöldségek nem szívesen látott vendégek a boltok polcain. Ehelyett gyakran a szemetesek mélyén végzik.

Nicole Klaskinak azonban, az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem élharcosának, épp ezek jelentik a szépet és az értéket. Két éve alapította meg az első német szupermarketet, amelyik ezeket a szabálytalan alakú zöldségeket teszi elérhetővé a vásárlóknak.

Csak képzeljük el, milyen lenne, ha mindenki teljesen ugyanúgy nézne ki. Nagyon unalmas lenne az élet. Ugyanez igaz a zöldségekre. Ünnepelnünk kellene a különbözőségüket

– mondta.

Németországban évente mintegy 11 millió tonna élelmiszer kerül kidobásra és a 35 éves Nicola ez ellen szeretne tenni. Ezért hozta létre két éve a THE GOOD FOOD szupermarketet. Minden héten ő és számos önkéntes olyan farmokra látogat, amelyek termékét a külleme miatt a nagy áruházláncok visszautasították.

Nicole Klaski, a THE GOOD FOOD alapítója egy szív alakú krumplival a szokásos árugyűjtő körútján. Tavaly ez a gazdaság a krumplitermésének mintegy felét nem tudta eladni – Fotó: ©FAO/Gregory Beals

Azon túl, hogy zöldségeket gyűjtenek közvetlenül a termelőtől, a boltokból közeli lejáratú termékeket is összeszednek. Az így beszerzett portékát a kölni boltban árusítják, oly módon, hogy a vásárló határozza meg az árat.

Megfeleznék a kidobott élelmiszer mennyiségét a németek
Az évente 11 millió tonnás mennyiséget 2030-ig szeretnék megfelezni.

Több mint 70 önkéntesnek adnak ezzel munkát és több ezer vásárlójuk van, akik megbecsülik az ételt és mindazt az energiát, amibe annak előállítása került, és ezért eltökélt szándékuk az élelmiszerpazarlás mértékének csökkentése. És a pozitív fejlemények nem rekedtek a bolt falai között, hanem egy egész élelmiszerpazarlás ellenes közösség megszületéséhez adtak lendületet. A közeli fagylaltos a THE GOOD FOOD-ban vásárolja a banánt, idős emberek a fiatal generációkkal osztják meg az étel szeretetét, és a sarki indonéz étterem is ezekből a Köln környéki, kallódó zöldségekből főz.

A Lammertzhof gazdaság tulajdonosa, Heinrich Hannen a kezdetektől beszállítója a THE GOOD FOODboltnak. Meggyőződése, hogy bár egy ilyen akció csak csepp a tengerben, az igazi nagy dolgok kicsiben kezdődnek.

Ha meg akarod változtatni a világot, először magaddal kezd. Mi épp ezt csináljuk!

– mondta.

Az élelmiszerpazarlás és –veszteség eredője a közepes és magas jövedelmű országokban gyakran a vásárlók szokásaiban, illetve az élelmiszerlánc szereplői közötti koordináció hiányában keresendő. A zöldségek és gyümölcsök például gyakran nem felelnek meg a kereskedelem magas minőségi követelményeinek. A nem tökéletes külsejű példányokból (forma, szín, méret, egyéb hibák) a vásárlók gyakran nem kérnek.

A visszautasítással együtt azonban kárba vész mindaz az értékes erőforrás is – a magok, talaj, munka, víz és egyebek – amit az előállításhoz, betakarításhoz, feldolgozáshoz, szállításhoz és értékesítéshez használtak.

Kevesebb fölöslegesen kidobott étel, jobb táplálkozás és egy fenntarthatóbb életmód jelentik a kulcsot az éhezésmentes világhoz. A ma döntéseire és tetteire épül az éhezésmentes #ZeroHunger jövő, írta közleményében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

sokszinuvidek.24.hu

Kapcsolódó cikkek

A SafeConsume üzenete az I. Élelmiszerbiztonsági Világnap alkalmából

2019. június 11. 12:06
A világ élelmiszer külkereskedelme több mint évi 1,6 billió USD, amely komplex élelmiszerellátó rendszereken keresztül valósul meg. Az élelmiszerbiztonság fenntartása emiatt nemzetközi összefogást és szektorok közötti együttműködést igényel. 2015 szeptemberében az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) elfogadta a Fenntartható Fejlődési Keretrendszert (Agenda 2030), majd három évvel később június 7-ét az Élelmiszerbiztonság Világnapjának választotta. 

Nem minden tej, ami annak látszik

2020. február 18. 08:40
Egyre több valótlan vád éri a tejtermelőket és -feldolgozókat az állatvédők és a klímaaktivisták részéről, akik gyakran felelőtlenül, mindennemű kutatómunka elvégzése nélkül tesznek nyilatkozatokat, jelentetnek meg álhíreket vagy közölnek blogbejegyzéseket, amelyekkel sokat ártanak a szakmának. Az eredmény, hogy sok fogyasztó bizalma megrendül az állattenyésztésben, és más termékekhez fordulnak. Akárcsak a hús helyettesítésére a műhúsok, a tej esetében a növényi tejek (helyesen megnevezve növényi italok) jelentek meg alternatív lehetőségként.