Így kaphatnak nyugdíjat az Ausztriában dolgozó magyarok

2019. szeptember 26. 14:58
80/45/65 szabály

Ausztriában több, mint százezer magyar dolgozik, őket és családtagjaikat közvetlenül érinti, hogyan alakul az osztrák nyugdíjjogosultságuk. Az osztrák nyugdíjrendszer alapelve, hogy az állami nyugdíjnak biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára. Ezt a célt a 80/45/65 szabály alkalmazásával kívánják elérni: 80% legyen a bruttó helyettesítési ráta (az első nyugdíj bruttó összege érje el az utolsó aktív bruttó kereset 80%-át), ha az érintett nyugdíjas legalább 45 évi biztosítási idővel rendelkezik a 65 éves korhatára betöltésével – írja a lokal.hu.

A nyugdíjkorhatár jelenleg a férfiak számára 65 év, a nők számára 60 év, de ez utóbbi  2024. január 1-jétől  évente 6 hónappal emelkedik, ennek eredményeként az 1968. június 2-án vagy azt követően született hölgyek már csak 65 éves koruktól igényelhetik az öregségi nyugdíjat.

 Az öregségi nyugdíj igényléséhez a korhatár betöltése mellett legalább 180 biztosítási hónap (15 biztosítási év) megléte szükséges, és e 180 hónapból legalább 84 hónapot (7 évet) keresőtevékenységgel kell megszerezni.

Az állami nyugdíjrendszer 2014 óta az egyéni nyugdíjszámlákra épül, amelyeken a bruttó járulékalap 1,78 százalékát írják jóvá évenként. Ebbe a bruttó járulékalapba beszámít minden kereset, ami után járulékot fizettek és minden olyan ellátás, amelyet a nem keresőtevékenységgel szerzett időszakra törvényben határoznak meg. Az adott évi járulékalap az adott évre vonatkozó havi bruttó átlagkereset 14-szerese, a járulékfizetési felső határ figyelembe vételével. A jóváírások  együttesen alkotják a teljes jóváírást, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésével 14-gyel elosztva kapjuk meg az osztrák bruttó kezdeti nyugdíjösszeget. A nyugdíjat ugyanis Ausztriában – a keresetekhez hasonlóan – évi 14 alkalommal fizetik. (Az áprilisi és az októberi nyugdíj összegét duplán fizetik ki.) A jóváírásokat a tényleges nyugdíjigénylés időpontjáig a bruttó keresetek növekedési rátáját figyelembe véve minden évben valorizálják.

Minden biztosított és a foglalkoztatóik egységes  mértékű nyugdíjjárulékot fizetnek, ennek mértéke jelenleg összesen a bruttó kereset 22,8 százaléka (a munkavállaló 10,25%-ot, a munkáltató 12,55%-ot fizet). A járulékfizetési felső határ 2019-ban havi 5220 euró.  Idén a havi 446,81 eurót meg nem haladó összkereset járulékmentes, viszont az ilyen alacsony keresettel rendelkező személyek (marginális foglalkoztatásban állók) az osztrák társadalombiztosítás rendszerében nem biztosítottak, de külön biztosítást köthetnek.

A nyugdíjszámlák rendszere azt is lehetővé teszi, hogy a szülők osztozzanak a gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok során a dolgozó szülő által szerzett jóváíráson, hogy a gyermekével otthon maradó szülő leendő nyugdíjának összege ne csökkenjen túlzott mértékben. A dolgozó szülő átadhatja a jóváírása legfeljebb 50 százalékát a gyermeküket otthon nevelő másik szülő részére. Gyermekenként legfeljebb hét évi jóváírás osztható meg ilyen módon.

Ausztriában a kiegyenlítő támogatások (Ausgleichszulage) rendszere garantálja az öregkori elszegényedés megfékezését. A támogatás a törvényben évente meghatározott minimális ellátási szint és az adott (állandó osztrák lakóhellyel rendelkező) személy nyugdíja és egyéb jövedelme különbözete. Idén e kompenzációs mechanizmus révén  az egyedülálló nyugdíjasnak biztosított minimális bevétel 933,06 euró/hó, viszont akkor, ha legalább 360 havi (30 évi) járulékfizetéssel szerzett biztosítási idővel vonult nyugdíjba, akkor a minimális bevétel 1048,57 euró/hó. A nyugdíjas pároknak biztosított minimális bevétel 1398,97 euró/hó.

A hozzátartozói nyugellátások szabályozása is megengedő az osztrák rendszerben a többi európai nyugdíjrendszerhez képest. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj például 30 hónapig jár. A hozzátartozói nyugellátás mértéke – amely az elhunytat megillető nyugdíj maximum 60%-a lehet – függ egyfelől a túlélő házastárs, másrészt a család összesített jövedelmétől. Ha 2019-ben az özvegyi nyugdíj és az özvegy saját jövedelme együttesen nem éri el a havi 1.995,25 eurót, akkor az özvegyi nyugdíjat megnövelik úgy, hogy elérje az együttes jövedelem ezt az összeget, feltéve, hogy ez az összeghatár nem magasabb, mint az elhunyt nyugdíjának 60%-a.

A világon mindenütt fenyeget a nyugdíjasok időskori relatív elszegényedése, mivel ha az inflációnál nagyobb ütemben nőnek a bérek, akkor az aktív dolgozók keresetének és a nyugdíj összegének vásárlóértéke közötti olló nagyon gyorsan nyílik. Ausztriában a problémát a sávos nyugdíjemelés révén oldják meg. Ennek mértéke a tárgyévi referencia-értéktől (Richtwert), az ennek alapján meghatározott növelési százaléktól vagy euró-összegtől, valamint a nyugdíj összegétől függ. Így az osztrák emelés is végsősoron csak az infláció függvénye (mint például a magyar emelésé), mégis enyhíti a méltánytalanságot a sávosan változó mérték, illetve az, hogy egyes sávokban százalékos, más sávokban meghatározott euró-összegű az emelés.

Az osztrák nyugdíjrendszer részletes, a 2019-ben hatályos rendelkezések szerinti bemutatását a szerző NyugdíjGuru News portálján elérhető összefoglalóban találja.

Forrás: lokal.hu / szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Ezekre kell figyelni a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben

2019. szeptember 17. 12:24
A munkaerő-hiányra tekintettel a munkavállalók egyre könnyebben váltanak munkát, gyakran a felmondási időt sem dolgozzák le. Ezzel egyidejűleg a munkáltatók sokkal elnézőbbek, hiszen tisztában vannak azzal, hogy megfelelő munkaidőt sok esetben tetemes idő alatt sem lehet találni. Amennyiben bármelyik fél a munkaviszony megszüntetése mellett döntene bizonyos alapvetéseket feltétlenül érdemes tudni.

Hogyan hozzunk el embert a konkurenciától?

2020. február 12. 08:31
Nem kell sokat magyarázni, hogy miért éri meg a versenytárstól munkavállalót elcsábítani. Piacismeret, kapcsolatrendszer, speciális szaktudás, hogy csak néhány tényezőt említsünk. Nem ördögtől való a konkurensnél dolgozók megkeresése. Kérdés, mikor és hogyan érdemes csinálni.