Így kaphatnak nyugdíjat az Ausztriában dolgozó magyarok
Ausztriában több, mint százezer magyar dolgozik, őket és családtagjaikat közvetlenül érinti, hogyan alakul az osztrák nyugdíjjogosultságuk. Az osztrák nyugdíjrendszer alapelve, hogy az állami nyugdíjnak biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára. Ezt a célt a 80/45/65 szabály alkalmazásával kívánják elérni: 80% legyen a bruttó helyettesítési ráta (az első nyugdíj bruttó összege érje el az utolsó aktív bruttó kereset 80%-át), ha az érintett nyugdíjas legalább 45 évi biztosítási idővel rendelkezik a 65 éves korhatára betöltésével – írja a lokal.hu.
A nyugdíjkorhatár jelenleg a férfiak számára 65 év, a nők számára 60 év, de ez utóbbi 2024. január 1-jétől évente 6 hónappal emelkedik, ennek eredményeként az 1968. június 2-án vagy azt követően született hölgyek már csak 65 éves koruktól igényelhetik az öregségi nyugdíjat.
Az öregségi nyugdíj igényléséhez a korhatár betöltése mellett legalább 180 biztosítási hónap (15 biztosítási év) megléte szükséges, és e 180 hónapból legalább 84 hónapot (7 évet) keresőtevékenységgel kell megszerezni.Az állami nyugdíjrendszer 2014 óta az egyéni nyugdíjszámlákra épül, amelyeken a bruttó járulékalap 1,78 százalékát írják jóvá évenként. Ebbe a bruttó járulékalapba beszámít minden kereset, ami után járulékot fizettek és minden olyan ellátás, amelyet a nem keresőtevékenységgel szerzett időszakra törvényben határoznak meg. Az adott évi járulékalap az adott évre vonatkozó havi bruttó átlagkereset 14-szerese, a járulékfizetési felső határ figyelembe vételével. A jóváírások együttesen alkotják a teljes jóváírást, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésével 14-gyel elosztva kapjuk meg az osztrák bruttó kezdeti nyugdíjösszeget. A nyugdíjat ugyanis Ausztriában – a keresetekhez hasonlóan – évi 14 alkalommal fizetik. (Az áprilisi és az októberi nyugdíj összegét duplán fizetik ki.) A jóváírásokat a tényleges nyugdíjigénylés időpontjáig a bruttó keresetek növekedési rátáját figyelembe véve minden évben valorizálják.
Minden biztosított és a foglalkoztatóik egységes mértékű nyugdíjjárulékot fizetnek, ennek mértéke jelenleg összesen a bruttó kereset 22,8 százaléka (a munkavállaló 10,25%-ot, a munkáltató 12,55%-ot fizet). A járulékfizetési felső határ 2019-ban havi 5220 euró. Idén a havi 446,81 eurót meg nem haladó összkereset járulékmentes, viszont az ilyen alacsony keresettel rendelkező személyek (marginális foglalkoztatásban állók) az osztrák társadalombiztosítás rendszerében nem biztosítottak, de külön biztosítást köthetnek.
A nyugdíjszámlák rendszere azt is lehetővé teszi, hogy a szülők osztozzanak a gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok során a dolgozó szülő által szerzett jóváíráson, hogy a gyermekével otthon maradó szülő leendő nyugdíjának összege ne csökkenjen túlzott mértékben. A dolgozó szülő átadhatja a jóváírása legfeljebb 50 százalékát a gyermeküket otthon nevelő másik szülő részére. Gyermekenként legfeljebb hét évi jóváírás osztható meg ilyen módon.
Ausztriában a kiegyenlítő támogatások (Ausgleichszulage) rendszere garantálja az öregkori elszegényedés megfékezését. A támogatás a törvényben évente meghatározott minimális ellátási szint és az adott (állandó osztrák lakóhellyel rendelkező) személy nyugdíja és egyéb jövedelme különbözete. Idén e kompenzációs mechanizmus révén az egyedülálló nyugdíjasnak biztosított minimális bevétel 933,06 euró/hó, viszont akkor, ha legalább 360 havi (30 évi) járulékfizetéssel szerzett biztosítási idővel vonult nyugdíjba, akkor a minimális bevétel 1048,57 euró/hó. A nyugdíjas pároknak biztosított minimális bevétel 1398,97 euró/hó.A hozzátartozói nyugellátások szabályozása is megengedő az osztrák rendszerben a többi európai nyugdíjrendszerhez képest. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj például 30 hónapig jár. A hozzátartozói nyugellátás mértéke – amely az elhunytat megillető nyugdíj maximum 60%-a lehet – függ egyfelől a túlélő házastárs, másrészt a család összesített jövedelmétől. Ha 2019-ben az özvegyi nyugdíj és az özvegy saját jövedelme együttesen nem éri el a havi 1.995,25 eurót, akkor az özvegyi nyugdíjat megnövelik úgy, hogy elérje az együttes jövedelem ezt az összeget, feltéve, hogy ez az összeghatár nem magasabb, mint az elhunyt nyugdíjának 60%-a.
A világon mindenütt fenyeget a nyugdíjasok időskori relatív elszegényedése, mivel ha az inflációnál nagyobb ütemben nőnek a bérek, akkor az aktív dolgozók keresetének és a nyugdíj összegének vásárlóértéke közötti olló nagyon gyorsan nyílik. Ausztriában a problémát a sávos nyugdíjemelés révén oldják meg. Ennek mértéke a tárgyévi referencia-értéktől (Richtwert), az ennek alapján meghatározott növelési százaléktól vagy euró-összegtől, valamint a nyugdíj összegétől függ. Így az osztrák emelés is végsősoron csak az infláció függvénye (mint például a magyar emelésé), mégis enyhíti a méltánytalanságot a sávosan változó mérték, illetve az, hogy egyes sávokban százalékos, más sávokban meghatározott euró-összegű az emelés.
Az osztrák nyugdíjrendszer részletes, a 2019-ben hatályos rendelkezések szerinti bemutatását a szerző NyugdíjGuru News portálján elérhető összefoglalóban találja.Forrás: lokal.hu / szakszervezetek.hu