Így reagálnak a cégek a koronavírus-helyzetre - 7 intézkedés

2020. március 09. 08:40
“Törvényes az, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra akarja küldeni azokat, akik az utóbbi egy hónapban Olaszországban tartózkodtak?” - kérdezte a Facebookon egy kétségbeesett olvasónk. Természetesen nem, a munkaadó egyoldalúan ilyen döntést nem hozhat. A példa jól mutatja, hogy a koronavírus-veszély lépéskényszerbe hozta a munkaadókat, elkezdődött sok helyen a gondolkodás, tervek, eljárásrendek kidolgozása, amiben a fent említett túlkapások is beletartoznak. Az utóbbi napokban magyarországi munkahelyeken érdeklődtünk, mit tesznek a vezetők azért, hogy ne érje őket készületlenül a koronavírus.
Így reagálnak a cégek a koronavírus-helyzetre - 7 intézkedés

 

Amennyire széles skálán mozog a munkaadók köre, annyira sokszínű a helyzethez való viszonyulás. Kezdjük azokkal a munkaadókkal, akik eddig semmit sem tettek. Ők gyakorlatilag az államtól és az állami hatóságoktól várják a teendőket. Ha készülnek is forgatókönyvek, az inkább a vezető fejében fogalmazódik meg. Munkavállalóik a médiából vagy személyes kapcsolatokból tájékozódnak a koronavírus-helyzetről. E cégeknél legfeljebb a mosdóban elhelyezett kézfertőtlenítő vagy a reggeli érkezéskor a kézfogás, esetleg puszi elmaradása jelzi az elővigyázatosságot.

1. Felállnak a válságstábok

Elsősorban nagyobb cégeknél tapasztaltuk, hogy külön munkacsoportot hoztak létre a koronavírus-helyzet kezelésére. Többféle elnevezéssel találkoztunk: válságstáb, krízisteam, pandémiás munkacsoport. Utóbbi elnevezést használja az SAP Hungary. “Ebben több üzletág - a biztonságért, egészségi és jóléti kérdésekért, nemzetközi utazásokért felelős csoportok, a HR, az IT, ingatlan és létesítménymenedzsmenttel, valamint a globális vállalati ügyekkel foglalkozó részlegek - képviselői vesznek részt, akik szoros kapcsolatban állnak és együttműködnek a nemzetközi és a helyi egészségügyi hatóságokkal” - válaszolta megkeresésünkre Halpert Zsuzsa kommunikációs vezető.

A céges válságstábok egyebek mellett prioritási listákat készítenek, átbeszélnek minden szóba jöhető kérdést, munkaszervezési vészfogatókönyveket dolgoznak ki arra az esetre, ha esetleg nagy számú munkavállalói megbetegedés miatt veszélyben lenne a működésük.

(A teendőkről korábban itt írtunk.)

2. Készülnek a kommunikációs anyagok

Fontos része a készülésnek a belső kommunikáció. A SAP minden alkalmazottjánaknak és a vezetőknek tájékoztató anyagokat és irányelveket tett közzé, illetve állandóan frissülő tartalommal a belső vállalati portálon osztott illetve oszt meg a témával kapcsolatos háttérinformációkat, általános tudnivalókat, vészhelyzet esetére vonatkozó intézkedéseket, forgatókönyveket. A munkaadónak érdemes felhívni a munkavállaló figyelmét a helyes kézmosás, fertőtlenítés vagy a maszkok használatának szabályaira, valamint tanácsos folyamatos kapcsolatban lenni a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, valamint az üzemorvossal és velük a teendőkről kommunikálni.

A krízishelyzeti kommunikációra is készülni kell. A HR blogon Vas Dóra például azt a helyzetet modellezte kommunikációs szempontból, ha egy munkavállaló hirtelen rosszul érzi magát a szalag mellett.

3. Kezdődik az átállás távmunkára - ahol lehet

A legkönnyebb helyzetben azok a cégek vannak, ahol a munka jellege se helyhez, se a kollégák fizikai közelségéhez nem kötött. Ilyenek jellemzően az informatikai, pénzügyi, marketinges és a kreatív munkakörök. Nem véletlenül válaszolta a Microsoft, az SAP illetve a startup cégek közül a szoftverfejlesztéssel foglalkozó Bitrise, hogy otthoni munkavégzéssel reagálnak a koronavírus-helyzetre. Egy energetikai cég HR vezetője a home office térnyerésében látja a vírus kevés pozitív mellékhatását. Úgy fogalmazott, hogy sok senior vezetőjükben átszakadhat a gát, ami eddig gátolta az otthoni munkavégzés engedését. Ha látják, hogy így sem áll meg a cég, akkor ez a jövőben általánossá válhat.

Nem opció viszont a távmunka a közvetlen ügyfélkapcsolattal járó munkáknál és a termelésben. Miként tarthatja otthon a dolgozót a munkavállaló? Erről Oláh Zsófia ügyvéd írt friss posztot a HR Blogon.

4. Szigorítják az üzleti utakat, a rendezvényeken való részvételt

Szinte minden megkérdezett nagy cég kitért az üzleti utak szigorítására. A Bitrise-nál például a következő három hónapban senki sem utazhat külföldre, minden eseményen való részvételt lemondtak. Ez a hatás már jelentkezik a jövő szerdán megrendezendő HVG Állásbörzén is. Hajdú Csongor főszervező arról számolt be, hogy néhány cég nagyrészt a külföldi anyavállalat globális intézkedései miatt visszakozott és nem lesz ott a kiállítók között.

5. Megjelentek a fertőtlenítőszerek az irodákban

Egyre több iroda mosdójában, recepcióján és közösségi helyiségeiben látni kézfertőtlenítőket. Ez a legegyszerűbb, ám valóban fontos intézkedés a vírus ellen. Beszéltünk egy kiskereskedelmi multi HR vezetőjével aki elmondta, hogy üzleteikbe, ahol állandó a vevőkapcsolat, extra erős fertőtlenítőszert vásároltak. Két cég is arra panaszkodott, hogy nehéz beszerezni megfelelő számban kesztyűt, maszkot, fertőtlenítőt és az árak is jelentősen emelkedtek.

6. Óvintézkedések a beszállítókkal szemben

Azok a cégek, akik külsősökkel vannak fizikai kapcsolatban, szintén bevezettek óvintézkedéseket (fertőtlenítések, maszkok, ha szükséges, fokozott ellenőrzése annak, hogy ki milyen látható állapotban van, nyilatkozatok formanyomtatványainak elkészítése).

7. Házi karantén a külföldről visszatérőknek

Az SAP és a Bitrise is azt a válaszolta, hogy a koronavírus-járvány által érintett területekről visszatérő kollégákat arra kérik, hogy két hétig maradjanak otthon és onnan dolgozzanak. Egy energetikai cég képviselője elmondta, hogy azokban a munkakörökben, amelyekben nem lehetséges a távmunka, az állásidőre járó bért fizetik ki erre az időszakra.

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Harc a munkaerőért - van-e alternatívája Budapestnek?

2021. április 19. 09:34
Egyre nagyobb versenytársat jelentenek Budapestnek a munkaerőért vívott harcban azok a vidéki városok, amelyek megfelelő infrastrukturális adottságokkal, szórakozási és karrierlehetőségekkel, és a fővárosinál alacsonyabb ingatlanárakkal tudnak előrukkolni. Az olyan nagy munkaerő-centrumok, mint Győr vagy Debrecen ma már sikerrel szólíthatják meg a fiatalokat is.

Vége a klasszikus vezetőfejlesztésnek? Ez kell a munkavállalók megtartásához

2022. május 30. 11:28
A szervezeti kultúra, a vezető attitűdje, az érzelmi kötődés, valamint a megbecsültség érzése továbbra is vízválasztó a munkaerő megtartásában sőt, a legfontosabb szempontok - írja Pálfi-Poczik Emese az Arthur Hunt Leadership, Talent and Transformations üzletág vezető tanácsadója. Három szempontot emel ki, amit most a legégetőbbnek lát a szervezetfejlesztésben.