A módosítás értelmében a munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy a törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges. Ennek során okirat bemutatása megkövetelhető, de másolatot nem lehet készíteni.

A törvénymódosítás rendelkezik azon esetekről, amelyek körében a munkáltató az erkölcsi bizonyítványt kezelheti: a munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát (vagyis az erkölcsi bizonyítvány) annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást.

Ilyen korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok, vagy lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez; mérgező vagy veszélyes vegyi, biológiai anyagok őrzéséhez; nukleáris anyagok őrzéséhez fűződő, törvény által védett érdek sérelmének veszélyével járna.

A munkáltató a bűnügyi személyes adat kezelését megalapozó, a fentiek szerinti korlátozó vagy kizáró feltételt, és a bűnügyi személyes adat kezelésének feltételeit előzetesen írásban meg kell határoznia, és azt a helyben szokásos módon (pl. email, faliújság, intranet) közzé kell tenni.

A módosítás szerint a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszer kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. (Ettől megállapodással el lehet térni.)

A munkáltató ellenőrizheti ezt, de az ellenőrzés során csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön. Ide tartozik az az eset is, ha a munkáltató ellenőrzi, hogy a magánhasználat tilalmát a munkavállaló betartotta-e.

A jogszabály módosítás érinti a kamerás megfigyelést is, bár ezt nem a Munka törvénykönyvében található, hanem a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény módosításában. A jogalkotó ugyanis hatályon kívül helyezte azt a szabályt, ami szerint a rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kellett semmisíteni, illetve törölni kellett. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a kamerafelvételek korlátlanul tárolhatók lesznek a jövőben, hiszen - a GDPR alapelveivel összhangban - be kell tartani az olyan rendelkezéseket, mint célhoz kötöttség vagy az adattakarékosság elve.

A munkahelyi kamerás megfigyelés felveti azt, hogy bizonyos munkavállalói személyiségi jogok (pl. képmáshoz és a hangfelvételhez való jog) bizonyos mértékig sérülnek. Az Mt. módosítása ezért úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell (akár a helyben szokásos módon is megtehető ez). Azaz a tájékoztatásnak nem csak a GDPR szerinti tartalommal kell létrejönnie, hanem bele kell foglalni azt is, hogy hogyan, milyen feltételekkel, meddig kerül sor például a felvételek rögzítésére és tárolására és ez mennyiben szükséges és arányos a munkáltató működése és a munkavállaló személyiség jogai szempontjából.

A módosítások az április elsején elfogadott törvény kihirdetését követő 15. napon lépnek hatályba (kb. május elején).

Forrás: munkajogiblog.hu / liganet.hu