A munkáltató munkavédelmi felelőssége szigorú

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 51.§ (4) bekezdése alapján a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Ennek elemeként a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A munkáltató az Mt. 97.§ (1) bekezdése alapján a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.

Ezen szabályokat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv. (Mvt.) tovább részletezi. Az Mvt.2.§-a alapján a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket tilos a munkavállalóra hárítani. Ezzel összefüggésben a munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. Az Mvt. 60.§-a pedig azt mondja ki, hogy a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Végezetül az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját ugyanakkor — a jogszabályok és a szabványok keretein belül — a munkáltató határozza meg.

Megállapítható tehát, hogy habár az alkoholos állapotban lévő, munkába állni szándékozó vagy esetlegesen munkát végző munkavállalót is felelősség terheli, a munkáltató felelőssége azonban minden esetben megállapítható. A munkáltatót ugyanis a munkaviszonnyal összefüggésben más munkavállalóknál keletkezett kárért lényegében objektív, azaz felróhatóságtól független felelősség terheli. Ez egyebekben az ellenőrzési kötelezettségét is megalapozza.

A munkahelyi alkoholszondás vizsgálatok végzése jogszabályban nem szabályozott

Habár a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés körülményeinek fenntartásáért felelősség terheli, ennek módja nincsen meghatározva. Ahogyan arra Budapest Főváros Kormányhivatalának Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztálya eseti iránymutatásában rámutatottjavasolt, hogy a munkáltató belső szabályzatban (pl. munkavédelmi szabályzat, igazgatói utasítás stb.), írásban rögzítse az alkoholos állapot ellenőrzésének rendjét. A szabályzatban célszerű megnevezni, hogy az ellenőrzés milyen formában és milyen módszerrel (alkohol szonda, alkohol teszter, vérvétel), mely esetekben történjen, az ellenőrzésre jogosult személyek, valamint egyéb résztvevők (pl. tanú, munkavédelmi képviselő stb.) megjelölésével. A szabályzat készítésénél figyelembe kell venni a foglalkozás-egészségügyi szolgálat véleményét, javaslatait is. Szabályzat, eljárásrend tehát szükséges, annak tartalmát azonban a munkáltató azonban nem állapíthatja meg szabadon.

Alkotmányos és adatvédelmi korlátok is léteznek

Az első korlátot a vizsgálatot végző személye képezi. Fontos szem előtt tartani, hogy személy- és vagyonőr alkoholszondás vizsgálatot nem végezhet, ilyen adat kezelésére sem jogosult. Ahogyan arra a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eseti döntései rámutatnak a vagyonőr kizárólag az alábbi cselekmények végzésére jogosult:

 a) a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén – a megbízó eltérő rendelkezésének hiányában – az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani;

 b) a területre belépő vagy onnan kilépő személyt csomag, illetve menet-, szállítási okmány bemutatására felhívni;

 c) a területen tartózkodó vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmánynak bemutatására felhívni;

 d) a jogsértő személyt magatartása abbahagyására felhívni;

 e)  elektronikai vagyonvédelmi rendszert alkalmazni;

 f) a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert alkalmazni és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtiltani.

Alkoholszondás vizsgálatot tehát jelenleg csupán munkavállaló végezhet.

További adatvédelmi korlátozások vonatkoznak az eljárás kivitelezésére is. Az eljárás ugyanis nem sértheti a munkavállaló emberi méltóságot, illetve az életébe, munkaviszonyba történő arányos mértékű beavatkozást jelenthet. Ebből következően a felügyeleti szerv a vizsgálatot akkor tartja elfogadhatónak, ha az konkrét veszélyforrások figyelembe vételével valamennyi munkavállalóra, meghatározott munkakörben dolgozókra vagy meghatározott akcióra terjed ki. Nem tartja tehát elfogadhatónak a munkavállalók véletlenszerű (alapos gyanú nélküli) kiválasztását sem. Ez ugyanakkor nehézséget is jelent, hiszen az alapos gyanú sok esetben már csak a kár bekövetkeztét követően támasztható alá.

Azt se felejtsük el, hogy eljárásrendnek adatkezelési tájékoztatót is tartalmaznia kell. Ennek részét kell, hogy képezze az adatkezelésben résztvevők, valamint az eljárás részletszabályainak a bemutatása, a jogos érdek jogalapjának bemutatása, azzal összefüggésben a tiltakozási jogra történő felhívás, az adatkezelés céljának, valamint időtartamának meghatározása is.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd