ILO: Átmeneti intézkedéseknél is fontos a szociális párbeszéd

2021. július 21. 17:24
A LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok, valamint a MASZSZ együttesen nyújtottak be panaszt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO), melyben azt kifogásolták, hogy a koronavírus járvány okozta veszélyhelyzet időtartama alatt a kormányzat több rendeletével - érdemi egyeztetések hiányában - korlátozta a munkavállalói, illetve szakszervezeti jogokat
ILO: Átmeneti intézkedéseknél is fontos a szociális párbeszéd

Az ILO a panaszt kivizsgálta. 2021. július 15-én nyilvánosságra hozott ajánlásának fontosabb elemeit az alábbiakban mutatjuk be:

A tavalyi évben a pandémia időszaka alatt az arra való kormányzati válaszként került elfogadásra a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III.18.) Korm.r., valamint ugyanezen kormányrendelet munkajogi szabályainak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről szóló 104/2020. Korm.r. A 47/2020. Korm.r. többek között (minimális korlátozásokkal) lehetővé tette, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munka törvénykönyvének rendelkezéseitől egyező akarattal eltérjenek. A veszélyhelyzet okozta munkaerő-piaci felfordulás közepette azonban feltehetően kevés munkavállaló merte megkockáztatni a megállapodás aláírásának visszautasítását, illetve az aláírás tényleges mérlegelését. A 104/2020. Korm.r. pedig lehetővé tette, hogy a munkáltató egyoldalú intézkedésével - a legfeljebb hathavi munkaidő-kerettel szemben - 24 havi munkaidő-keretet alkalmazzon vagy a már meglévő munkaidő-keret hosszát egyoldalúan 24 havi időtartamra módosítsa. A munkáltató intézkedésének érvényességét az esetlegesen fennálló, ellentétes tartalmú kollektív megállapodás nem érintette. A szakszervezeti szövetségek úgy vélték, hogy a munkajogi változások nem kellően definiáltak (lsd.pl: korlátlan eltérési lehetőség az Mt. szabályaitól), illetve nem tartalmaznak a munkavállalói jogokat illetően garanciákat. A munkaidő-keret 24 hónapos időtartam pedig nem csupán a munkavállalók jogait érintette, hanem a szakszervezetekét is, hiszen hatályban lévő kollektív szerződésekkel szemben tette lehetővé a munkáltató egyoldalú döntése alapján az eltérést. A 24 hónapos időtartam egyebekben nem tekinthető sem ideiglenes, sem pedig arányos intézkedésnek, mely ráadásul nincsen összhangban a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvvel sem. Az irányelv ugyanis az un. referencia időszak hosszát 12 hónapban határozta meg. A panaszban foglaltak szerint ezen intézkedések több ILO Egyezmény rendelkezéseit (87., 98. Egyezmények) is sértik. Amennyiben a kormányzat érdemi egyeztetéseket folytatott volna, ezen körülmények kiküszöbölhetőek lettek volna.

 A fenti panaszok ügyében a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok és a MASZSZ a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez fordult 2020-ban. Az ILO eljárásának megfelelően első körben a kormányzat részére küldte meg véleményezésre a beérkezett panaszt.  A magyar kormány az eljárás során azzal érvelt, hogy az érintett időszakban különleges jogrend volt érvényben, melyet a veszélyhelyzet fennállása indokolt. Ezen időszakban a kormányzat célja a tömeges elbocsátások megakadályozása, illetve a gazdaság működőképességének megőrzése voltak. Ezen célok érdekében hozta meg a sérelmezett intézkedéseket, melyek csupán a veszélyhelyzet időtartama alatt voltak hatályban.

Az ILO a fenti érveket megvizsgálva - összhangban az ILO 205. számú Ajánlásával – aggodalmát fejezte ki, hogy a panaszban szereplő intézkedéseket a szociális partnerekkel való párbeszéd nélkül hozták meg és felhívta a magyar kormány figyelmét a szociális párbeszéd fontosságára.  Elismerte, hogy a veszélyhelyzet a kormányzatokat kihívások elé állította, melyek a munkaerő-piacon intézkedéseket tettek szükségessé, valamint értékelte a sérelmezett intézkedések átmeneti jellegét is. Rámutatott azonban arra, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések hatását időben limitálni szükséges! Kiemelte, hogy a szociális párbeszéd alapvető fontosságú, melynek mellőzése válsághelyzetben sem kívánatos, hiszen az érdemi párbeszéd éppen a válság hatásainak enyhítését segíti elő. Bizakodását fejezte ugyanakkor ki azt illetően, hogy a válsághelyzetet követő átmenet során a szociális párbeszéd nem fog csorbát szenvedni.

A Nemzeti ILO Tanács ülése kora őszre várható, ahol az ILO ajánlásának tükrében napirendre tűzzük ezen ügy megtárgyalását azon céllal, hogy garanciák biztosítsák a jövőben azt, hogy még veszélyhelyzet idején se lehessen a munkavállalói jogokat ilyen aránytalanul csorbítani, valamint teljes mértékben biztosítani kell a kollektív tárgyalásokhoz való jogot.

Az ILO döntése angol nyelven ezen a linken érhető el. 

www.liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

SMS-ben jeleztem, hogy csúsztatnék aznap

2016. szeptember 27. 08:30
Olyan kérdésem, hogy a múlt héten szombaton benn voltam túlórán, a következő héten nem mentem be, kedden reggel írtam sms -t a műszakvezetőmnek, hogy nem tudok bemenni és csúsztatnám a múlt heti túlórámat. Mire ő egyből beírta aznapra az igazolatlanomat, ami bónuszok és cafetéria megvonással jár. Tehát 1 túlórám van, és pár nap szabadságom, de mégis igazolatlan napot írtak be. Hozzáteszem neves cégről van szó, gépi idő elszámolással. Mit tanácsolnak mit tegyek, hogy fizetéskor ne vesszen el ennyi pénzem?

Tanuljunk együtt: a jó pálinkához jó alapanyag kell

2019. április 03. 10:27
2019. március 14-én, második alkalommal rendezte meg a NAK Élelmiszeripari Igazgatósága a „Tanuljunk együtt! – Pálinka- és Párlatkészítés” elnevezésű szakmai napot. A program a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara finanszírozásában valósult meg.