Az ILO a panaszt kivizsgálta. 2021. július 15-én nyilvánosságra hozott ajánlásának fontosabb elemeit az alábbiakban mutatjuk be:

A tavalyi évben a pandémia időszaka alatt az arra való kormányzati válaszként került elfogadásra a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III.18.) Korm.r., valamint ugyanezen kormányrendelet munkajogi szabályainak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről szóló 104/2020. Korm.r. A 47/2020. Korm.r. többek között (minimális korlátozásokkal) lehetővé tette, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munka törvénykönyvének rendelkezéseitől egyező akarattal eltérjenek. A veszélyhelyzet okozta munkaerő-piaci felfordulás közepette azonban feltehetően kevés munkavállaló merte megkockáztatni a megállapodás aláírásának visszautasítását, illetve az aláírás tényleges mérlegelését. A 104/2020. Korm.r. pedig lehetővé tette, hogy a munkáltató egyoldalú intézkedésével - a legfeljebb hathavi munkaidő-kerettel szemben - 24 havi munkaidő-keretet alkalmazzon vagy a már meglévő munkaidő-keret hosszát egyoldalúan 24 havi időtartamra módosítsa. A munkáltató intézkedésének érvényességét az esetlegesen fennálló, ellentétes tartalmú kollektív megállapodás nem érintette. A szakszervezeti szövetségek úgy vélték, hogy a munkajogi változások nem kellően definiáltak (lsd.pl: korlátlan eltérési lehetőség az Mt. szabályaitól), illetve nem tartalmaznak a munkavállalói jogokat illetően garanciákat. A munkaidő-keret 24 hónapos időtartam pedig nem csupán a munkavállalók jogait érintette, hanem a szakszervezetekét is, hiszen hatályban lévő kollektív szerződésekkel szemben tette lehetővé a munkáltató egyoldalú döntése alapján az eltérést. A 24 hónapos időtartam egyebekben nem tekinthető sem ideiglenes, sem pedig arányos intézkedésnek, mely ráadásul nincsen összhangban a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvvel sem. Az irányelv ugyanis az un. referencia időszak hosszát 12 hónapban határozta meg. A panaszban foglaltak szerint ezen intézkedések több ILO Egyezmény rendelkezéseit (87., 98. Egyezmények) is sértik. Amennyiben a kormányzat érdemi egyeztetéseket folytatott volna, ezen körülmények kiküszöbölhetőek lettek volna.

 A fenti panaszok ügyében a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok és a MASZSZ a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez fordult 2020-ban. Az ILO eljárásának megfelelően első körben a kormányzat részére küldte meg véleményezésre a beérkezett panaszt.  A magyar kormány az eljárás során azzal érvelt, hogy az érintett időszakban különleges jogrend volt érvényben, melyet a veszélyhelyzet fennállása indokolt. Ezen időszakban a kormányzat célja a tömeges elbocsátások megakadályozása, illetve a gazdaság működőképességének megőrzése voltak. Ezen célok érdekében hozta meg a sérelmezett intézkedéseket, melyek csupán a veszélyhelyzet időtartama alatt voltak hatályban.

Az ILO a fenti érveket megvizsgálva - összhangban az ILO 205. számú Ajánlásával – aggodalmát fejezte ki, hogy a panaszban szereplő intézkedéseket a szociális partnerekkel való párbeszéd nélkül hozták meg és felhívta a magyar kormány figyelmét a szociális párbeszéd fontosságára.  Elismerte, hogy a veszélyhelyzet a kormányzatokat kihívások elé állította, melyek a munkaerő-piacon intézkedéseket tettek szükségessé, valamint értékelte a sérelmezett intézkedések átmeneti jellegét is. Rámutatott azonban arra, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések hatását időben limitálni szükséges! Kiemelte, hogy a szociális párbeszéd alapvető fontosságú, melynek mellőzése válsághelyzetben sem kívánatos, hiszen az érdemi párbeszéd éppen a válság hatásainak enyhítését segíti elő. Bizakodását fejezte ugyanakkor ki azt illetően, hogy a válsághelyzetet követő átmenet során a szociális párbeszéd nem fog csorbát szenvedni.

A Nemzeti ILO Tanács ülése kora őszre várható, ahol az ILO ajánlásának tükrében napirendre tűzzük ezen ügy megtárgyalását azon céllal, hogy garanciák biztosítsák a jövőben azt, hogy még veszélyhelyzet idején se lehessen a munkavállalói jogokat ilyen aránytalanul csorbítani, valamint teljes mértékben biztosítani kell a kollektív tárgyalásokhoz való jogot.

Az ILO döntése angol nyelven ezen a linken érhető el. 

www.liganet.hu