„A lehetőséggel élni kell, és nem visszaélni vele”

A válság márciusban teljes leállásra kényszerítette a Denso Gyártó Magyarország Kft. fehérvári üzemét, amit a cég állásidő bevezetésével és egyéb intézkedésekkel vészelt át. Szincsák Attilát, a DENSO Gyártó Magyarország Kft. igazgatóját arról kérdeztük, miért nem a könnyebb megoldást választották, a dolgozók leépítését?

- A válasz nagyon egyszerű, a nálunk a legfőbb érték az ember, a beosztottaink, a kollégáink. Ilyen helyzetben egy felelős vezetés megpróbál mindent megtenni azért, hogy az az emberközösség, az az állományi létszám, a család, amellyel nap mint nap tevékenykedtünk az elmúlt 23 évben, átvészelje a kialakult helyzetet.

Úgy tudom, a vállalat nem élt a kormányrendelet által lehetővé tett egyoldalú munkáltatói intézkedésekkel sem.

- A kormányrendeletek egyfajta felhatalmazást adnak. Szerintem a kormány sem úgy gondolta, hogy ilyen intézkedéseket kell hozni, ugyanakkor lehetőséget biztosított erre. Ezt követően a cég vezetése döntötte el, mivel élt. Tehát a lehetőség megvan, de ezzel nem visszaélni kell, ez szerintem vállalati filozófia kérdése is. Mi az elmúlt 23 évben is úgy működtünk, hogy próbáltunk olyan közös döntéseket hozni, ami a nagy többség megelégedését és biztonságát szavatolja.

A gazdaságvédelmi Akcióterv első változata nem találkozott a Denso igényeivel, hogyan lobbizott a cég, hogy ezt alakítsa?

- Különböző lobbicsatornákat használtunk, egyrészt a különböző érdekvédelmi képviseleteken keresztül, amilyen például a Magyar Gépjárműipari Egyesület, a Nemzeti Befektetési Ügynökség, de lobbiztunk az illetékes minisztériumokban, és szeretném aláhúzni, hogy a szakszervezeteken keresztül, dr. Bognár Ferenc (LIMÉSZ) Úron keresztül is. Nagyon sok gondolatot megosztottunk, és nagyon sok információit is kaptam a LIGA Szakszervezetek és a kormányzat közötti egyeztetésekről, szerintem ez a többcsatornás visszacsatolás működőképes volt. Azzal, hogy egységes álláspontot képviselt minden szereplő, segítettünk is a döntéshozóknak, hogy reálisabban lássák, jobban tudják értelmezni, milyen segítségre van szükség.

Önök most igénybe veszik a Gazdaságvédelmi Akciótervet, ha jól tudom 4000 dolgozóra vonatkozóan.

- Pontosabban 3700 dolgozóra, ez az állományi létszámunk. Viszont megbeszéltük a munkaerő-kölcsönző cégeinkkel is, hogy ők is igényeljék meg a támogatást, így mondhatjuk azt is, hogy a teljes alkalmazotti állományra.

A csomag nincs ingyen. A támogatás igénybevételéhez mennyit kell a cégnek hozzátennie?

- Elég sokat. A három hónapra számítva közel 500 millió forint a saját erő, a többletköltség.

Ezt megelőzően azonban már áldozni kellett a higiéniai intézkedésekre is. Ezek milyen költséggel jártak?

- Három részre bontanám a költségeket. Az elsődleges beruházási költség 50 millió forint volt, ezen maszkokat vettünk, kialakítottuk a térelválasztók rendszerét. Ezt követően a folyamatokat is átalakítottuk, az elvárt darabszámot csökkentettük - tulajdonképpen a versenyképességet engedtük el. Ugyanis a korábbi termelési volument például védőfelszerelésben végzett és szabályozott munkafeltételek között nem lehet biztosítani. Illetve az is költségelem volt, hogy fizettük az állásidőt, vagy a gyermekes kollégák otthon maradhattak. Aki bejárt, annak a saját autóhasználat költségeit fizettük, vagy a cafetériából szabadságot lehetett megváltani - ezek mind plusz költségekkel jártak. Nehéz összegezni, kell még néhány hónap, hogy ezt pontosan lássuk. De a cégnek az alkalmazottai egészsége védelmében ezt vállalnia kellett.

Pontosan március 13-án írták alá a 9,5 százalékos béremelést biztosító megállapodást a szakszervezetekkel, nem sokkal ezután pedig a járvány miatt leállt a cég. Nem bánták meg a következő nap?

- Nálunk a bérfejlesztés és a béremelés nem halkofai módon működik. A tárgyalássorozat végén, az akkori olvasat szerint, az elmúlt időszakban elvégzett teljesítmények alapján hoztunk egy döntést. A válság a 9,5 százalékos bérmegállapodás alapvető megközelítésén nem változtatott volna. Én egy percig sem bántam meg. Szemben nagyon sok más céggel, aki nem biztos, hogy maradéktalanul betartotta volna az aláírt szerződéseket, én azt képviseltem, ha egyszer valami alá van írva és megegyeztünk, akkor megegyeztünk. A vírushelyzet nyomot hagy, de nem a megkötött megállapodáson, hanem a következőn. Abban bízom, hogy ezt az embereink és a szakszervezetek is megértik.

A márciusi kényszerpihenő után áprilisban elkezdődött a munka. Ön akkor azt nyilatkozta, hogy 15-20 százalékos kapacitással működik az üzem. Most hány százalékos a termelés?

- A munkavállalók közül mindenki dolgozik, csökkentett munkaidőben, de már három műszakban. Ugyanakkor a darabszámot tekintve az értékesítési terveinkben körülbelül 50 százalékban határoztuk meg a termelést. Ezt úgy kell érteni, hogy vannak 80 százalékos és 30 százalékos termelések, ez munkafolyamatonként különbözik. Olyan tevékenységek pótlását is megkezdtük, amelyeket az elmúlt időszakban nem tudtunk elvégezni. A műszaki megoldásokat, a folyamatokat átnézzünk, illetve több olyan célunk van, amelyeket szerettünk volna, de eddig nem volt rá módunk.

Mikorra várják a válság végét?

- A válságnak akkor lesz vége, ha lesz vakcina, vagy gyógymód, addig sok a bizonytalanság. Addig a vásárlók nem fognak a tartós fogyasztási cikkek felé fordulni, autóra költeni. A német roncsprémium program nem igazán ösztönző, és nálunk nincs is ilyen eszköz. Ugyanakkor szegmensfüggő a termelés. Például általában a luxuskategóriák nem nagyon érzik meg a válságokat, a kényszerkategóriák sem, például az árufuvarozásnak és a mezőgazdaságnak szüksége lesz gépekre. A személyautók piacát borúsabban látom. Úgy látom, ha minden jól alakul, akkor a 70-80 százalékos termelés elérhető cél lehet az ősz folyamán.

Tudnak-e COVID-fertőzöttről a Denso-ban?

- Igazolt fertőzött nem volt. Folyamatosan kommunikáltunk fertőtlenítjük az asztalokat, étkezőket, paravánokat helyeztünk el. Március közepén senki nem akart mozdulni, áprilisban már mindenki mozdult, most pedig sokan csodálkoznak, miért tartjuk még fenn ezeket az intézkedéseket. Most amikor nyitnak a strandok, és mindenki lángosért rohan, vendéglőbe jár, kérdezik, miért nem lazítunk az intézkedéseken. Erre azt szoktam mondani, hogy aki vendéglőbe megy vállalja a felelősséget én meg felelős munkáltató vagyok. Oda kell figyelnünk, hogy ne kövessünk el nagy hibákat. A jövő héten lesz az üzemorvossal egy egyeztetésünk, és felül fogjuk vizsgálni, milyen intézkedéseket kell fenntartanunk.

„Nem értünk egyet az intézkedéssel, de időszakosan elfogadjuk azt”

Márciusban sikeres bérmegállapodást kötött a a LIGA - Ifjúsági Munkás Érdekvédelmi Szervezet, de voltak olyan hangok a dolgozók között, akik kevesellték a közel tíz százalékos béremelést. Megváltozott-e a véleményük, amikor kirobbant a vírus, és a gyár leállt? - kérdezzük dr. Bognár Ferencet, a LIMÉSZ elnökét.

- Akik kevesellték, azok az előző évi, több éves elmaradást behozó, kiugróan jó megállapodást vették figyelembe, és nem azt, hogy az ez évi trend a munkavállalók lehetőségeit erősen korlátozta. A járvány erősödésével bizony több tagunk fordult hozzánk olyan véleménnyel, amivel megköszönte a bérharcunkat, azt, hogy elmentünk a falig, de az utolsó előtti pillanatban megállapodtunk. Különösen akkor, amikor a munkáltató képviselője, Szincsák Attila igazgató úr egy vállalati közleményben bejelentette, hogy a járvány intézkedései ellenére, az ez évi bérmegállapodást tiszteletben tartja, és a kitart a létszám és a munkaerő megőrzése mellett.

Hogyan vett részt a LIGA Szakszervezetek abban, hogy a kormány változtasson a Gazdaságvédelmi Akcióterven?

- A LIGA Szakszervezetek véleményt kért a munkáltatótól, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán meglapozott előterjesztéseket tudjon tenni. A vállalat az akcióterv első változatának felhasználhatóságára vonatkozó kritikát fogalmazott meg, illetve kidolgozta, miképpen tudna egy ilyen intézkedést a dolgozók érdekében felhasználni, minél több munkahelyet megvédeni.

A telefonos egyeztetés után az igazgató úr írásban küldte el azokat a gondolatokat, amelyek az első olvasatú akciótervben módosításra szorulnának annak érdekében, hogy mint munkáltató igénybe tudja venni. Én ezt továbbítottam a LIGA központba a LIGA Szakszervezetek elnökének, dr. Mészáros Melindának, aki a VKF ülésen és előtte is eljuttatta a döntéshozók képviselőinek.

Milyen intézkedések kellettek ahhoz, hogy a válság alatt működjön?

- A Denso azt kérte a munkavállalóktól, hogy a közös megegyezéssel csökkentett munkaidős munkaszerződés módosítást, a négynapos munkahét bevezetését fogadják el a válság időszakára. Ez a LIMÉSZ részétől elvi támogatást igényelt. A dolgozóinkat tájékoztattuk, hogy az igazgató Úr és a menedzsment megígérte, hogy mindent elkövetnek az állami támogatás igénybe vételéért, de a tulajdonos elvárja a dolgozók előzetes beleegyezését, hogy a munkaszerződés módosításából adódó, 20 százalékos bércsökkenésüket mérsékeljék. A szakszervezet kifejtette, hogy nem ért egyet az intézkedéssel, de időszakosan elfogadja azt.

A vírusjárvány miatt egy átlagos dolgozóknak várhatóan milyen mértékben csökken a jövedelme?

- Nehéz megmondani. Ugyan a Denso bebiztosította magát a munkaszerződés módosításokkal, de ezeket nem vette igénybe, és mivel minden dolgozója bértámogatására pályázott, így nem lesz 20 százalékos a bércsökkenés. A Denso kifizeti a bér 4/5-ét. A hiányzó rész 70 százalékát az állam fizeti, 30 százalékát a munkáltató, ez lesz az a bizonyos 500 milliós költség. Tulajdonképpen a Denso ennyit veszít az üzleten. Ugyanakkor az állam maximum 75 ezer forint nettót fizet, tehát a magasabb jövedelműeknél nagyobb lesz a bérkiesés, az alacsonyabb jövedelműeknél minimális lehet a jövedelemcsökkenés.

  „A foglalkoztatottak érdekeit kell szem előtt tartani”

Dr. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke megkeresésünkre hozzátette, példaértékűnek tartja azt az együttműködést ami a három fél között megvalósult, a Denso menedzsmentje a LIMÉSZ és a konföderáció között. Elmondta, a konföderáció támogatja azokat a vállalkozásokat, akik a munkahelyek megőrzésére, a korrekt együttműködésre, a partnerségre törekednek.

„Tapasztalataink alapján a Denso mindent megtett annak érdekében, hogy a munkavállalók egészségvédelme, munkabiztonsága magas színvonalú legyen, még a koronavírus által érintett kritikus időszakban is. Természetesen a jövőben is azt szeretnénk, hogy az érdekképviselet és a munkáltatók közötti egyeztetések folyamatosak legyenek, és helyreálljon a termelés. Javasoljuk, hogy akik hasonló helyzetbe kerülnek, azok ugyanilyen módon a foglalkoztatottak érdekeit tartsák szem előtt, és ha a helyzetük megkívánja, úgy éljenek a különböző bértámogatások rendszerével. Reméljük, hogy a következő egyeztetéseink egyike már a 2020-as -2021-es előrelépésekről szólhat az országos az ágazati és a vállalati szinten egyaránt.”

liganet.hu