Infokommunikációs eszközök használata a mezőgazdaságban

2016. március 30. 09:27
Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök, a kapcsolódó technológiák és igénybe vehető szolgáltatások ma már szinte nélkülözhetetlenek a gazdasági életben. A mezőgazdaság sem kivétel ez alól, amit az agrárium döntéshozóinak körében végzett országos felmérésünk eredményei is alátámasztanak. A magyarországi vállalkozások 91%-a használt számítógépet, és mintegy 88%-uk csatlakozott az internethez 2014-ben a KSH legfrissebb adatai szerint. A vállalkozások közel 85%-a rendelkezett helyhez kötött széles sávú internetkapcsolattal, és folytatódott a mobil széles sávú kapcsolat (59%) használatának terjedése is, ami 9,2 százalékponttal növekedett.

Már a vállalkozások által leginkább használt, helyhez kötött széles sávú internetkapcsolat területi eloszlásában sincsenek jelentős különbségek: 2014-ben a legmagasabb használati aránnyal (90%) Közép-Dunántúl, a legalacsonyabbal (84%) Észak-Alföld rendelkezett (KSH: Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalkozásokban, 2014). Nem meglepő tehát, hogy a mezőgazdasági árutermelő gazdaságok döntéshozóinak körében nagyarányú az IKT-eszközök használata. Ahogyan talán az sem okoz meglepetést, hogy a negyvenévesnél fiatalabb korosztály esetében magasabb mobileszköz-használati értékeket kapunk, mint az idősebb generációnál. Arányaiban a legnagyobb különbséget a táblagépek (40%) és az okostelefonok (31%) használatában mértük, míg a GPS-használatban mutatkozott a legkisebb (9%) aránykülönbség. Asztali számítógépet viszont nagyobb arányban használnak a negyvenen túli generáció (68%) képviselői, mint a náluk fiatalabbak (59%).

 

 

 

 

 

 

Az internethasználó döntéshozók 98%-a legalább hetente csatlakozik a világhálóhoz, 94%-uk pedig legalább hetente fogad, illetve küld e-mailt. Az internetbanki szolgáltatások használóinak aránya a döntéshozók között 78%, a rendszeres felhasználók aránya azonban ettől még 20 százalékponttal elmarad (58%). A megkérdezettek mindössze 14%-a nyilatkozott úgy, hogy online banki szolgáltatásokat a jövőben sem tervez igénybe venni.

 

 

 

 

 

 

Az AgroStratéga 2015-ben már negyedik alkalommal indította útjára azt a kutatást, amelynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza. Az országos felmérésnek tavaly is szakmai partnere volt a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ). E két szakmai szervezet mellett az AGRÁRIN Kft., a NUFARM Hungária Kft., a SAATEN-UNION Hungária Kft. és a YARA Hungária Kft. is támogatta a kezdeményezést. A kutatás 79-84%-ban a különféle alapanyagok (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) és gép, eszköz beszerzésében, továbbá a termény értékesítésében a döntéshozó, valamint 12-15%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A válaszadók 14%-a gazdasági szervezetet képvisel, 15%-uk egyéni vállalkozó, többségük pedig őstermelő és családi gazdálkodó. A minta nagysága 1448 fő. A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát (közel 5 millió hektárt) művelő és területalapú, illetve zöldítési támogatásban részesülő több mint 174 ezer gazdaságot reprezentálja. A kérdőívkitöltők által művelt terület nagysága összesen több mint negyedmillió hektár, átlagos birtokméretük pedig 179 hektár. Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány IDE kattintva letölthető Pólya Árpád – Varanka Mariann www.agrostratega.blog.hu

 

Agroinform

Kapcsolódó cikkek

Ki számít főnöknek? Nem a munkaszerződés dönti el

2018. október 18. 12:51
Felmondta a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató, és az indokolást arra hivatkozva mellőzte, hogy az illető vezető állású. Az elbocsátott munkavállaló peres eljárásban a felmondás semmisségének megállapítását kérte. Az ügy a Kúrián kötött ki.

Tudta, hogy már mindkét szülő felmondási védelem alatt áll a gyes/gyed alatt?

2016. szeptember 09. 08:46
A foglalkoztatás területe idén nyáron is rendkívül eseménydús volt. A történések egy része jogszabályi, más része pedig egyszerűen munkaerő-piaci változás. Előbbiekre példa a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.), a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.tv. (Met.), a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv. (Mvt.), valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X.tv. változása, utóbbira pedig a mind nagyobb méreteket öltő és egyre több szektort érintő munkaerőhiány. Ez utóbbi ráadásul a béremelések szükségességét, s ezzel összefüggésben a vasárnapi pótlék emelését is felszínre hozta.Kedvezőtlenül változnának jövőre ugyanakkor a cafeteria szabályai, hiszen az eddigi kedvezményes adózású munkáltatói juttatásokat közel 50 százalékos elvonás sújtaná.