Jár fizetés karantén idején? Koronavírus-kisokos dolgozóknak és munkáltatóknak

2020. március 03. 08:35

Magyarországon még nem regisztráltak koronavírusos beteget, de fertőzéstől való félelmükben sokan már most félnek bemenni munkahelyükre. A koronavírus a munkáltatókat is nehéz helyzetbe hozta, hiszen az sem világos, nekik milyen kötelezettségeik vannak dolgozóikkal szemben. Jár-e fizetés önkéntes karantén idejére? Mire figyeljünk a szerződéskötéskor? Visszamondjuk a konferencia megszervezését? Cikkünkben ezeket próbáljuk megválaszolni.

Ha félek a koronavírustól, megtagadhatom, hogy bemenjek dolgozni?

Rossz hírünk van, nem. Magyarországon jelenleg nincs kihirdetett járványügyi vészhelyzet, és akkor sem lesz, ha találnak koronavírussal fertőzött beteget. Ebben az esetben viszont pusztán félelemből nem tagadhatjuk meg a munkavégzést – mondták a hvg.hu-nak az Orbán és Perlaki Ügyvédi Társulás (OPL) szakértői. Kivétel, ha a dolgozót (például egy kamionsofőrt) a főnökei olyan veszélyes zónába akarnak küldeni, ahol nagy eséllyel kapná el a vírust, vagy ha olyan helyről jött haza, ahol vannak fertőzöttek, és ami a legfontosabb: tüneteket is mutat.

Biztosítania a munkahelyemnek, hogy ne fertőződjek meg?

Ezt nem is tudná megtenni. A munkajog egy dolgot ír elő: minden munkaadónak kötelezettsége, hogy „egészséges és biztonságos munkakörülményeket” biztosítson a munkavállalók számára. Az, hogy ebbe mi tartozik bele, már nehezebb kérdés és egyéni elbírálás kérdése.

Mi az, amit elvárhatok akkor a cégemtől?

Három dolgot mindenképpen. Elsőként a folyamatos tájékoztatást a helyzetről, és arról, hogy milyen esetleges intézkedéseket vezetnek be. Másodsorban – ha szükséges – akkor fizikai munkavédelmi eszközöket, vagyis kézfertőtlenítőket és tájékoztatást arról, hogyan mossunk kezet. Kivételesen esetekben pedig akár maszkokat is. Harmadik pontként pedig az sem árt, ha a munkaadó folyamatosan egyeztet az üzemorvossal és talán még a Nemzeti Népegészségügyi Központtal is, hogy minden információ birtokában tegyen lépéseket. A MÁV például hétfőn jelentette be, hogy védőfelszerelést biztosít a nemzetközi járatokon dolgozó kalauzok számára.

Észak-Olaszországban voltam, szeretnék önként karanténba vonulni. Megtehetem?

Ha elég rugalmas a munkaadó, akkor igen, de ez mindig egyéni megbeszélés kérdése. Egy szoftverfejlesztő cégnél nyilván könnyebb megoldani az otthoni munkavégzést, mint egy szupermarketben. Ha nincsenek tüneteink, akkor hivatalosan mehetünk közösségbe, ezért mindig kérdezzük meg a főnökünket, mielőtt ilyet tervezünk.

Ha karantén alatt nem tudok dolgozni, jár a fizetésem?

Ebben az esetben az egyetlen lehetséges megoldás, ha szabadságra megyünk. Sokan elfelejtik, de a munkavállalók csak szabadságuk hét napjával rendelkeznek, a többi a munkaadó hatásköre, ezért ezt elő is írhatja. Bonyolultabb a kérdés, ha abban az évben már kivettük a nekünk járó szabadságot, ilyenkor ismét a munkáltató rugalmasságára van szükség, hogy kifizesse a karanténban töltött napokat. Ez esetben ugyanis nem számítunk betegnek, és nem jár a táppénz.

Védőruházatot viselő egészségügyi személyzet segít a távozni készülő vendégeknek a Tenerife nyugati partjánál lévő La Caleta üdülőhely H10 Costa Adeje Palace nevű szállodájában miután feloldották a karantént 2020. február 28-án

Mit tegyek, ha a cég, amellyel szerződést kötöttem, nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit a koronavírus miatt?

Ezzel a jelenséggel már sok magyar vállalkozás is találkozhatott, hiszen sokan Kínából szerzik be az alkatrészeket vagy bármilyen más árut. Mivel a koronavírus-járvány Kína érintett részein valóban egészségügyi veszélyhelyzetet teremtett, ebben az esetben a kereskedelmi szerződések rendkívüli eseményre vonatkozó záradéka lép életbe – írta tanulmányában a KPMG. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a felek elállhatnak a szerződésben foglalt kötelezettségüktől, hanem azt a fair kereskedelem elve alapján kell megoldani. Rendkívül fontos azonosítani és pontosan dokumentálni, hogy a termelés melyik részét érinti a járvány kitörése, és melyet nem, utóbbira ugyanis továbbra is érvényes a szerződés. A nem teljesíthető kötelezettségeket pedig akkor kell pótolni, amikor a rendkívüli intézkedéseket feloldják a hatóságok. Mindkét fél számára létfontosságú, hogy folyamatosan tartsák a kapcsolatot, a vevőiket és alvállalkozóikat pedig minden esetben kötelező tájékoztatni a késlekedés okáról.

Cégemnek szerződéses kötelezettsége van, de félek, hogy a koronavírus miatt nem tudom teljesíteni. Mit tehetek?

Ilyenkor fontos kérdés, hogy mikor kötöttük a szerződést. Három hónapja, amikor nyoma sem volt a koronavírusnak, még senki nem gondolt rá, hogy ne tudna elhozni például egy szállítmányt, vagy megtartani egy vásárt. A magyar jog a vis maiort külön fogalomként nem ismeri, helyette a szerződés teljesítése előli mentesülési okként azt vizsgálja, hogy az adott körülményt a felek mennyire láthatták előre, és mennyire tudták azt befolyásolni. Ilyen esetekben tehát csak akkor mentesülünk, ha előre nem látható, jól indokolt esemény következik be, például karantén alatt van a régió, ahova árut szállítunk, vagy ahol konferenciát tartanánk.Ha ilyen esemény nem áll fenn, érdemes ötször meggondolni, hogy megéri-e lemondani a rendezvényt, vásárt vagy bármit – egy elhúzódó jogi vitában ugyanis nem biztos, hogy elfogadja az érvelésünket a bíróság.

Szerződéskötés előtt állok, mire figyeljek?

Mivel egyelőre nem tudhatjuk, milyen hatásai lesznek a koronavírusnak, az sem kizárt, hogy a járványhelyzet miatt nem tudjuk majd teljesíteni, amit vállaltunk. Különösen igaz ez a hosszú távú, rendszeres áruszállításról szóló szerződésekre. A szakértők mindenképp azt tanácsolják, hogy legyen erre szerződéses rendelkezése a feleknek, ne a bíróságon kelljen bizonyítani, hogy ki miről tudott, vagy tudhatott, láthatott előre. Érdemes külön biztosítást is kötni. A jelenlegi biztosítások nagy része járvány vagy terror esetén nem fizet, de szinte biztos, hogy hamarosan koronavírusra külön termékek és biztosítási ajánlatok is elérhetők lesznek. Fontoljuk meg, hogy szükségünk van-e rá.

Elvehet tőlem bármilyen jogot a munkáltatóm a járvány miatt?

Egyelőre semmiképpen sem. Extrém esetben az alkotmány lehetőséget ad rá, hogy a kormány különleges jogrendet vezessen be, ami néhány alapjogot – például az adatvédelemhez való jogot – is érinthet. Erről viszont egyelőre szó sincs, és akkor is csak ideiglenes hatállyal lépne életbe. Ami a munkáltatót illeti, egy komolyabb járványügyi vészhelyzet esetén (ami szintén nincs) elkérhetne olyan adatokat, amelyeket máskor nem tenne: hol járt valaki az elmúlt egy hónapban, vagy meglátogatta-e valaki külföldről. De még ilyen esetben sem oszthatja meg az adatokat harmadik féllel, más munkatárssal, és természetesen nem hozhatja azokat nyilvánosságra.

Lemondhatok egy munkaügyi utat, ha tartok a koronavírustól?

Ahogy már az elején említettük, a munkát csak akkor lehet megtagadni, ha az súlyosan veszélyeztetné az egészségünket. Kína például ide tartozik, de mondjuk Washington állam, ahol három halott van, semmiképpen sem. Ami a biztosítást illeti: a Magyar Biztosítók Szövetsége hétfőn arra figyelmeztetett, hogy

az utazó félelme nem lemondási ok.

Az útlemondás biztosítás alapján nem minősül káreseménynek, így nem jár kártérítés abban az esetben, ha a célországba az utazás kezdetén már nem lehet belépni, mert az adott terület felkerült az utazásra nem javasolt térségek közé. Ebben az esetben az utazási irodának fel kell ajánlania egy másik utat, vagy vissza kell adnia az utazásra befizetett összeget az utasnak.

hvg.hu