Kerekes Edit a LIGA dél-dunántúli regionális referense elmondta, a régióban sok jó példát lát a megelőző intézkedések területén. A helyi hőenergia termelő vállalatnál (azon túl, hogy a járvány miatt fontos higiéniai intézkedéseket tettek, fertőtlenítés, stb,) megoldották, hogy az összes munkavállalójukat szűrik. Ez jó a vállalatnak, mert így biztos lehet benne, hogy továbbra is folyamatosan tud működni, és a jó a dolgozóknak is.

Egy másik vállalatnál az irodai alkalmazottak A és B heti váltásban dolgoznak a munkahelyen. Így jobban meg lehet oldani a fertőtlenítéseket, és a heti váltással elkerülhető a teljes kollektíva megfertőződése.

Kerekes Edit úgy látja, a turizmus ágazatban érintett cégeknél a bértámogatás igénybevétele nyújthat megoldást, hiszen a válság nagyon erősen érinti ezt az ágazatot. Nem lehet tudni, hogy igénybe fogják-e venni a támogatást, de ez megoldást jelenthet. Azoknál a vállalatoknál, ahol megoldható, hogy a munkavállalók otthonról lássák el munkaköri feladataikat, ott az otthoni munkavégzés költségeinek megtérítése hosszútávú megállapodás tárgyát képezheti. 

A regionális referens véleménye szerint érdemes lenne megfontolni a jelenlegi jogszabályi változások (pl. az adómentes átalány-költségtérítés lehetősége) veszélyhelyzet utáni fenntartását is. Egyrészről a jelenleg kialakult vállalati szintű költségtérítési gyakorlatok továbbvihetők lennének, másrészről a munkáltatók számára költségtakarékos megoldási lehetőséget jelenthetne adómentes juttatási formában a költségtérítési-átalány hosszú távú alkalmazása azon munkavállalók esetén, akik otthonukból is tudnak munkát végezni.

A jelenleg kialakításra kerülő jó gyakorlatok megalapozhatják a munkáltatók nyitottságát arra, hogy a jövőben ezt a juttatási formát minél szélesebb körben alkalmazzák - amennyiben az adójogi változások ezt kedvező irányba befolyásolják.

Dudás Roland, a LIGA észak-magyarországi regionális referense elmondta, a második hullám megjelenésekor sok cégnél felütötte a fejét a vírus. Van, ahol a munkáltató hazaküldi a dolgozót, van, ahol ezt nem teszi meg. A legtöbb esetben a munkáltatók a saját költségen tesztelnek. Így a karanténszabályokat nem kell betartaniuk, hiszen negatív teszt után a kollégák azonnal munkába állhatnak; ráadásul, ha a vállalat fizeti a tesztelést, nem kell egy hetet várni az eredményre sem.

A MOL például már az első hullám alkalmával is tesztelt – folytatja Dudás Roland –, de akkor csak elvétve lehetett hallani megbetegedésről, most viszont mindenhol felütötte a fejét a járvány. Az első hullámhoz képest az is különbség, hogy beszállítók folyamatosan szállítanak, így néhány vállalatnál túlórázni is kell. Sok a túlóra a vegyiparban például – ellentétben az első hullám során tapasztaltakkal – nincs probléma az alapanyagokkal, és a járvány sújtotta országokban kiesett termelési kapacitást kell pótolni.

„Bércsökkentésről nem érkeztek hozzám jelzések”, – vált a zsebbe vágó kérdésre a regionális referens, – „inkább az a probléma, hogy több vállalatnál a kollektív szerződésekben felsorolt juttatások bizonyos elemeit késve fizeti ki a munkáltató. Ez azokra a vállalatokra, ahol jelen vagyunk, nem jellemző: itt a megállapodásban szereplő juttatásokat, a novemberi fizetésekkel együtt megkapják a dolgozók. A jövő évi bértárgyalásokkal még kevés szervezetünk foglalkozik. Sok szervezet az év végi jutalmakkal és bónuszok kifizetésével van elfoglalva, ezeken a helyeken a bértárgyalási időszak akár a következő év elejére is kitolódhat. Viszont tudunk pozitív példákról is, egy Borsod megyei összeszerelő üzemben már nagyon közel van a bérmegállapodás megkötése, a miskolci BPI Hungary Kft-nél pedig a jövő héten kezdik meg a felek a bértárgyalásokat."

Bognár Ferenc, a LIGA Szakszervezetek közép-dunántúli regionális referense elmondta, a környék egyik legnagyobb iparvállalatánál a termelés elérte a válság előtti volument. Átszervezésre azonban szükség volt, mivel a termékszerkezet elavult. A hatékonyságot a cég a termelési szerkezet igazítással, racionalizálással fokozta – kb. 150 főt érintettek az átszervezések. A menedzsment minden munkavállalónak felkínált egy új munkahelyet, nem bocsátottak el senkit, akinek nem felelt meg az ajánlat, közös megegyezéssel távozott. Az átszervezések elsősorban az indirekt állományt érintették.

A cég nem tervezi kurtzarbeit igénybe vételét, mert nem munkabér típusú támogatást várnak az államtól, hanem technológiai fejlesztési támogatásokat. Itt is probléma a sok felgyűlt túlóra, így vissza kellett venni a korábban elbocsátott kölcsönzött munkavállalókat.

Egy közép- dunántúli autóipari beszállító cégnél, folytatja Bognár Ferenc, a kormány által biztosított bértámogatási program komoly költségcsökkentési lehetőséget teremtett, de meglátásuk szerint túl sok volt a program igénybevételével járó adminisztráció. Szerencsére itt is felfutottak a megrendelések, ezért a vállalkozás száz kölcsönzött munkaerő felvételét tervezi. „Tehát a termelés részéről pozitív eredményekről számolhatunk be, ám a probléma az” – teszi hozzá a regionális referens -, „hogy a dolgozók érdekérvényesítési képességét nagyban gátolja a vírushelyzet.”

Szabó-Zsura Brigitta a LIGA Szakszervezetek dél-alföldi regionális referense elmondta, több válllalt, pédlául a régió nagy mezőgazdasági vállalata, a saját költségén teszteli a dolgozókat, és ahol lehet, elrendeli az otthoni munkavégzést. Vannak negatív tapasztalatok is, világított rá Zsura Brgitta, az egyik hőszolgáltató vállalat az előző hullám idején szigorú intézkedéseket vezetett be, lehetővé tette az otthoni munkavégzést, most viszont nem rendelte ezt el. Az irodai alkalmazottak panaszkodnak, hogy így egy térben kell sokadmagukkal dolgozniuk.

A maszk sokszor konfliktusforrás. Bizonyos esetekben a munkavállalók nem szívesen viselik, ezért a munkáltatónak rendszeresen ellenőrizni kell a maszkhasználatot és figyelmeztetni kell erre a dolgozókat. A régióban több szakszervezet jelezte, hogy a munkáltató lehetővé teszi, illetve fizeti a saját gépkocsi használatát. Ha ez valamiért nem lehetséges, akkor a munkavállalóknak tömegközlekedési eszközöket kell használniuk, amelyek az elmondások szerint a járatsűrítések ellenére is zsúfoltak.

Szabó-Zsura Brigitta hozzáteszi, vannak olyan vállalatok, ahol a kollektív szerződést felmondták, viszont van olyan gazdálkodó szervezet is, amely már visszatöltötte a korábbi létszámleépítésnél elbocsátott munkavállalói létszámot. Itt a tavasz folyamán leépítették a munkaerő egy részét, viszont a megrendelések felfutottak. Ha nem vették vissza a korábbi dolgozókat, akkor az ottmaradtaknak kellett a feladatot ellátni, így sok helyen nagyon magas lett a táppénzes napok száma!

Sajnos a járvány jó alkalmat teremt, hogy a munkáltatók új játékszabályokat fektessenek le. Sokszor megfigyelhető, hogy a cégek korábbi kedvezőbb feltételeket tartalmazó kollektív szerződéseket megpróbálják szigorítani, a juttatásokat csökkenteni - osztotta meg a tapasztalatait a járvány hatásáról a regionális referens.

Trembulyák Péter a LIGA közép-magyarországi regionális referense elmondta, általános, hogy vállalati Covid teszteket rendelnek a munkáltatók. Erre sok eseten munkavállalói igény is mutatkozott, hiszen sokan nem tartották elégségesnek a kormányzati intézkedéseket. Tapasztalatai szerint a munkáltatók úgy osztják be a műszakokat, hogy ne keveredjenek az egy műszakba tartozó kollégák, az adott műszakba járók csak a közvetlen munkatársaikkal találkozzanak. Van olyan vállalat, ahol nevet is adtak a műszakoknak, például színek neveit, és például péntek délutánra csak a pirosakat hívják be.

Úgy látom - folytatja a regionális referens -, hogy a termelővállalatok átvészelik a járványt, több olyan vállaltról is tudok, ahol az árbevétel még nőtt is. Igaz, a néhány vállalat leépítette a kölcsönzött munkavállalókat, de ezzel párhuzamosan a munkavégzést is hatékonyabbá tette. Visszaállt a termelés, de ha a bővítések kerülnek szóba, a legtöbb cég kölcsönzött munkaerő felvételében gondolkodik. Például az egyik vállalat száznál is több munkavállalót szeretne felvenni – kizárólag kölcsönzött munkavállalókat, és csak 6 hónapos, fix szerződéssel!

További probléma, hívja fel a figyelmet Trembulyák Péter, hogy az irodai dolgozók esetében a túlóra értelmezhetetlen. Sok helyen csúcson a termelés, például azért, mert az osztrák és a cseh gyárak bezártak, és a termelést átirányították Magyarországra, és a megnövekedett feladatokat el kell látni. A munkavállaló pedig azt az utasítást kapja, hogy az adott feladatot végezze el. A munkavégzése meghaladja a 8 órát, de az otthoni munkavégzés esetében a munkáltató nem tudja értelmezni a túlórát.

Ismerek olyan vállalatot, amely egyik részlegében hirtelen alig maradt munka, a másik részlegében pedig a dolgozók alig bírják ellátni a feladatukat. Itt az illető elektronikai alkatrészeket gyártó cégnek utaztatnia kell a munkavállalókat a két telephely között. De nem csak a munkáltatóknak, a munkavállalóknak is rugalmasnak kell lenniük, hiszen mostanában a munkáltató könnyebben végre tudja hajtani a minőségi cseréket.

Sajnos a kollektív szerződések bértárgyalásait nehéz előre hozni, mert a gazdasági helyzet változékony - összegzi az elmondottakat Trembulyák Péter, és hozzáteszi: ugyanakkor a válság során munkavállalók jelenléte felértékelődik – tekintve, hogy nehéz a pótlásuk. Nehéz kezelni az olyan helyzeteket például, hogy a járvány miatt kieső munkavállalók helyett dolgozó kollégák már most kimerítették az éves túlóra keretet.

foto: nepszava.hu / liganet.hu