Jelentős technológiai fejlesztést kell végrehajtani az élelmiszeriparban a NAK alelnöke szerint
2016. szeptember 27. 08:28
A magyar élelmiszeripar a versenyképesség növelésével lábalhat ki nehéz helyzetéből, ezt pedig a technológia jelentős fejlesztésével és a tömegtermelésben az üzemméret növelésével lehet elérni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke szerint.
Éder Tamás az ágazat helyzetéről rendezett szakmai tanácskozáson, amelyet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) ágazati tanulmányának megvitatására szerveztek kedden Budapesten, elmondta: a kis- és a közepes cégek kizárólag akkor lehetnek sikeresek, ha az ágazati átlagot meghaladó hozzáadott értékű terméket tudnak előállítani.
Ezért fontos - hangsúlyozta Éder Tamás -, hogy a mikro-, a kis- és a közepes vállalkozások támogatására rendelkezésre álló mintegy 300 milliárd forintot a hozzáadott érték növelésére fordítsák, arra, hogy a cégek egyedi speciális termékeket állítsanak elő.
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az ágazat fejlesztéséhez vissza nem térítendő támogatások állnak rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban (VP), a szaktárca ösztönzi az innovációs folyamatot, és a minisztérium gyakran közvetít a termékpálya szereplői között, hogy létrejöjjön az érdek- és értékközösség. Így lehet ugyanis a tudásalapú, minőségi magyar élelmiszergazdaság irányába elmozdulni - mondta a helyettes államtitkár.
Éder Tamás megjegyezte, hogy a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növekedése már jelentkezik az exportban, például jelentős részt képviselnek benne a húsipari szárazáruk, amelyeket a külföldi piac hajlandó és meg is tud fizetni. Ugyanakkor e termékek belföldi értékesítése csökken, mert a magyar fogyasztó az olcsóbb termékeket keresi, így ezen a területen a magyar élelmiszeriparnak versenyképességi gondjai vannak - jegyezte meg a szakember.
Az ágazat helyzetéről készített tanulmány több problémát is megemlít az élelmiszeriparral összefüggésben. Egyrészt az élelmiszergazdaság elsősorban a belső piacra termel, miközben a magyar fogyasztók a jövedelmükből csak keveset tudnak élelmiszerre költeni. Átlagosan évente 1000 eurót, ami alig több mint a fele az uniós 28-ak átlagának. Ennél kevesebbet csak Bulgáriában költenek élelmiszerre.
Újabb probléma, hogy az elmúlt két évtizedben nem sikerült az ágazat struktúráját a nemzetközi verseny követelményeihez igazítani. Az unióban Magyarországon a legalacsonyabb az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel és a hozzáadott érték. Az átlagos magyar élelmiszeripari vállalkozás nettó árbevétele 53 millió forint. Az ágazat éves nettó árbevétele most mintegy 3500 milliárd forint.
A NAK alelnöke felidézte: a magyar élelmiszeripar a nemzetgazdaság harmadik legnagyobb ipari alágazata, a GDP 1,9 százalékát adja. Hozzátette a magyar élelmiszeripar dolgozza fel a magyar mezőgazdaságban megtermelt termékek, alapanyagok 70-80 százalékát. Az országban ma mintegy 6600 vállalkozás végez élelmiszeripari tevékenységet.
hirek.elelmiszerklub.hu
Kapcsolódó cikkek
Egyre koncentráltabb beszerzésre törekszenek az áruházláncok
2018. május 03. 07:45
Az Euler Hermes elemzése szerint Magyarországon stabilan tartja ezüstérmes pozícióját a Coop, amelyik 2016-ban 1,871 milliárd eurós bevételt ért el. A CBA bronzérmes lett a maga 1,6 milliárd eurós forgalmával. Az áruházláncok helyzete sem könnyű, amit a beszállítóikkal is éreztetnek.
„Legyen szexi a mezőgazdaság!”
2018. október 25. 07:50
Ez az agráriumban dolgozó munkáltatók célja. Fontos, hogy a fiatalok ne a gumicsizmával és a trágyalapátolással azonosítsák a mezőgazdaságot. Ugyanis, bár adott esetben ez is az „üzlet” része lehet, ennél mára jóval többről van szó, például gépesített, technológiailag fejlett precíziós mezőgazdaságról. Az agrárium területén is fennálló jelentős munkaerőhiány csökkentéséhez most kell lépni, emelték ki a szakemberek az Agroinform és a HR Portal által rendezett AgroHR konferencián.
