A fejlett világ húsfogyasztásának csökkenését megérezte a takarmányipar is – fotó: pixabay.com

 

Visszaesett a fogyasztás

„Ugyan még nem derültek ki a pontos adatok a világ tavalyi takarmánygyártásáról, az azonban biztosan elmondható, hogy a fogyasztói szokások átalakulása miatt az elmúlt három-négy évben Európában és Észak-Amerikában a húsfogyasztás láthatóan csökken, míg a fejlődő régiókban több húst esznek" – nyilatkozta a vg.hu-nak Kulik Zoltán, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. vezérigazgatója.

 

A vezérigazgató néhány adattal jellemezte az európai sertéshúsfogyasztás rohamos csökkenését: a magyar sertésárakban is meghatározó Németországban például 2012-ben még 39 kilogramm volt az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás, ami tíz évvel később pedig 27 kilogrammra esett vissza.

 

Ha minden húsfajtát figyelembe veszünk, akkor pedig az elmúlt tíz évben 61-ről 50 kilogramm alá csökkent a fogyasztás. Ennek több oka is van: nőtt a migráció és a vegán életmódot folytatók tábora, illetve az elmúlt időszakban világszinten is magas volt az infláció. Ha pedig a fogyasztói preferenciákat nézzük, ott is megfigyelhető átalakulás: a baromfihús-fogyasztás nő a sertés rovására.

 

"A fejlett világ húsfogyasztásának csökkenését megérezte a takarmányipar is: az elmúlt száz évet tekintve 2022-ben fordult elő először, hogy a világ takarmánygyártása úgy csökkent, hogy közben a népesség növekedett" – hívta fel a figyelmet Kulik Zoltán. Hozzátette: az adatokból viszont jól látszik, hogy a takarmánypiac világszintű csökkenésének valóban a fejlett világ az oka: 2022-ben a világ takarmánygyártása ötmillió tonnával esett vissza, míg Európában már 13 millió tonnával. A vezérigazgató szerint ez a trend 2023-ban is folytatódott, és tavaly 4-5 millió tonnával esett vissza a takarmánygyártás.

 

A fogyasztási adatokat és az állatlétszámot tekintve nem meglepő, hogy Európában tavaly is a sertéstakarmányok előállítása csökkent a legjobban: ebben a cégvezető szerint a 2022-es hétmillió tonnás csökkenés után tavaly újabb 5-6 millió tonnával lett kevesebb a sertéstápok mennyisége.

 

"Külön érdekesség, hogy ez a visszaesés annak ellenére következett be, hogy tavaly a sertéstartás jövedelmezősége két nagyon rossz év után már jó volt" – jegyezte meg.

 

Van remény a növekedésre a takarmányiparban

Idén a vezérigazgató reményei szerint már véget érhet ez a csökkenés a takarmánygyártásban, és újra növekedési pályára áll az iparág. Csökkent az élelmiszer-infláció, a gabona ára, ami a gyártás legfőbb alapanyagául szolgál tavaly gyakorlatilag megfeleződött.

 

Kulik Zoltán szerint az előző időszakban tapasztalt ármozgást sem a termelés, sem a fogyasztás alakulása nem indokolta, mert az elmúlt két évben a búzánál, a kukoricánál, a napraforgónál és szójababnál világszinten nem történt semmi nagy dolog: nagyjából ugyanannyit termeltünk, és fogyasztottunk, következésképpen – leszámítva a napraforgót – a zárókészletek is körülbelül hasonlóak, azaz nagyjából egyensúlyi állapotról beszélhetünk.

 

Nagyon erősen sújtja az áresés a magyar gabonatermelőket, a legnagyobb problémát viszont az jelenti, hogy az ukrán termény kiszorította őket az exportpiacokról.

 

Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy  2022-ben – a történelmi aszály idején –  összesen 9 millió tonna gabona termett, míg 2023-ban 16,5-17 millió tonnát takaríthattak be a gazdálkodók. Ezt a mennyiséget logisztikailag nehéz volt kezelni, nagy mennyiségű termény ragadt a raktárakban, ami főként a búzapiacot viselte meg.

 

Jelenleg csak a kiemelkedő minőségű terményt lehet eladni, ezért Kulik Zoltán szerint még az is elképzelhető, hogy az új szezon kezdetén még mindig több millió tonna készlet marad a raktárakban. Mindez azt valószínűsíti, hogy nem lesznek nagy ármozgások a búzapiacon, és a kukorica ára is csak lassan araszolgathat felfelé, az így kialakuló nyomott árak mellett pedig a növénytermesztők kénytelenek lesznek veszteséget elkönyvelni.

A vezérigazgató reményei szerint már véget érhet ez a csökkenés a takarmánygyártásban, és újra növekedési pályára áll az iparág – fotó: pixabay.com

 

Rossz évük van a növénytermesztőknek, de a fogyasztók sem örülhetnek felhőtlenül

A gabonaáresés miatt ugyan csökkentek a mezőgazdasági termelői árak, miközben a termelési költségek tovább emelkedtek. A béremelkedéseket, a csomagolás költségemelkedését és a logisztikai költségek százalékos emelkedését be kell árazni. Ezek adottak, némi bizonytalanságot a forint-euró árfolyam jelent, ami főként a premixeknél meghatározó áralakító tényező.

 

"A takarmánygyártásban tapasztalt lejtmenet végét alapozhatja meg az is, hogy ezek között a körülmények között az is várható, hogy nem fogyatkozik tovább sem a tehén-, sem a sertésállomány. Ilyen alacsony terményárak mellett most tényleg jobb bőrben eladni a gabonát" – fogalmazott, majd hozzátette: "Jelenleg ugyanis a sertésárak nyereséget hoznak a termelőknek, és bár a lassan felfelé araszoló nyerstej-árak még nem értek el arra a szintre, ami már hasznot hozna, de nem irreális még egy literenkénti 10-20 forintos növekedés sem."

 

Új pályázatok jönnek

A következő hónapokban jelennek meg az új uniós ciklus pályázatai, élelmiszeripari fejlesztésre várhatóan 480-500 milliárd, az állattartó telepek korszerűsítésére pedig 360 milliárd forint juthat. Kulik Zoltán szerint azonban érezhető, hogy ez lesz a fejlesztési támogatások utolsó nagy hulláma.

A Vitafort tavaly a története legnagyobb beruházását hajtotta végre a hatmilliárdos takarmányüzem átadásával, amely Európában a legkorszerűbb üzem. A vezérigazgató elmondta, hogy 2023-ban az állománycsökkenések ellenére nem estek vissza a vállalat belföldi eladásai, miközben nőtt az export.

 

"Az új üzemre alapozva idén további, akár 20 százalékos külpiaci növekedés is elérhető" – mondta a cégvezető.

 

forrás: agroinform.hu