A tanulmány egyik célja a szervizbázis megvalósítása, ami egyelőre sikeresnek ígérkezik. A tervek elkészültek, engedélyezték őket, és egy pályázaton támogatást nyertek a megvalósítására. Már a kivitelezéssel kapcsolatos egyeztetés zajlik, és ha minden terv szerint alakul, akkor év végén megnyílik a műhely.

 

– A Zala Vidékőrző és Kulturális Egyesület Zalaszentgrót-Csáford városrészben alakult meg 2005 októberében.

 

A szervezet célja volt, hogy elősegítse Zala megye szőlő és borkultúrájának felemelkedését, és hogy egy növényvédelmi előrejelző rendszer létrehozásával megteremtse a környezetbarát szőlő- és bortermelés feltételeit

 

– mutatta be az egyesületet Németh Zsuzsanna. – A zalai gazdák nem a tornácról szemlélik az időjárás alakulását, hanem rákattintanak a regionális, határokon átnyúló növényvédelmi előrejelző szolgálat weblapjára. A térségi együttműködés nagy előnye volt, hogy a naprakész adatok alapján gyorsabban és hatékonyabban meg tudták szervezni a növényvédelmet, az egész lefedett területen. A horvát határon átnyúló program tette lehetővé a szolgáltatást a természeti egységet képező Mura-Dráva-Zala-vízgyűjtőben, ahol kiemelten kezeljük az élő vizek megóvását a szennyeződéstől. A szakmai fejlődésben is segített az összefogás, mert a gazdálkodás egyes elemeinek integrálása rendszeres együttműködést teremtett: rendszeressé váltak a szakmai tájékoztatók, bővült az információáramlás. Az évek során szerzett tapasztalatai alapján az egyesület úgy döntött, vidékmegőrző és kulturális feladatokkal is kibővíti tevékenységét.

A szakmai együttműködés során szervezett számos borászati találkozón szereztünk tapasztalatokat, és egy ősmagyar szőlőfajtát, a Pintest is megmentettünk az eltűnéstől.

Németh Zsuzsanna elmondta, a kezdeti célok után újakat találtak ki, mégpedig ismét olyanokat, amik gyakorlati oldalról segítik a gazdálkodókat. Az igények felmérése során derült ki, hogy mekkora szükség volna egy szervizbázisra és a hozzá kapcsolódó oktatási központra.

Németh Zsuzsanna: a programban fontos szempont a mezőgazdasági szakmák presztízsének a növelése

 

– Zala megye egészében vonzó a természeti környezet és kedvezőek az adottságok, viszont igen tagolt, jellemzően aprófalvakból és kisvárosokból áll a településhálózat. A zalai települések több mint 60 százaléka ötszáz lelkesnél kisebb, vagyis az aprófalvak sajátos igényeihez és lehetőségeihez illeszkedő fejlesztésekre van szükség.

 

A projekt megvalósítását indokolja továbbá, hogy a többi nyugat-dunántúli vármegyéhez képest Zalában nagy a munkanélküliség. Zalaszentgrót és térsége például mintegy harminc települést foglal magába, és a járás tizenkilenc települése, köztük Kehidakustány, Zalacsány és több másik is kistelepülés, amelyek lakói túlnyomórészt mezőgazdaságból élnek, vagy legalábbis családtagjaikon keresztül érintettek a mezőgazdaságban.

 

Négyszázhúsz támogatást igénylő mezőgazdasági vállalkozó tartozik a zalaszentgróti falugazdászokhoz, ebből több mint háromszázan mezőgazdasági erőgépekkel rendelkeznek és tíz hektár feletti területen gazdálkodnak.

Jellemző még az országos átlagot meghaladó zártkerti területek mennyisége, amik részben műveltek, ezek hozzájárulnak a térség lakosságának jobb gyümölcs, zöldség, illetve élelmiszer-ellátásához. A mezőgazdasági termelésben krónikus hiány mutatkozik szakemberekből, a modern gépekhez ugyanis olyan szakemberek kellenek, akik értenek azok kezeléséhez. A mezőgazdasági vállalkozóknak is érdeke, hogy a drága berendezéseket az alkalmazottak felelősségteljesen használják, kezeljék. Egy nem szakszerűen működtetett és karbantartott gépnél növekszik a meghibásodás kockázata, ami termeléskiesést eredményezhet, a gazdáknak komoly anyagi veszteséggel kell ilyenkor számolni. A műszaki és gazdasági szempontokat figyelembe véve szükségszerű olyan fejlesztési megoldás, amely a jelenlegi piaci környezetben hosszú távon a térség versenyképességének a növelését is eredményezi.

 

– Ma már a mezőgazdálkodást sem lehet megfelelő technikai és technológiai háttér nélkül végezni – fogalmazott az elnök.

 

Az elmúlt évtizedekben a traktorok funkciója is jelentős mértékben megváltozott, mivel az egyszerűen vontatásra használt gépek napjainkra egyértelműen univerzális erőgéppé alakultak.

– A zalai térségben a műszaki háttér egyrészt elavult, másrészt a korszerűbb gépek karbantartása, javítása és szervizelése nem megoldott, vagy ha megoldható, rendkívül költséges. Ezt részben a szervizszolgáltatási díj, másrészt a távolsági kiszállás magas költsége okozza. Ez nagy terhet ró a gazdákra, a versenyképességüket is rontja. A térség gazdasági szereplői körében végzett igényfelmérés alapján és a bevont szereplők segítségével olyan szolgáltatási projekt létrehozása a cél, amely hatékony válaszokat tud adni a felmerülő igényekre és nehézségekre. Ez egy Zalaszentgrót székhelyű oktatóterem, tanműhely és javítóbázis létesítésével biztonságosan megoldhatónak tűnik, szerintünk optimális megoldás volna a nehézségekre. A megoldás lehetősége felvet egy ehhez kapcsolódó másik problémát: a mezőgazdasági gépek szerelésének, javításának helyi és térségi szakemberhiányát. Hiányzik a munkaerő a mezőgazdaságban, és ez a gépeket működtető és javító szakemberek esetében is megmutatkozik.

 

A klasszikus gépeket ismerő szerelők már kiöregedtek, de aki nem, az a technikai fejlődést nem tudta követni. A szakemberhiányt helyiekkel célszerű megoldani.

Németh Zsuzsanna elmondta: a telephelyen a javítás és szervizelés mellett oktató központot terveznek, ezzel lenne ugyanis komplex a rendszer. A szolgáltatási portfólió fontos eleme a gyakorlatorientált duális képzés biztosítása. A diákok helyi gazdaságoknál és cégeknél tudják átültetni a gyakorlatba a képzés keretében megszerzett tudásukat, és ott a legújabb és a legmodernebb gépekkel tudnak megismerkedni. A hagyományos iskolarendszerű képzésen túl posztgraduális és felnőttképzés is megvalósulhat, általános és speciális modulokkal egyaránt. A mezőgazdasági gépkezelő-karbantartó képzés tematikájának tervezete már elkészült. Pályázati segítséggel ez a képző-, oktató- és javítóbázis pár év alatt a térség meghatározó agroökonómiai központjává fejlődhet.

 

– A város vonzáskörzetében lévő településeken gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozó szakemberek az adott település hangadói, véleményformálói. A tervezett program végrehajtása az ő versenyhelyzetüket lényegesen javítja, ezáltal a térségben a projekt társadalmi visszhangja is jelentős lesz – tette hozzá. 

 

Elérendő cél, hogy a helyi gazdasági szereplők példája nyomán kialakulhasson a projekt résztvevőiben egy erős szakmai kötődés a lakhelyhez, azáltal is, hogy lehetőséget teremtünk a duális képzésben – a gyakorlatot a helyi gazdaságokban végezhetik a hallgatók.

Nem is szólva arról, hogy a diákok a munkaerőpiac által elvárt, gyakorlatban alkalmazható szaktudásra tehetnek szert. Az itt élők közül néhányan visszatérnek ugyan a családjuk által működtetett gazdaságba, de ez a motiváció kevés a munkaerő-megtartó képesség javulásához. Fontos szempont a programban a mezőgazdasági szakma presztízsének növelése, a programunk ezt kívánja szolgálni. Bízunk benne, hogy a szerviz kivitelezése hamarosan megkezdődik, és minél előbb elindulhat a szervizszolgáltatás, a hozzá kapcsolódó egyéb tervekkel együtt.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság