Jobban teljesít a magyar agrárgazdaság? – A szakma szerint nem

2017. december 01. 07:35
A siófoki Agrárszektor Konferencia közönségszavazásának eredménye alapján a résztvevők többsége (51 százalék) úgy gondolja, hogy a magyar agrárgazdaság nagyjából ugyanazon a szinten áll, mint 2014-ben, azaz a jelenlegi kormányzati ciklusban látványos javulást nem sikerült elérni. Pártpolitikusok vitatkoztak a hazai agrárium jövőjéről a Portfolio által szervezett konferencián.

2017-ben várhatóan sor kerül egy néhány százalékos visszaesésre a mezőgazdaság kibocsátásban (2550 milliárd forint), ennek okát és jelentőségét a pártpolitikusok azonban eltérően ítélték meg. Font Sándor, a Fidesz Mezőgazdasági Bizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2016-os év minden várakozást felülmúlt, minden tekintetben – ez előrevetítette, hogy a tavalyi teljesítményt az idén nem sikerül majd megismételni. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese szerint értelmetlen azzal foglalkozni, hogy egyik évről a másikra mi történt, 20 évre előre kell stratégiát gyártani. Ma még csak a csehekkel meg a lengyelekkel vagyunk versenyben, két év múlva a románok is lehagyhatnak minket – tette hozzá. Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője kiemelte, hogy szerinte nem az elmúlt évek eredményeit kellene elemezni, hanem arra kellene összpontosítani, hogy a termésbiztonságot hosszú távon garantálni tudjuk.

Magyar Zoltán

A pártpolitikusok egyetértettek abban, hogy nem egészséges a növénytermelés dominanciája az agrárgazdasági kibocsátásban. 2004 után drámai csökkenés következett be az állatállományban, a sertéságazat ebből azóta sem tudott kilábalni és egyelőre nem sikerült megtalálni a megoldást – mondta el Font Sándor. Gőgös Zoltán szerint a növénytermelés részarányával önmagában nem lenne baj, ha versenyképesek lennénk a termelésben, de nem vagyunk. Úgy véli, hogy az arányon változtatni kell és ehhez más technikákat kell alkalmazni. Magyar Zoltán szerint szembeötlő és brutális az aránytalanság. Meglátása szerint a jelentős volumenű uniós támogatások ellenére sem sikerült változást elérni az elmúlt években.

Gőgös Zoltán

A második szavazás eredménye alapján a közönség döntő többsége (80 százalék) nem ért egyet azzal, hogy a kormány értékesítette az állami termőföldek egy jelentős részét 2015-ben és 2016-ban. 270 milliárd forint bevételt hozott a 195 ezer hektár értékesítése, óriási túljelentkezés volt a gazdák részéről, akik jól jártak a tiszta feltételrendszerrel zajlott programmal – védte az intézkedést Font Sándor, aki szerint jelentős termőföldállomány maradt az állam tulajdonában.

Font Sándor

 

Gőgös Zoltán szerint az állami földek értékesítése hiba volt, áremelő hatással járt, haszna vagy értelme nem volt. A 30 ezer nyertes gazdálkodó ráadásul körülbelül 6 ezer érdekeltséghez köthető, ezáltal az intézkedés hozzáhárult ahhoz, hogy néhány nagyobb szereplő kezében koncentrálódjon a földvagyon jelentős része – tette hozzá. Font Sándor ezt cáfolta, elmondása szerint a teljes földállomány mindössze 3 százalékát értékesítették, ez nem tudta volna befolyásolni a tulajdonviszonyokat. Magyar Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010-2014-es kormányzati ciklusban még arról volt szó, hogy az államnak gyarapítania kell a földvagyont, így nem érti, hogy mi indokolta a Földet a gazdáknak! programot. A Jobbikos képviselő szerint nem igaz, hogy jelentős földvagyon maradt az állam kezében, csak védett területek és olyan földek maradtak, amik senkinek nem kellettek.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Nagy földrablás? - Így cáfolják Ángyán állításait

2016. április 12. 07:25
Nem fordulhatott elő, hogy bárki jogosulatlanul vett részt az állami földárveréseken – állította az agrárszektor.hu-nak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Ángyán József, korábbi földművelésügyi államtitkár új tanulmánya szerint viszont jogsértések történtek, mert olyanok is licitálhattak, akik nem minősültek helyben lakónak. A kormány csak azoknak a földműveseknek engedte meg a liciteket, akik lakóhelye vagy üzemközpontja legfeljebb 20 kilométerre volt egy-egy elárverezett területtől, de Ángyán József Fejér megyében például 100 kilométeres távolságokról is tud. Nem ugyanaz a lakcím és az életvitelszerű lakóhely – szögezi le ugyanakkor az NFA.

Agrárszektor 2017: jön a magyar mezőgazdaság csúcskonferenciája

2017. november 10. 09:40
Idén ötödik alkalommal rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos agrárkonferenciáját, amely az egyik legfontosabb hazai agrár-networking eseménnyé nőtte ki magát az elmúlt fél évtized során.