Az előző év hasonló időszakához képest a szabálytalan munkáltatók száma csökkent (2018. I. negyedév: 62%). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalók száma nőtt (2018. I. negyedév: 20878 fő), ám a szabálytanul foglalkoztatottak száma csökkenést mutatott (2018. I. negyedév: 65%).

A jogsértések területén meghatározó továbbra is a feketefoglalkoztatás, amely a vizsgálat alá vont munkavállalók 10,15%-át érintette (2322 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva ez az adat 2015. óta 10-11% körül mozog, érdemi változás tehát ebben a tekintetben nem történt. A legsúlyosabban fertőzött ágazat az építőipar, ahol a vizsgálat alá vont munkavállalók mintegy 32%-a (750 fő) volt érintett, szemben az előző év hasonló időszakának 30 %-os adatával. Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 10%-át a mezőgazdaság (2018. I. negyedév: 6%) területén alkalmazták, itt tehát egyértelmű a növekedés, az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalók létszámához viszonyítva viszont nincs jelentős változás (2018. I. negyedév: 16,83%, 2019. I. negyedév: 16,13%). Jelentős a feketefoglalkoztatás a személy-és vagyonvédelem (az összes feketén foglalkoztatott munkavállalók 7%-a), a kereskedelem (10%), és a vendéglátás (10%) területén, ám ez utóbbi esetben jelentős a csökkenés a tavalyi hasonló időszakhoz képest (14%).

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma a korábbi hasonló időszakhoz (érintett 5949 fő) csökkenést mutat (3437 fő). Ezen belül a munkaidő-beosztás hiánya viszont nem változott jelentősen, amelynek hátterében az ellenőrzések tapasztalatai szerint egyrészt a jogszabályok ismeretének a hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. A munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára ellenőrizhetetlenné teszi a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést és természetszerűleg annak ellentételezését is. A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos hatósági intézkedések száma csökkent, aminek az oka az, hogy a jogsértést hamis munkaidő-nyilvántartással leplezik a munkáltatók, ennek következtében a rendkívüli munkavégzés mértéke nem állapítható meg. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a munkáltatók csak elvétve rögzítenek rendkívüli munkaidőben végzett munkát a nyilvántartásokban, ezért annak munkabérben megjelenő következményei is elmaradnak.

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések 2019. I. negyedévében a szabálytalansággal érintett munkavállalók több, mint harmada (4190 fő) esetében voltak megállapíthatók, ez a korábbi hasonló időszakhoz képest emelkedést mutat (2893 fő). Ágazat szerint a legtöbb ilyen típusú jogsértés a feldolgozóipar, a kereskedelem és a vendéglátás területén volt tapasztalható. Gyakori védekezés a munkáltató részéről az ilyen szabálytalanságok esetén, hogy a munkavállalók nem, vagy nem megfelelően vezették a nyilvántartást, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a munkaidő-nyilvántartás vezetése a munkáltató kötelezettsége. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint az elektronikus nyilvántartással kapcsolatos leggyakoribb hiba, hogy a beléptető rendszer csak a munkahelyen töltött időt képes rögzíteni, ami azonban nem azonos a teljesített munkaidővel, azaz a munkaidő tényleges kezdetével és végével és a munkáltató sem tekinti munkaidőnek a beléptető rendszerben rögzített teljes időtartamot. A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik a munkabérrel, munkaidővel, pihenőidővel, munkaközi szünettel kapcsolatos további szabálytalanságokat is, amelyek következtében valószínűsíthetőek további jogsértések a pihenőidőre, munkaszüneti napon történő munkavégzésre, a pótlékfizetés szabályaira vonatkozóan is.

A korábbi hasonló vizsgált időszakhoz képest 2019. első negyedévében kevesebb munkavállalót érintettek a szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok. A két fő jogsértési forma a „kiírt”, de ténylegesen ki nem vett szabadság, ahol tehát a munkavállaló ténylegesen munkát végez, illetve az, hogy a munkáltató nem biztosít a munkavállalónak a naptári évben egyszer, legalább tizennégy nap egybefüggő szabadságot. A pihenéshez, regenerálódáshoz fűződő jogok egyes régiókban az országos átlagtól jelentősebb mértékben csorbulnak: a dunántúli régiókban a munkaerőhiány jelentősebb mértékben jelenik meg, amelynek ilyenfajta következményei a munkavállalókat is érintik. Ágazatonként is differenciálódik a helyzet: az egészségügyben a legjellemzőbbek az ilyen jogsértések az ellenőrzések tapasztalatai szerint. Az ilyenfajta szabálytalanságok feltárását nehezíti, hogy „papíron” a munkáltató jogszerűen adja ki a szabadságot, az esetleges jogsértések a helyszíni ellenőrzések alkalmával felvett munkavállalói nyilatkozatokból derül ki.

liganet.hu