Kiadható-e előre a jövő évi szabadság ?

Minden munkavállaló 20 munkanap alapszabadsággal, illetve különféle jogcímeken járó pótszabadsággal rendelkezik. Amennyiben a munkaviszony az egész évben fennáll, a munkavállalónak legalább 20 munkanap szabadsággal kell rendelkeznie. Előállhat azonban olyan helyzet, amikor a munkavállaló szabadsága év vége előtt elfogy, így nem tudna az ünnepekre szabadságot igénybe venni. Ilyen esetben is érvényes az az alapvető szabály, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki. Dönthet tehát úgy, hogy a szabadságot a jövő évi terhére adja ki, azzal ugyanakkor számolnia szükséges, hogy amennyiben a munkavállaló munkaviszonya akármilyen okból megszűnik, a többlet szabadság nem követelhető vissza. Nem lehet tehát a munkabérét a szabadság mértékével csökkenteni.

Mennyi szabadság jár a részmunkaidős munkavállalónak ?

A munkajog alapvető tétele, hogy részmunkaidőben is ugyanannyi szabadságra jogosult a munkavállaló, mint teljes munkaidőben. Ebből következően a 28 munkanap szabadság 2-4-8 órás munkaidő mellett is 28 munkanap marad. Ugyanannyi szabadságot kap akkor tehát a részmunkaidős munkavállaló is ? Nem méltánytalan ez ? Egyáltalán nem, a részmunkaidős munkavállaló nem "kereshet" azon, hogy részmunkaidős. Igaz ugyan, hogy a szabadsága számszakilag ugyanannyi, az arra eső távolléti díj viszont alacsonyabb. Heti 2 órás munkaidő esetén ugyanis a napi munkaidő 0.4 óra, és ez alapján kell a szabadságnapra eső díjazást megállapítani.

Mikor adható ki a 25 munkanap szabadság, ha a munkavállaló csak hétfőn és szerdán dolgozik ?

Az Mt.124.§-a szerint a szabadságot minden esetben munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén azaz, amikor a munkavállaló nem hétfőtől péntekig egyenletesen elosztva dolgozik, a munkáltató úgy adhatja ki a szabadságot munkanapokra, hogy valamennyi naptári nap munkanapnak tekintendő, kivéve a munkavállaló pihenőnapját és a munkaszüneti napot. Ez pedig azt jelenti, hogy szabadnapra is kiadható szabadság.  Mondhatja tehát azt a munkáltató, hogy keddre, csütörtökre és péntekre is szabadságot ad ki a munkavállalónak.

Hogyan számoljuk a szabadságot több munkaviszonyban ?

A szabadság a munkavállaló pihenését szolgáló jogintézmény, melyre a munkavállaló munkaviszonyonként külön-külön jogosult. Előfordulhat tehát olyan helyzet, amikor a munkavállaló az egyik munkahelyén szabadságát tölti, de a másikban dolgozik. Önállóan kell tehát a munkavállaló szabadságát megítélni. Ugyanez igaz a betegszabadság esetére is. A munkavállalónak mindegyik munkaviszonyban külön-külön kell igazolnia a keresőképtelenségét ahhoz, hogy munkavégzési kötelezettség ne terhelje.

2020. január 1. napjával, részmunkaidős foglalkoztatás keretében visszatér a kismama. Érinti a részmunkaidő a távolléti díját ?

Az Mt.123.§ (3) bekezdése szerint a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a törvény szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. Amennyiben tehát a kismama visszatér dolgozni, a felhalmozott szabadságát ki kell számára adni. Amennyiben több szabadsága van, mint 60 munkanap, abban az esetben a szabadságot folyamatosan ki kell adni, ameddig a szabadsága el nem fogy. Az Mt.146.§ (3)(a) bekezdés alapján a szabadság tartamára távolléti díj jár. A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §), az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (150. §), illetve bérpótlék (151. §) figyelembevételével kell megállapítani. Az esedékesség időpontja pedig a távollét kezdő időpontja. Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben a kismama a részmunkaidős foglalkoztatást választja, abban az esetben a távolléti díja a részmunkaidőhöz igazodik, nem „hozza tehát magával” a teljes munkaidős foglalkoztatás folyamán felhalmozott szabadságot.

dr. Kéri Ádám

ügyvéd