Magyar Közlöny 171. szám (2017.10.25.)

1. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 54/2017. (X. 25.) FM rendelete a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 42/2001. (VI. 15.) FVM rendelet módosításáról

Közzététel napja: 2017.10.25. 
Hatályba lépés napja: 2017.11.08.

A katasztrófavédelemben részt vevő központi államigazgatási szervek és gazdasági társaságok

1. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
2. Nemzeti park igazgatóságok
3. Országos Meteorológiai Szolgálat
4. Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlatolt Felelősségű Társaság

2. Az Alkotmánybíróság 27/2017. (X. 25.) AB határozata a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 28. §-ának a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CVII. törvény 1. §-ával megállapított módosításával kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról, valamint a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 28. § és 38. §-a és a „Földet a gazdáknak!” Programról szóló 2016. évi CVI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról

Közzététel napja: 2017.10.25.

Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Országgyűlés az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítana a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését, és kizárná annak lehetőségét, hogy egyszerű többséggel elfogadható törvények alkalmazása a Nemzeti Földalap céljainak, a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok védelmének, fenntartásának, a jövő nemzedékek számára megőrzésének megvalósítását veszélyeztető mértékű vagyonvesztéshez vezessen. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2018. május 31-ig tegyen eleget.

Az Alkotmánybirósag egyebekben a „Földet a gazdáknak!”programmal kapcsolatos beadványokat elutasította.

Megjegyzés: az AB határozata alapján a Program keretében nyújtott hitelek egy esetleges bizonytalan jogi helyzet miatt már nem jelentenek hitelezési kockázatot.

3. Az Alkotmánybíróság 28/2017. (X. 25.) AB határozata a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek értékesítése és hasznosítása természetvédelmi szempontjai érvényesítésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvényellenesség megállapításáról, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdés 9. pontja megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról

Közzététel napja: 2017.10.25.

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapítja, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében foglalt céloknak megfelelő értékesitése és hasznosítása természetvédelmi szempontjainak érvényesítését szolgáló biztosítékokat nem alakította ki. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2018. június 30-ig tegyen eleget.

Az AB határozatából következően várható olyan későbbi jogi szabályozás, mely biztosítaná ezen területek vonatkozásában a természeti állapot megőrzését vagy javítását szolgáló  előírásokat tartalmazó jegyzék betartásának érdemi ellenőrzését, illetőleg a jegyzék tartalmának rendszeres felülvizsgálatát a későbbi tulajdonosok személyétől függetlenül, valamint a területek továbbértekesítése során irányadó sajátos szabályokat, illetőleg   valamennyi,  a Natura 2000 hálózattal érintett művelési ág vonatkozásában a gyepterületekhez hasonló földhasználati szabályok.

Magyar Közlöny 172. szám (2017.10.26.)

Agrárgazdasági tevékenységet érintő rendelkezést nem tartalmaz.

Magyar Közlöny 173. szám (2017.10.26.)

Agrárgazdasági tevékenységet érintő rendelkezést nem tartalmaz.

Magyar Közlöny 174. szám (2017.10.27.)

6. 2017. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról

Kihirdetés napja: 2017.10.27. 
Hatályba lépés napja: 2017. december 31,. illetve 2018. 01.01., 2018.01.02.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása értelmében illetékmentes a polgári ügyekben az eljárást megindító beadvány visszautasításáról – cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli visszautasításáról –, valamint az eljárás megszüntetéséről rendelkező döntés elleni fellebbezés, illetve felülvizsgálat, ha a megszüntetésre az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegése miatt, a Pp. 259. §-aban foglalt okokból, vagy azért került sor, mert az eljárást megindító beadvány visszautasításának lett volna helye;

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása értelmében azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy

a) a csődeljarasban
aa) felfüggesztésnek nincs helye;
ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye;
ac) a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, és a beavatkozás vagy perbehívás bejelentésének legkésőbb a kifogás elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat meghozataláig van helye;
b) a felszámolási eljárásban
ba) nincs helye félbeszakadásnak;
bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, és a beavatkozás vagy perbehívás bejelentésének legkésőbb a vitatott igény, illetve a kifogás elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat meghozataláig van helye;
bc) az eljárás szünetelésének csak kérelemre van helye azzal, hogy három hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik;
bd) az eljárás felfüggesztésének a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a törvényben meghatározottak szerinti esetben van helye, azzal, hogy az eljárást felfüggesztő végzés elleni fellebbezésnek a törvényben meghatározottak szerinti esetben nincs helye;
c) bíróság által tárgyalás tartásának csak a törvényben meghatározott esetekben van helye;
d) ha a fél vagy az eljárásban reszt vevő egyéb személy nyilatkozatának beszerzése szükséges, a bíróság őket írásbeli nyilatkozattételre hívja fel vagy szükség esetén szóbeli meghallgatást tart;
e) a Pp. szerinti költségmentesség engedélyezésének nincs helye, a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog pedig nem terjed ki
ea) a csődeljárás és a felszámolási eljárás illetékére;
eb) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban benyújtott kifogás illetékére;
f ) a jogi képviselet az elsőfokú eljárásban a törvényben meghatározott esetekben kötelező;
g) közvetítői eljárásra történő kötelezésnek nincs helye;
h) magánszakértő alkalmazásának a vitatott hitelezői igény, illetve a kifogás elbírálásakor van helye;
i) a vitatott hitelezői igény elbírálása iránti eljárásban a félbeszakadás helyett az eljárás megszüntetésének nincs helye.
A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót – ideértve az ideiglenes vagyonfelügyelőt és a rendkívüli vagyonfelügyelőt is – félnek kell tekinteni.

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása értelmében az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozó polgári nemperes eljárás.

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása érinti aközraktári tevékenységgel kapcsolatos és a közraktári jegyre alapított perek sajátos szabályait.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása értelmében a cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül visszautasítja, ha a cégbejegyzési kérelemhez nem nyújtottak be a nyomtatványt vagy e törvény 1. számú mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot, illetve az illetéket vagy a költségtérítést nem vagy csak részben fizették meg. A mulasztás miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításárólés egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása értelmében a közigazgatási perben a jogi képviselet kötelező.

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása érinti a közjegyző előtti egyezségi eljárás részletes szabályozását. Keresetindítás előtt a közjegyzőtől polgári peres útra tartozó ügyben egyezségi kísérletre idézést lehet kérni. Az idézést kérő félnek a határnapot szóval is tudtára lehet adni. Közjegyző előtti egyezségi eljárásnak akkor van helye, ha legalább az egyik fel rendelkezik belföldi lakóhellyel (székhellyel), valamint az eljárás tárgyáról a felek szabadon rendelkezhetnek.

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása értelmében a  pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés – a törvényben meghatározott kivételekkel – fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. Nem tekinthető pénz fizetésére irányuló követelés érvényestésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése. Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek összege a harmincmillió forintot meghaladja.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása értelmében az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében a törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a kézbesítési kifogás az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a fikció beálltától számított 3 hónapon belül terjeszthető elő a bíróságnál.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása értelmében pert az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja. Az országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per kivételével a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik, és arra a törvényszék székhelyén levő járásbíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása értelmében a nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetve azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása értelmében a Ptk 6:106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezes lep: „(1) Vállalkozások közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként való, a pénztartozás teljesítésének idejét, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító kikötést – mint tisztességtelen kikötest – a vállalkozások érdekeinek képviseletet ellátó szervezet is megtámadhatja a polgári perrendtartásról szóló törvény közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján.

Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosítása érinti teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perre vonatkozó szabályokat.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása értelmében ha a Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást nem utasítja el, az ellentmondást nyolc napon belül kézbesíti a fogyasztónak, és egyidejűleg felhívja a fogyasztót, hogy a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül

a) terjesszen elő a felhívásban megjelölt bíróságon a Pp. 257. §-a szerinti keresetet tartalmazó iratot, 
b) fizesse meg a peres eljárás illetéket, és
c) mellékelje a Pénzügyi Békéltető Testület felhívását.

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása értelmében a 35–37. alcímekben meghatározott bírósági nemperes eljárások kezdeményezhetők, ha utólag kiderül, hogy az adós a vagyonát, jövedelmét a hitelezők elől jogellenesen elvonta vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési egyezségben vállaltakat nem teljesítette.

A bírósági adósságrendezési eljárás polgári nemperes eljárás. Az eljárásra az adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának időpontjában az adós lakcimnyilvántartásba bejelentett lakóhelye szerinti illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróságnak, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak van hatásköre és kizárólagos illetékessége.

otpagrar.hu