Jön a három műszakos munkarend

2021. szeptember 21. 08:46
Jöhet a három műszakos munkarend, vagy akár a 12 órás beosztás, a túlóra pedig preferált – többek között ilyen tapasztalatokat szereztek eddig a hazai vállalkozások az Európai Unión kívülről érkezett, kölcsönzött munkavállalókkal. A konstrukció azon túl, hogy hatékony megoldást jelent a munkaerőhiányra, nagyon gyors megtérülést hozhat, az adminisztrációs terheket pedig a kölcsönzéssel foglalkozó szolgáltatók veszik át a magyar cégektől.
Jön a három műszakos munkarend

Évekkel ezelőtt, az egyre nagyobb problémát jelentő hazai munkaerő-hiány kezelésére jelent meg a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó Work Force gyakorlatában, hogy az Európai Unión kívülről is kerestek munkavállalókat, hogy így teljesítsék magyarországi partnereik igényeit. Napjainkra pedig már bevett, és a megoldást kipróbáló cégek körében kedvelt megoldássá vált.

A konstrukció egyik nagy előnye, ami a munkaerő-kölcsönzést általában is jellemzi, az a rugalmasság, ami érzékelhető volt a pandémia alatt is. A múlt évben a korlátozások, illetve a termelés visszafogása miatt számos harmadik országból érkezett kölcsönzött munkavállalótól köszöntek el a vállalkozások, azonban a gazdaság újraindulásával ismét megugrott irántuk a kereslet.

Ez tulajdonképpen érthető is, hiszen a hazai társaságok összességében pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek velük kapcsolatban.

Eleinte fenntartásokkal fogadták a partnereink, amikor a hazai munkaerő-hiány enyhítésére azt javasoltuk, hogy az Európai Unión kívüli, szomszédos országokból hozzunk munkavállalókat. A legtöbben a nyelvi nehézségek és a kulturális különbségek miatt aggódtak. Azonban azok a társaságok, amelyek azóta kipróbálták ezt a lehetőséget, határozottan pozitívan nyilatkoztak. Nem probléma számukra a három műszakos, vagy a 12 órás beosztás, és kimondottan keresik a túlórázási lehetőségeket

– számolt be a tapasztalatokról Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója.

Ráadásul – bár többletköltséggel jár a harmadik országból érkező kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása – a már vázolt előnyök miatt ez hamar megtérül. Mivel pedig munkaerő-kölcsönzésről van szó, a Work Force az adminisztrációs terheket és az olyan logisztikai feladatokat is átvállalja partnereitől, mint például a beutaztatás, a szállásoltatás, vagy az ellátás. A lehetőséggel főként a logisztika, kereskedelem területén tevékenykedő vállalkozások, illetve a termelőcégek élnek.

A partnereinknek is van házi feladatuk, ugyanis a munkautasításaikat, illetve a munkába álláshoz szükséges képzéseket le kell fordítaniuk a megfelelő nyelvre. Emellett át kell gondolniuk azt is, hogy a nyelvi akadályokat hogyan lehet leküzdeni a mindennapokban. Mivel az elmúlt években nagyon komoly tapasztalatokra tettünk szert a harmadik országból – főként Ukrajnából, kisebb számban Szerbiából – származó munkavállalók kölcsönzése kapcsán, ezért ha arra van igény, akár ebben a felkészülésben is tudunk segíteni a megbízóinknak

– fűzte hozzá Czellecz Zoltán.

Mivel nagyjából fél évig a vendéglátás, turizmus csak minimálisan működött, a korábban ott dolgozók közül sokan kerestek munkát más ágazatokban, ami átmenetileg enyhítette a munkaerő-hiányt. Viszont ahogy újra nyithattak az éttermek, kávézók, szállodák, illetve beindult a belföldi turizmus, szép számmal tértek vissza a vendéglátásba a korábban ott dolgozók, ami a Work Force várakozásai szerint a második félévben ismét a korábbi évekhez hasonló igényt eredményez majd a külföldi kölcsönzött munkaerőre is.

Vendégmunkásokkal pöröghet fel a magyar gazdaság

Óriási munkaerőhiány alakulhat ki hónapokon belül, ezért is dönthetett úgy a nyár közepén a kormány, hogy megkönnyíti a külföldi vendégmunkások toborzását, ami a VG-nek nyilatkozó szakértő szerint nemcsak a vállalatok, hanem a magyar munkavállalók elemi érdeke is.

Az ugyanakkor kérdéses, hogy meddig lesz majd lehetőség a Magyarországon jelenlévő munkaerő-igény Ukrajnából, vagy Szerbiából történő kezelésére.

Az utóbbi 1-1,5 évben nyilvánvalóvá vált, hogy tőlünk nyugatabbra is egyre inkább megoldásként tekintenek a munkaerő-hiány enyhítésére az ukrán, szerb, illetve más balkáni országokból származó munkaerőre. Megkezdődött a munkaerő-piacok megnyitása előttük, ezért a harmadik országból származó munkavállalókkal dolgozó hazai cégeknek érdemes már most felkészülni erre a kihívásra is

– egészítette ki Czellecz Zoltán.

A kormány mindenesetre már most dolgozik a kérdés kezelésén: szeptembertől életbelépett ugyanis a 407/2021 számú kormányrendelet, mely újabb harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását teszi lehetővé. Szintén a kormányrendelet értelmében lép életbe a jövőben egy úgynevezett Minősített Foglalkoztatói státusz, melyre a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó HR szolgáltatók pályázhatnak majd. A minősítés megszerzéséhez emelt szintű szakmai, valamint letétfizetési elvárásoknak szükséges megfelelni, a nyilvántartásba való bekerülés pedig egyértelműen biztonságot, stabilitást, és megfelelő szakértelmet sugall mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalnak. Amint a Minősített Foglalkoztatói státusz részletei napvilágot látnak, a Work Force az elsők között tervezi ennek megszerzését.

www.vg.hu

Kapcsolódó cikkek

A százmilliós adatvédelmi bírság tanulságai

2020. július 27. 08:19
A személyes adatok védelmét szabályozó Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 83. cikke akár milliárdos bírságok kiszabását is lehetővé teszi. Ez idáig azonban jelentős mértékű adatvédelmi bírság kiszabására Európában alacsony, bár egyre növekvő számban került sor. Magyarországon az első százmilliós nagyságrendű büntetést a felügyeleti hatóság 2020. május 18. napján szabta ki, s ezzel új fejezet nyílt az adatvédelem történetében. Az alábbiakban az ügy tanulságait mutatjuk be: