Juhászul fogalmazva: hátba szúrták az ágazatot

2016. május 11. 08:14
Az utóbbi években folyamatos volt a báránykereslet, kisebb piacok is nyíltak a fő felvevőhely, Olaszország mellett. Az uniós átlagáraknak köszönhetően egyre nagyobb lett a tenyésztői kedv, azonban a múlt héten nyilvánosságra hozott támogatási eredmények alaposan megnehezíthetik a juhtartók gazdálkodását.

Az elmúlt négy évben folyamatosan fejlődött a hazai juhállomány. A 2012-ben meghirdetett szerkezetátalakítási program, majd az azt követően bevezetett európai uniós anyaállat-támogatás eredményeképpen évről évre, 45-60 ezer anyajuhval nőtt a létszám, és a juhtartók száma pedig 6800-6900-ról 8800-8900-ra emelkedett. A fejlődés azonban megtorpanhat, ugyanis a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség információi szerint az agrár-környezetgazdálkodási program következő ötéves ciklusában az állattal rendelkező pályázók 75 százalékát elutasították. Ez nagy valószínűséggel negatív hatással lesz az ágazatra, amit a szövetség a szakminisztérium és a Miniszterelnökség felé is jelzett már.

bárány

Az ágazat számára létkérdés, hogy az a gyep, amin az állatokat tartják, támogatásban részesüljön az agrár-környezetgazdálkodási programból – fotó: Shutterstock

"Azzal mi is teljesen egyetértünk, hogy ne kapjanak gyeptámogatást azok, akik nem tartanak állatot, csak kaszálják a legelőt. Viszont, aki legelő állatot tart, annak mindenféleképpen nagy szüksége lenne erre" – mondta az Agroinform.hu-nak Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. "Tudtuk, hogy valószínűleg kevesebb pénz áll majd rendelkezésre ebben az öt évben, de egészen a múlt hétig a döntéshozók úgy tájékoztattak, hogy a gyepcélprogram előnyben fog részesülni. A mostani információink szerint a szántóföldi pályázók mintegy 60-70 százaléka nyer, és a gyeppályázók 70-75 százaléka viszont elutasításra fog kerülni" – közölte az ügyvezető igazgató.

A szövetségnél bíznak abban, hogy felülvizsgálják a döntést és a most pár ponttal vagy éppen hogy lemaradt gyeppályázókat helyzetbe tudják hozni.

Forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Mulasztásos alkotmányellenesség a Nemzeti Földalap szabályaiban - Az Ab a természeti erőforrások védelmében döntött

2017. október 18. 07:15
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.

Ízelítőt kaptunk 2018 legjobb természetfotóiból, nehéz dolga lesz a zsűrinek

2018. szeptember 06. 09:20
A Londoni Természettudományi Múzeum 1984 óta minden évben meghirdeti az év természetfotósainak versenyét – a megmérettetés jogelődjét 1965-ben alapították. Az idei pályázatra megközelítőleg 45 ezer amatőr és hivatásos fotós jelentkezett, összesen 95 országból.