A Kardoskúti-pusztán a kamilla több hektáros, hatalmas foltjai virítanak. A gyepi vegetáció igazodik a rendkívül mozaikossá vált élőhelyekhez. Érdekes megfigyelni, ahogyan a tavasz folyamán végig jelen vannak a különböző színek, de a virágzó fajok változnak. Április elején még a sziki madárhúr és az apró kőtörőfű adta a fehér színt, május elején viszont már az útszéli zsázsa és az osztrák zsálya hozza fehér virágait.

 

A sárga szín is folyamatosan jelen van a Kardoskúti-pusztákon: április elején a villás boglárkák és a fürtös repcsény, a hónap közepén a felemás zsázsa és a sziki pozdor virágai sárgállottak. Folyamatosan jelen vannak a szintén sárga kutyatej fajok, elsősorban a farkaskutyatej és a napraforgó kutyatej. A kék és lila színekről a bürök gémorr, a gólyaorr fajok, a hegyi len, s a jelenleg is virágzó ligeti zsálya és a lila ökörfarkkóró gondoskodik.   

 

 

A Cserebökényi-pusztákon és a Szentes környéki Natura 2000-es területeken nagy számban virít a dél-tiszántúli puszták jellegzetes, ritka faja, az ilyenkorra piros színűre változó sziki varjúháj. A kamilla is összefüggő, több hektáros, nagy mezőket alkot. A vizenyős szikerekben két védett boglárkafaj a sziki és a buglyos boglárka fordul elő nagy tömegekben. A vakszikeken - amelyek a csapadékos idő után villámgyorsan kiszáradnak, s ezért sok a só a felszínükön -, vékony útifű, kamilla, kígyófarkfű és egérfarkfű virágzik.

 

A Csanádi puszták szikpadkás élőhelyein szintén több hektáros kamillafoltok virítanak. A mezőn sétálva ez nem is annyira feltűnő, ha viszont felmegyünk a Montág-pusztai kilátótoronyba, onnan nagyon látványos a tájkép. A szikes mocsarakban a vízi boglárka fajok sárga és fehér virágai nyílnak. A Kopáncsi-pusztán a sziki pozdorok sárga virágai a leglátványosabbak. Sokfelé díszlenek a pusztai sármák tiszta fehér virágai, a kék színt pedig a löszös felszíneken megjelenő hegyi len és kék atracél képviseli.

 

forrás: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság