Nagy-Britannia távozásával mintegy 12-14 milliárd euró éves bevétel esik ki az Európai Unió költségvetéséből, ezért az együttes tagországi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) jelenlegi nagyjából 1 százalékos hozzájárulását a jövőben legalább 1,1 vagy 1,2 százalékra kell emelni – jelentette ki Günther Oettinger uniós költségvetési biztos január 10-én a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés bizottsági megbeszélését követően.

A biztos aláhúzta, az egyik legnagyobb nettó befizető ország kilépését követően jelentkező költségvetési hiányt az uniós bizottság elképzelése szerint nem hitelek révén, hanem főként tagállami befizetésekből kell pótolni, a maradék pedig megszorításokból, illetve más programokra szánt pénzek átcsoportosításból lesz fedezhető. Elmondta, a bizottság a hiányzó pénzek pótlására saját erőforrásokat mozgatna meg, ezért újabb adók bevezetést is javasolni fogja. Oettinger a biztosok kollégiuma keddi, első irányadó vitáját követően elmondta, az unió költségvetése négy fontos téma, a biztonság, a gazdasági fejlődés és versenyképesség, a szolidaritás és a fenntarthatóság köré épül. A tagállamoknak ennek megvalósíthatósága érdekében bizonyos megszorításokat el kell majd fogadniuk, amelyek főként a közös agrárpolitikát (KAP) és a kohéziós pénzeket érintik. A források megnyirbálása azonban szerinte nem érheti el a 15 százalékot sem. Ugyanakkor az EU költségvetése továbbra is a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre és az innovációra kíván fókuszálni, miközben az elkövetkező évtized legfontosabb kihívásaival is foglalkozik majd: a digitális forradalommal, a globalizációval, az éghajlatváltozással, valamint a migrációval, a védelemmel és a biztonsággal.

Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetése 963 milliárd euró kötelezettségvállalást tesz lehetővé, ami az együttes tagországi GNI nagyjából 1 százalékát jelenti. Az EU honlapján közzétett adatok szerint 2015-ben Magyarország befizetései az uniós büdzsébe a magyar GNI 0,89 százalékát tették ki. Az Oettinger által felvetettekkel kapcsolatban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még hétfőn azt mondta, Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását. A kohéziós pénzek kapcsán a tárcavezető jelezte, hogy ezekkel mindenki jól járt, megtérülő beruházások voltak a nettó befizető államoknak. Továbbá hozzátette, a kormány szeretné, ha Magyarország is mielőbb nettó befizető országgá válna.

Ezt a témát érintette január 9-i tájékoztatóján Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Mint mondta, bízik abban, hogy a több magyar hozzájárulás egyik következménye az lesz, hogy nem csökkenek a Magyarországnak jutó források, így a közös agrárpolitika 2020 utáni forrásai sem. Hozzátette, ennek belső szakmai struktúrájának kialakítása a következő évek egyik vitatémája lesz, a legfontosabb törekvésnek viszont azt tartotta, hogy a KAP jelenlegi, Magyarországot érintő pénzügyi kereteit – a sok nehezítő körülmény ellenére – ezen a szinten tudják tartani.

Az Európai Bizottság várhatóan májusban nyújtja be a következő hétéves költségvetési ciklusról szóló javaslatát, a végső döntést azonban az EU tagországainak és az Európai Parlamentnek kell majd meghoznia.