Az Európai Bizottság javaslata azonban ennél jóval nagyobb mértékben csökkentené a Közös Agrárpolitikára szánt forrásokat – és ez csak az egyik tényező, ami megnehezíti a tagállamok – köztük hazánk – új, a következő időszakra vonatkozó nemzeti agrártámogatási rendszerének megtervezését.

Az agrártámogatások eddigi rendszere érdemben hozzájárult a gazdaságok növekedéséhez, stabil, kiszámítható hátteret nyújtott a termelésnek. Az Európai Bizottság költségvetési javaslata viszont 20,7 százalékos csökkentést irányoz elő az agrárágazatban a 2014–20-as költségvetési ciklushoz képest, úgy, hogy a gazdákkal szemben támasztott, főként a termelés fenntarthatóságával kapcsolatos elvárások többletkötelezettségekkel járnának. Ha ez így marad, a magyar gazdák kevesebb támogatáshoz jutnak hozzá – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a egy háttérbeszélgetésen.

Az uniós irányelvek és a 2021–2027-es költségvetés elfogadását ugyanis nagyban hátráltatja, hogy az új Európai Parlament és Európai Bizottság tavaly alakult meg – ráadásul az eredeti forgatókönyvhöz képest késéssel. Ugyancsak nem kedvez a költségvetés elfogadásának a brexit, márpedig amíg nincs költségvetés, addig új KAP sincs.

A legvalószínűbb jelenlegi forgatókönyv szerint idén sikerül megállapodnia a tagországoknak, a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek a hétéves uniós költségvetésről. Ha ez a megállapodás megvan, még az idén megszülethet a KAP stratégiai terveire vonatkozó jogszabály is, ami alapján a tagországok benyújthatják a maguk stratégiai terveit – 2021-ben. Ha a terveket elfogadják, 2022-ben léphetnek életbe – és addigra az uniós szintű végrehajtási szabályozásnak is meg kell lennie.

 

 

Feldman Zsolt kiemelte, hogy a KAP következő költségvetési időszakában sok lényeges elem változik. Az új szabályozásban a hagyományos vidékfejlesztési program és több más elem mellett a közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket is magába foglaló, úgynevezett stratégiai tervet kell megalkotnia a tagállamoknak, és elfogadtatniuk az EB-vel.

Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a tervhez komoly előkészítő munkára van szükség. Ennek első szakasza a helyzet elemzése volt, ami a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara és a NAIK-AKI segítségével már megtörtént, és amelyek társadalmi vitája tavaly már lezajlott. A helyzetelemzést a NAIK-AKI szakemberei készítették, amit a kamara szervezésében 19 ágazati workshopon vitattak meg a termelők. Ezeken a megbeszéléseken bárki részt vehetett, és ezek alapján alakult ki a végső helyzetelemzés.

 

Fotó: Csatlós Norbert

A helyzetelemzés alapján az első negyedévben munkacsoportokban azonosítják a szükségleteket, ez alapján készül el az első félév végére a beavatkozási stratégia, ami a magyar KAP-stratégia első változatának gerincét alkotja. Ezután ismét ágazati tárgyalások következnek, a tavalyi workshopokhoz hasonlóak. A társadalmi vitát követően kialakult változat alapján kell megtervezni a végrehajtását szolgáló intézmény- és monitoringrendszert, hogy 2021 első negyedévében benyújthassuk a stratégiai tervet a Bizottságnak.

A stratégiai tervek megalkotásának az a kilenc célkitűzés az alapja, amit az unió a jogszabályban elő fog írni. Ezek: a versenyképesség növelése; méltányos jövedelem biztosítása a mezőgazdálkodásból élők számára; élelmiszerbiztonság és egészségvédelem; a vidéken élők helyben tartása, a mezőgazdasági termelők generációs megújulása; az erőviszonyok kiegyenlítése az élelmiszerláncban; fellépés a klímaváltozás ellen; környezetvédelem; a tájkép és a biodiverzitás megőrzése. Mindemellett a mezőgazdaság modernizációja, a szaktanácsadás, az innováció és digitalizáció erősítése is a célok között szerepel.

 

 

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a területi támogatások kifizetését környezeti követelmények teljesítéséhez kötik, ezen felüli korlátozások vállalása esetén pedig kompenzációhoz lehet jutni. A II. pillérben, vagyis a vidékfejlesztés esetében

A stratégiai tervben a tagország által vállalt indikátorok, mutatószámok teljesítéséről évente be kell számolni a Bizottság felé, a vállalásoktól való elmaradás esetén pedig annak okáról be kell számolni, egyeztetni kell a szükséges módosításokat, illetve cselekvési tervet kell készíteni a támogatásvesztés elkerülése érdekében.

Feldman Zsolt kitért rá, hogy az európai zöld megállapodás szinte minden szakpolitikát érint, így a KAP-stratégiatervek kialakítását és elfogadását is, amelyeknek a rendeleteken kívül a kidolgozás alatt álló, a termőföldtől az asztalig stratégiának is meg kell felelnie. A Bizottságnak az az elvárása, hogy a tagállamok intézkedései az eddiginél jobban támaszkodjanak a fenntartható gyakorlatra és a precíziós mezőgazdaságra. Az államtitkár hozzátette továbbá, hogy az európai zöld megállapodás és a termőföldtől az asztalig stratégia elvárásai nem jelennek meg konkrét jogszabályokban, de „adaptálni kell őket a nemzeti stratégiákban”.

A tagállam által elkészített stratégiai terv a Bizottsággal folytatott tárgyalások során nyeri el végső formáját, ahol természetesen felszínre kerülhetnek értelmezési különbségek, pl. a jogszabályban nem rögzített feltételek esetében, de cél az, hogy végül a magyar gazdák, a vidéken élők és az EU intézményei is elégedetten álljanak fel az asztaltól.

Tegyük hozzá: a kettő nem zárja ki egymást, a KAP említett specifikus céljai között pedig mindkettőnek kiemelt helye van.