Külön öröm, hogy nemcsak településünkről és a környékről, hanem az ország sok másik településéről is ellátogattak hozzánk, csapatok és vendégek egyaránt.

 

Hág Attila: évek óta próbálunk olyan rendezvényeket szervezni, ahol a szórakozás mellett jól hasznosítható ismeretekre is szert tehetnek a vendégek

Fotó: A szerző felvételei

 

A fesztiválon kiderült, hogy az ókori egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is kedvelték a kaprot mint fűszert, a magját pedig a neki tulajdonított emésztésjavító hatás miatt rágcsálták. A növény megégetett magját vízzel elkeverve sebek fertőtlenítésére használták. Egy görög orvos például annyira gyakran alkalmazta betegeinél a kaprot, hogy sokáig Dioszkoridész-fűnek nevezték. A középkorban boszorkányság ellen védekeztek vele. A Kárpát-medencében fontos gasztronómiai szerepet töltött be, minden nemzetiség előszeretettel használta. A tibeti, az ájurvédikus indiai és a kínai orvoslásban is ismerik a kaprot, mint emésztést segítő gyógynövényt.

 

– A növény teljes tömegének körülbelül 0,5 százaléka illóolaj, a termésnek 2,5–4 százaléka, amellett telítetlen zsírsavakat is tartalmaz – mondta el Wágenhoferné Pohl Magdolna gyógynövény-szakértő, a Kakukkfű Porta gazdája.

– A legtöbb aromaanyagot virágzás után tartalmazza. A termésből nyert illóolaj kis mennyiségben izgató hatású, nagy adagban viszont nyugtató.

Gyökérzetén kívül a növény minden része fogyasztható. Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon tartjuk, azonkívül nyugtató és antibakteriális hatása van. Magvainak illóolaja gátolja az emésztőrendszert támadó baktériumok elszaporodását, ami nagy segítség egyes hasmenést okozó mikroorganizmusok ellen. Baktériumellenes hatása igen erős, a beleken kívül a szervezet más részeiben is képes meggátolni a káros kórokozók felszaporodását. E tekintetben a kapor, a fokhagyma közismerten erős baktériumölő tulajdonságaival vetekszik. A kapor termését használták régen felfúvódás ellen, ami mára kissé feledésbe merült, mert rokona, a kömény erősebb hatású. A növényt és termését álmatlanság elleni szerként is használják. Nyugtató, álmosító hatását elsősorban az illóolajoknak köszönheti. A kaportea hányinger és csuklás ellen is alkalmazható. Hasfájós kisgyereknek is bátran adható.

 

Wágenhoferné Pohl Magdolna: a növény körülbelül 0,5 százalék illóolajat tartalmaz, míg a termés 2,5–4 százalékban, valamint telítetlen zsírsavakat is tartalmaz

 

A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pec­toris esetén. Csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatással van a szívizom vérellátására. Elsőrendű étvágyfokozó.

A szájban megtelepedő baktériumok ellen is hatásos, friss leheletet biztosít. Jelentősen hozzájárulhat a húgyutak egészségének a helyreállításához. A kapor vércukorszint-csökkentő hatását a vanádiumnak köszönheti, ami szabályozza az inzulintermelődést és megakadályozza a zsír elraktározódását. Rendszeres fogyasztásával szálkásabbá tehető az izomzat, de előírás szerint kell alkalmazni, mert a vanádium túladagolása nem szerencsés. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kapor képes néhány hónap alatt jelentősen csökkenteni a vér cukorszintjét.

 

Nyersen fogyasztva a kapor igazi vitaminbomba, értékes antioxidáns, mert sok C-vitamint tartalmaz. A növény tartalmaz azonkívül karotint, riboflavint, B1-, B2-, B3-, B6-, E-vitaminokat, valamint folsavat, pektint, kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy mennyiségű rostot. Mindemellett aromás, finom, a konyha elsőrendű fűszernövénye.

Barcza Zoltán mesterszakács nemcsak, mint a 13. Séf nevű szakmai szervezet tagja, hanem „gyakorlati” szakemberként is részt vett a fesztiválon

 

Ez utóbbit Barcza Zoltán mesterszakács is megerősítette, nemcsak mint a 13. Séf nevű szakmai szervezet tagja, hanem „gyakorlati” szakemberként is, elvégre részt vett a fesztiválon.

Levest főzött – természetesen friss kaporral ízesítve. Elmondta, hogy évtizedekkel ezelőtt rengeteg helyen termett kapor, a szőlőültetvények egyben szinte kapormezők voltak. Ma már nem így van, ráadásul az ételek szempontjából sem javult a helyzet. A legtöbben csak tökfőzelékben használnak kaprot, pedig rengeteg hasznosítási módja van a növénynek. Hozzáfűzte: a kapor nemcsak gyógynövényként, hanem fűszernövényként is igen sokoldalú. Egyik leggyakoribb felhasználási módja különféle uborkás ételek fűszerezése, gondoljunk csak a kovászos uborkára, aminek elmaradhatatlan összetevője. De az íze tökéletesen harmonizál a gombával, a burgonyával és a tojásos ételekkel is, a túróval pedig édesen és sósan is elválaszthatatlan párost alkothat. Nagyon jó fűszere a legtöbb halas fogásnak, markáns aromája pedig egészen eltérő mártások ízét is fokozni képes.

 

– A kapor május végétől október közepéig szedhető. Elsősorban a növény termését hasznosítjuk, amit éretten gyűjtünk be. Árnyékban szárítva megőrzi gazdag illóolaj-tartalmát.

 

Ebben az időszakban rendszeresen fogyasztjuk mindenféle ételekhez, salátákhoz vagy öntetben is. A lehetőségek tárháza végtelen, főként, ha a gyógyhatásait is figyelembe vesszük – mondta. – A gasztronómiában rendkívül széles körűen lehet használni a kaprot, gondoljunk csak a levesekre, a főzelékekre, a különböző öntetekre, savanyúságokra és süteményekre. Kinek ne ízlene egy kapros-túrós rétes vagy akár egy karos-túrós lepény? Ennek ellenére megoszlanak róla a vélemények, mert bár a legtöbben kedvelik a kapros ételeket, de akad, aki mégsem.

A szakember szerint ez leginkább azért fordulhat elő, mert ők nem ismerik eléggé a kínálatot.

 

– Úgy gondolom, hogy a kapor kissé méltatlan helyzetbe került hazánkban a gasztronómia terén, amin változtatni kellene, ahhoz hasonlóan, ahogy a több másik elfeledett, nem nagyon használt fűszernövény esetében már megtörtént. Igenis érdemes utánajárni a vele kapcsolatos tulajdonságoknak, recepteket keresni, elkészíteni az ételeket azok szerint, és persze kísérletezni is velük.

 

Aki megteszi, annak kiderül, mennyire finomak, nem beszélve arról, hogy egészségesek.

Persze, az is lényeges, hogy honnan szerezzük be a kaprot. A legjobb természetesen az, amit a szabadban szedünk. Azért mondom ezt, mert az Indiából vagy Egyiptomból származó növényeket például teljesen más technikával termesztik, más az ízük is. A magyar kapor csodálatos növény, ehhez nem fér kétség. Fontosnak tartom, hogy minél gyakrabban használjuk a konyhában, és hogy minél többen megismerjék. Ezért is jók a miénkhez hasonló fesztiválok: mert előtérbe helyeznek feledésbe merült dolgokat – jelen esetben a kaprot – fogalmazott Barcza Zoltán.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság