1. Mi az a kata, milyen adókat vált ki?

A kata a „kisadózók tételes adója” rövidebb formája. Ez jelzi a két legfontosabb elemét is: egyfelől a mikro- és kisvállalkozók számára alkalmazható, másfelől összegét alapesetben nem a bevételhez vagy a jövedelemhez arányosítják, hanem az adónem alá tartozóknak havonta egy fix összeget kell befizetniük. A mellékállásban 25 ezer, főállásban pedig 50 ezer – illetve választhatóan 75 ezer – forintos tételes adó kiváltja a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót is. Nem váltja ki viszont a kötelező kamarai hozzájárulást, az iparűzési adót és az áfát, igaz ez utóbbi esetében komoly segítség, hogy évi 12 millió forintos értékhatárig alanyi adómentességet kérhet az adózó – ebben az esetben nem számítja fel a forgalmi adót, így értelemszerűen nem is kell elszámolnia vele.

Mivel a katások nem fizetnek személyi jövedelemadót, nem jogosultak szja-kedvezményre sem, így le kell mondaniuk például a családi adókedvezményről is.

2. Nincs is más kötelezettség?

Természetesen a katásoknak is szükséges bevételi nyilvántartás vezetése, és adóbevallást is be kell nyújtaniuk, igaz, csak évente egyszer, február 25-ig kell beszámolni az előző évi bevételekről. Itt kell nyilatkozni azokról a partnerekről is, akik felé legalább egymillió forint értékben állított ki számlát a vállalkozás.

3. Kinek érdemes katázni?

Az adónemet azoknak ajánlják, akik kis költséggel működnek, így magas a bevételhez viszonyított jövedelemhányad, ennek megfelelően a közteher is magas lenne más adónem választása esetén. Ilyen például egy könyvelő vagy egy fordító. A kata mellett ugyanis nem lehet elszámolni költségeket, az adónem előnye elsősorban az egyszerűség és a kiszámíthatóság.

Nem kizáró ok az sem, ha valaki külföldre számlázik, természetesen ebben az esetben szüksége lesz egy közösségi adószámra.

4. Milyen vállalkozás katázhat?

Az adónemet egyéni vállalkozók, egyéni cégek, ügyvédi irodák, közkereseti társaságok és betéti társaságok választhatják. A bt. és a közkereseti társaság esetében magánszemélyekhez kötődik a kata, vagyis csak olyan társaságok választhatják, amelyeknek tagjai magánszemélyek. A kft-k nem tudnak katázni.

Vannak természetesen kizáró okok: nem választhatja a katát az, akinek az aktuális adóévben vagy az azt megelőző 12 hónapban törölték az adószámát, és az sem, aki ingatlant ad bérbe vagy üzemeltet hosszú távra. Tehát az airbnb-zés (rövid távú bérbeadás) nem zárja ki a katát, az azonban már igen, ha valaki hosszabb távra adja ki például a saját tulajdonában levő lakását.

Nem árt megfontolni azt, hogy valaki kilépjen a katából, mert ebben az esetben a következő év végéig nem választható újra az adó.

5. Mekkora bevételig lehetséges katázni?

Éves szinten 12 millió forintos bevételig lehet katázni. Ha valaki nem az egész évben tartozott az adónem alá, akkor az aktív hónapok számával kell az egymilliót megszorozni a felső határ kiszámításához. Ha például valaki júliusban kezdi meg a vállalkozást, akkor hatmillió forint bevételt szerezhet abban az évben. (Arányosan csökken a felső határ akkor is, ha valaki egy adott hónapon keresztül szüneteltette a vállalkozása működését.) Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy hónapban csak egymillió forintot érheti el a bevétel.

Ha valaki túllépi a 12 millió forintos keretet, akkor az e fölötti részre 40 százalékos plusz adót kell fizetni. Ez az adó nem váltja ki a havi tételes adót. Ha tehát valakinek az éves bevétele 15 millió forint, akkor 3 millió 40 százalékát (1 200 000 forint) kell befizetnie a 12x50 000, vagyis 600 ezer forint éves adó mellé. Vagyis a teljes összeg után 1 800 000 forint lesz a kata, ha valaki főállásban, 50 ezer forintos tétellel adózik.

6. Miért érdemes magasabb összegű tételes adót fizetni?

A kata nem csak a jövedelemadót, de a társadalombiztosítási ellátásokra jogosító járulékokat is kiváltja, ezáltal válnak biztosítottá az adózók, tehát jogosultak álláskeresési járadékra, táppénzre, gyermekgondozási támogatásokra, nyugdíjra is. A magasabb összegű, havi 75 ezer forintos tételes adó esetében értelemszerűen magasabb összegű ellátásra lesznek jogosultak. (Az ellátási alap összege 2020 júliusától az 50 ezres adó esetében 107 ezer forint, a 75 ezresnél már 170 ezer.)

7. Mi történik, ha valaki nem szerez bevételt egy adott időszakban?

Mivel az adó nem a megszerzett jövedelemmel arányos, azt akkor is meg kell fizetni, ha nem szerzett bevételt a vállalkozás egy adott hónapban. Ebben az esetben érdemes szüneteltetni a működést, ilyenkor az adófizetési kötelezettség sem áll fenn. Fontos, hogy ilyenkor be kell fizetni a tételes egészségügyi szolgáltatási járulékot, különben elvész a biztosítotti jogviszony.

8. Aktív vállalkozásnak mikor nem kell megfizetni az adót?

Ha táppénzben részesül (kata alapján) egy adózó, nem szükséges a szüneteltetést bejelenteni, a táppénz idején nem kell befizetni a tételes adót, ha nem állít ki számlát. Ennél is kedvezőbb helyzetben vannak a kisgyereket nevelők: a nekik járó csed, gyed, gyes vagy gyet mellett akkor sem kell megfizetniük a tételes adót, ha bevételük keletkezik.

9. Mi alapján igényelhet hitelt a katás vállalkozás?

A kata ugyan nem a jövedelemmel arányos adó, de ez nem jelenti azt, hogy ezeknek a vállalkozásoknak ne lenne elszámolható jövedelme. A katás jövedelem az éves bevétel 60 százaléka, ennek arányos része lesz a hiteligénylésnél fontos havi összeg. Ha például valakinek egy adott évben 9 millió forint volt a bevétele, akkor a NAV 5 400 000 forintról állít ki igazolást, a bank pedig ezt úgy tekinti, mintha havi nettó 450 ezer forint lenne a „keresete”.

10. Milyen szigorítások léptek életbe 2021-től?

A legfontosabb új elem az, hogy ha egy partnertől 3 millió forintot meghaladó bevétele származik egy katás vállalkozásnak, akkor a 3 millió fölötti részt 40 százalékos adó terheli, amelyet nem a vállalkozásnak, hanem a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének kell kifizetnie. A döntéshozók ezzel a színlelt foglalkoztatást akarták megakadályozni – ez magyarázza azt is, miért a kifizetőt terheli a büntetőadó. (Ez alól kivétel, ha a vevő külföldi, ilyenkor a katás adózónak kell megfizetnie a 40 százalékos adót.) Ugyancsak 40 százalékos adó terheli a kapcsolt vállalkozások közötti katás kifizetéseket.

A szigorítást amiatt érték bírálatok, mivel egy kalap alá veszi az esetleges nagy összegű, vagy állandó külsős megbízásokat a színlelt foglalkoztatással. Akár így van, akár nem, tény, hogy a katások adóterhe kedvezőbb a foglalkoztatásra terhelődő adókénál.

Vegyünk példának egy bruttó 400 ezer forintos bért, ennek nettó összege (adó- és járulékkedvezmények nélkül) 266 ezer forint, míg a munkáltatónak ez összesen 468 ezer forintjába kerül (megint csak kedvezmények nélkül). 266 ezer forintos nettó jövedelem eléréséhez ugyanakkor (az iparűzési adót nem számítva, alanyi adómentességgel) katásként 316 ezer forint bruttó költséggel elég számolni, vagyis csaknem másfélszer annyiba kerülhet egy kifizetőnek egy alkalmazott, mint egy katás partner.

Mi a helyzet a 40 százalékos büntetőadóval? Ha ugyanennél a példánál maradunk, 2021-től egy 316 ezer forintos rendszeres kifizetés éves szinten 3 792 000 forintos keretet jelent, ez után a kifizetőt 316 800 forint plusz adó terheli, teljes költsége tehát 4 108 800 forint. A foglalkoztatás esetében (kedvezmények nélkül) ez az összeg 5 616 000 forintra jön ki.

www.hrpotal.hu