Kell-e türelmi időt adni a szükséges képesítés megszerzésére?

2018. augusztus 21. 08:35
A munkáltató eljárása nem felel meg az Mt. 6. §-ában foglalt követelményeknek, ha az általa utóbb kizárólag a saját döntésen alapuló, jogszabály által elő nem írt képzettség megszerzéséhez kötött munkakört hosszabb ideje enélkül betöltő közalkalmazottnak (munkavállalónak) a képesítés megszerzésére nem biztosít türelmi időt. A képesítés hiányára alapított felmentés (felmondás) ebben az esetben nem okszerű – mondta ki a Kúria.

A Kúria Sajtótikárságának tájékoztatója szerint az Mfv. I. 10 491/2017. számú ügy felperese 2005. március 3-ától állt közalkalmazotti jogviszonyban gazdasági ügyintéző munkakörben az alperesnél. 

A 2014. április 30-án kiadott igazgatói rendelkezés szerint közművelődési intézményben gazdasági ügyintézői feladattal csak olyan közalkalmazott bízható meg, aki megfelelő szakképesítésel rendelkezik.

Az alperesnél tartott munkaügyi ellenőrzés megállapította, hogy a gazdasági ügyintézői feladat ellátásához a felperesnek nincs meg a szakképesítése, majd ezt követően az intézményvezető felhívta a felperest a pénzügyi képzettségére, szakképzettségére igazolására. 

2014. július 7-én a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással az alperes felmentéssel megszüntette a felperes munkaviszonyát, mivel a felperes írásbeli felhívás ellenére a szükséges szakképzettséget igazoló dokumentumot nem mutatta be. 

A felperes keresete a felmentés jogellenességének megállapításával 6 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítés és 4 havi végkielégítés megfizetésére irányult. 

Az alperes a kereset elutasítását kérte. 

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát. 

Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezésével a felperes keresetének elutasítására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A perben nem volt vitatott, hogy a gazdasági ügyintéző munkakörre vonatkozó képesítési előírásokat nem jogszabály, hanem munkáltatói intézkedés írta elő, amelynek alapja nem jogszabály által előidézett munkaköri követelménymódosulás volt. Az egyoldalú munkáltatói döntés végrehajtása során azonban a munkáltatónak különösen körültekintően kell eljárnia. A munkáltatónak az egyéb, tételesen rögzített munkajogi szabályok megtartása mellett is figyelemmel kell lennie arra, hogy intézkedése a munkavállalónak aránytalan sérelmet [Mt. 6. § (3) bekezdés] nem okozhat. 

A méltányosság megköveteli a munkáltatótól, hogy előzetesen tájékozódjon azon körülményekről, amelyeket a mérlegelés során figyelembe kell vennie, hiszen csak így kerülhet abba a helyzetbe, hogy meg tudja ítélni, arányos-e az intézkedése. 

A peradatok alapján a munkáltatónak tudomása volt arról, hogy a felperes érettségivel tölti be e munkakört. 

A képesítési, végzettségi követelmények meghatározásáról, mivel az a munkáltató gazdálkodásával és vezetésével összefüggő kérdés, a munkáltató szabadon dönt. Amennyiben azonban jogszabály a munkakör betöltésére vonatkozóan nem tartalmaz konkrét előírást, az alkalmazás kezdetekor nem említett követelmény utólagos, kizárólag munkáltatói döntésen alapuló kikötése türelmi idő alkalmazása nélkül sértheti a jóhiszemű és a tisztességes eljárás követelményét. 

Az alperes által meghatározott képesítés megszerzésére a Kjt. 61. § (4) bekezdése nem lehet irányadó, mivel az a Kjt. 61. § (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól történő felmentés esetét tartalmazza. Jelen ügyben azonban a munkáltató maga határozta meg a képesítési követelményt, ő volt jogosult a felmentési idő megadására is. 

A munkáltató döntési jogkörébe tartozott, hogy milyen típusú végzettséget ír elő a munkakörhöz, így csak az ahhoz szükséges egyes képzési formákhoz előírt eltérő tanulmányi időtartam alapján határozható meg általa a türelmi idő tartama is. 

A törvényszék helytállóan foglalt állást arról, hogy a felmentésben foglalt indok (miszerint a felperes a munkakörre munkáltató által előírt képesítéssel nem rendelkezett) valós, de nem okszerű, mert a képesítés előírásakor és annak megkövetelésekor az Mt. 6. §-ában foglalt követelményeknek a munkáltató eljárása nem felelt meg: elmulasztotta a munkakört hosszabb ideje (9 éve) a kinevezésben foglalt képzettséggel betöltő közalkalmazott részére határidő biztosítását az új követelményeknek megfelelő képzettség megszerzésére. 

A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta – olvasható a tájékoztatóban.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Tüntetés lesz Budapesten: utcára mennek a cafetéria miatt

2018. október 29. 11:05
A szakszevezetek november elejére szervezik a demonstrációt.

Készül a program a kormánynak: végleg kiűznének innen minden GMO-t

2017. április 21. 07:40
Magyarország mezőgazdasága mentes a genetikailag módosított szervezetektől, a GMO-mentességünket az alaptörvény is rögzíti. Ez Európában egyedülálló és üdvözlendő - szakmailag, politikailag és üzletileg egyaránt. Hogy áldás, vagy átok-e a GMO, az parázs vitákat gerjeszt világszerte, miközben a laikusok számára még mindig követhetetlen, hogy mi a gond vele. Utóbbi a jelenlegi hazai törvényi szabályozás szempontjából nem is annyira lényeges, ugyanis Magyarország GMO-mentességének a legfontosabb célja az, hogy ebből piaci előnyt kovácsoljon. A GMO-mentes szója egyértelműen prémium termék, 20-30 százalékkal magasabb áron értékesíthető a globális piacon. Van azonban egy probléma: a magyar állattenyésztés és élelmiszeripar számára évi 500-600 ezer tonna szója szükséges, amit megközelítőleg sem tudunk belföldön előállítani, és ami hihetetlen mértékű import-függőséget jelent. Jelenleg a világ szójatermesztésének 90-95 százaléka génmódosított, így hát hiába tiltja a hazai szabályozás a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását, mégis több százezer tonna GMO-s állati takarmány özönlik az országba. A témáról, és a hazai import-függőség minimalizálása érdekében életre hívott nemzeti fehérjeprogramról Gyuricza Csabával, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatójával beszélgettünk.