A kormány több tagja is nyilatkozott a témában, ami arra utal, hogy a kabinet is szeretné felgyorsítani a folyamatot. Ennek hátterében állhat, hogy a változtatásoktól extra szavazatokat remélnek a 2026-os választásokon. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjújában kifejtette, hogy a kormány célja a minimálbér fokozatos emelése az átlagbérek 50 százalékára, legkésőbb 2027-ig. Bár hangsúlyozta, hogy a kormány csak megfigyelőként vesz részt a bértárgyalásokon, szükségesnek látják a felzárkóztatást.

 

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Tranzit Fesztiválon elhangzott előadásában kiemelte: "A következő két év fontos célkitűzésének tartjuk, hogy a minimálbért felzárkóztassuk a garantált bérminimumhoz." A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) új mutatót vezetett be: az effektív minimálbért, amely a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlagából számított érték. Ez a mutató az uniós összehasonlításban a 16. helyet foglalja el, ha a vásárlóerő-paritást is figyelembe vesszük.

 

Fontos megjegyezni, hogy bár a minisztérium szerint Európában egyedülálló a kétlépcsős minimálbéres rendszer, ez nem felel meg a valóságnak. A Eurofound kutatóalapítvány 2024-es tanulmánya szerint több EU-s országban is többszintű bérrendszer működik.

 

A kormány tervei szerint a következő három-négy évben 10-15 százalék közötti minimálbér-emelés várható, és 2028 elejére tűnhet el a különbség a minimálbér és a bérminimum között. Az átlagbérekhez viszonyított 50 százalékos cél helyett inkább az előző év átlagbéréhez képest tűznék ki ezt a célt.

 

A változtatások megvalósításához azonban szükség lesz a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek beleegyezésére is. Az érdekképviseletek hosszú és bonyolult tárgyalásokra számítanak. A munkaadói szervezetek szerint nem reális egy hároméves, gyors bérfelzárkóztatási program, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben.

 

A szakszervezetek álláspontja sem egységes. Míg egyesek támogatják a garantált bérminimum és a minimálbérek összezárását, mások ezt csak bizonyos feltételek teljesülése esetén tartják elfogadhatónak. A legutóbbi tárgyalások után Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára elmondta, hogy a felek nyitottak az ágazati bértarifarendszer bevezetésére a garantált bérminimum helyett, fokozatosan, három év alatt.

 

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke arról számolt be, hogy célként tűzték ki a minimálbér emelését a KSH által publikált havi bruttó átlagkereset 50 százalékára a következő egy-két évben. A konkrét számokról és a béremelés mértékéről azonban csak a béremelési modell kialakítása után tudnak dönteni. A bértárgyalások szeptember 18-án folytatódnak, immár a kormány képviselőjének részvételével.

 

forrás: penzcentrum.hu