Két év alatt megtöbbszörözte az ALDI a magyar termelőknek adott megrendeléseinek értékét
2023. augusztus 24. 15:07
Több mint 50 milliárd forinttal növelte a magyar beszállítók felé irányuló megrendeléseit tavaly az Aldi, amely hozzájárul a hazai élelmiszer-feldolgozók eredményességéhez és összhangban van a kiskereskedelmi lánc korábbi vállalásaival is - hangzott el egy sajtóeseményen csütörtökön. A rendezvényen az Aldi megerősítette 2021-es ígéretét, és vállalta, hogy továbbra is magyar hús- és tejtermékekkel, valamint más kategóriákban is magyar beszállítóktól származó élelmiszerekkel látja el vásárlóit.
Az Aldi régóta képviseli a diszkont-filozófiát, amely nem csupán stabil kínálatot és kedvező árakat jelent, hanem azt is, hogy amit csak lehet, magyar forrásból szerezzünk be - mondta el az eseményen Bernhard Haider, az Aldi Magyarország Bt. országos ügyvezető igazgatója. Kifejtette: a kereskedelmi lánc 2008 óta növeli a magyar termékek arányát, de 2021-ben vállalást tett arra is, hogy a friss hús esetében 55, a tejtermékek esetében 65 terméket és valamennyi tojást kizárólag magyar forrásból szerzi be.
Ezzel a vásárlóknak kiváló minőségű, ellenőrzött termékeket, a magyar termelőknek és feldolgozóknak pedig megbízható, stabil partnerséget kínálunk - hangsúlyozta. Mint elmondta, a 2021-es bejelentés óta sok tényező megváltozott, a Covid, a háború, az infláció egyaránt éreztette a hatását. Nem titok, hogy újra nagyobb arányban megjelentek a kereskedelemben az importtermékek, olyan kategóriákban is, amelyekben képes lenne Magyarország az önellátásra, és az Aldi-n kívül számos más lánc polcain megtalálhatjuk ezeket.
Úgy döntöttek, nem élnek az importtal
Mi is megkaptuk ezeket az importajánlatokat, de úgy döntöttünk, hogy továbbra is tartjuk magunkat a vállalásunkhoz. A fogyasztóink egyértelműen pozitívan reagáltak a döntésünkre - tette hozzá. Ezt az is bizonyítja, hogy a lánc új magyar termékbeszállítókkal is tudott szerződni, számukra több milliárd forintnyi plusz megrendelést adott.
A tavalyi év folyamán 50 milliárd forinttal többet fizettünk a beszállítóinknak, ez hozzávetőleg 40 százalékos növekedést jelent. Ahol csak lehet, szeretnénk támogatni a magyar élelmiszeripart abban is, hogy új exportlehetőségekhez jusson - tette hozzá.
Sokat számít a bizalom
Azok a kereskedelmi láncok, amelyek vállalják, hogy magyar termékeket szereznek be, és kínálnak a vásárlóknak, biztos piacot, kiszámítható jövedelmet és tervezhetőséget is nyújtanak a magyar beszállítóknak - fejtette ki az eseményen Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hozzátette: Az EU csatlakozás után a magyar termékek jelenléte folyamatosan csökkent a kínálatban, ám 2018-ban ebben örvendetes trendforduló következett be. A Covid ezt is felforgatta, de rávilágított arra is, hogy a rövid beszerzési lánc komoly előnyöket tartogat a kereskedelmi szereplőknek is.
A bizalom, a szakmai kapcsolatok sokat erősödtek az elmúlt években annak révén, hogy igyekeztünk elérni: az együttműködő felek kölcsönösen értsék meg egymás szempontjait és elvárásait. Néhány hete újabb egyeztetésre került sor a magyar kiskereskedelmi láncokkal, annak érdekében, hogy növeljük a magyar termékek arányát az üzletekben.
Győrffy Balázs megköszönte az Aldi „óriási jelentőségű” vállalását, és annak betartását, valamint jelezte, hogy más szereplők is tettek ilyen ígéreteket, ám azok esetében a megvalósítás még várat magára.
Kitartanak a nehéz években is
Az Aldi 2016 óta tagja a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak - mondta el a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója az eseményen. Harcz Zoltán elismerően szólt a kiskereskedelmi lánc erőfeszítéseiről, amelynek keretében biztos beszerzési forrássá vált a magyar tejtermékek körében is.
Szükség van a kiszámíthatóságra, stabilitásra, tejet minden nap fejünk, minden nap szállítunk a feldolgozóknak és a vásárlók is minden nap keresik a tejtermékeket a boltokban - tette hozzá. Az ügyvezető kitért arra is, hogy mind a magyar, mind az európai tejágazat nehéz éveket él meg jelenleg. A korábbi években tejtermelés-csökkenés, az aszály és az energiaválság alakult ki Európában, amely 2023-ra tejfelesleggé formálódott.
Az infláció miatt egész Európában csökkent a tejfogyasztás, ez Magyarországo a feldolgozók jelzései szerint mintegy 10 százalékot ért el. Sajt és túró kategóriában 10 ezer tonnával csökkent a fogyasztás az idei első félévben az egy évvel korábbihoz képest, miközben 5 ezer tonnával nőtt a nagykereskedelmi import - itt jelentős részben dömpingáras európai feleslegről van szó. Ebben a helyzetben nagyon nagy szükségünk van az ilyen vállalásokra - fogalmazott Harcz Zoltán.
Átalakuló polcfelület
Ha a vásárlásunk során kiemelten figyelünk arra, hogy a termékek hazai eredetűek legyenek, segítséget adunk azoknak, akik a termék előállításában részt vettek, hozzájárulunk ahhoz, hogy magyar termelőket, vállalkozásokat, munkahelyeket támogatunk - mondta el az eseményen Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Elnökének elnöke. Hozzátette: az élelmiszergyártók vállalják, hogy mindig lehet számítani rájuk, garantálják a biztonságos élelmiszer-ellátást. A hazai termékeknek ugyanakkor ott kell lenniük a boltok polcain.
Az elnök kitért arra is, hogy az elmúlt évek során a magyar termékek jelentős polcfelületet veszítettek. Tény, hogy a hazai feldolgozóknak vannak versenyképességi hiányosságaik, amelyen sokat javíthat az az ebben a ciklusban várható mintegy 750 milliárd forint fejlesztési forrás, amely reményt ad arra, hogy a lemaradást felszámolja az ágazat a fejlesztések révén.
Nem mindenki tartja a szavát
Az elnök szerint kiemelkedően fontosak a kiskereskedelmi szereplők vállalásai, amelynek révén révén sikerült polcfelületeket visszaszerezni. Mint elmondta, a magyar termékek keresletében az idei év ugyanakkor már rosszabb eredményeket mutat, a magyar termékek aránya csökkent a hazai vásárlók kosarában. Rontja a helyzetet az is, hogy a magas infláció, a csökkenő kereslet, valamint az indokolatlanul magas EPR-díj jellemezte gazdálkodási környezetben kell dolgozniuk a termékpálya szereplőinek.
Ebben a helyzetben példaértékű, hogy az Aldi vállalja és megerősíti a korábbi ígéretét, a nehezebb gazdasági körülmények között is kitartott - szögezte le Éder Tamás, aki szerint ez nem mondható el minden, hasonló vállalást tett kereskedelmi szereplőről.
A vásárlással döntünk arról, kit támogassunk
Számos kihívás volt az elmúlt időszakban, amely ráirányította a figyelmet az élelmiszer-ellátás fontosságára - mondta el az eseményen Nagy István agrárminiszter. Hozzátette: fontos, hogy nem csupán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar végezte a munkáját, hanem a kereskedelem is minden nap helytállt, a legnehezebb időkben is. A tárcavezető kitért a magyar termékek vásárlásának fontosságára is.
Ne csak azt nézzük, mi esik a legközelebb, mi a legolcsóbb, legyünk tudatos vásárlók! Ha vettünk egy doboz tejet, eldöntjük, melyik gazdaságot erősítjük, melyik családnak adunk megélhetést, kinek a működését segítjük- fogalmazott. Mint kifejtette, a magyar termékek a legszigorúbban ellenőrzött körülmények között készült, biztonságos és egészséges termékek, amelyek vásárlásával az ökológiai lábnyom is csökkenthető a rövid ellátási lánc révén. Számos dolog következik abból, ha tudatosan magyar terméket választunk, hiszen amennyiben így teszünk, garantáltan a minőséget, a frissességet, a biztonságot választjuk - fogalmazott Nagy István.
A tárcavezető hangsúlyozta: történelmi hátrányokat kell ledolgozunk, hiszen a rendszerváltás után a magyar élelmiszeripar teljesen leépült. Az azóta fejlődő ágazatban a hozzáadott értéket jelentős mértékben növelni kell a feldolgozóipari kapacitások fejlesztésével - hangsúlyozta. Ebben a folyamatban a kereskedelem segítsége is kiemelkedő jelentőséggel bír.
Voltak ígéretek korábban is
Korábban a kereskedelmi szereplők közül kétségkívül többen tettek ígéretet arra, hogy a magyar beszállítókat előnyben részesítik. Ezeket a vállalásokat hosszas, évekig tartó egyezkedések előzték meg, amelynek révén a hazai beszállítók és a kiskereskedelem szereplői - az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) aktív részvételével - igyekeztek kialakítani egy olyan gyakorlatot, amelyben az import visszaszorul. A tárgyalások kétségkívül komoly eredményeket értek el, a korábban általános tejtermék- és húsimport csökkent, és a dömpingáron behozott szállítmányok esetlegessé váltak, sok esetben teljesen eltűntek bizonyos termékek esetében.
A Covid-járvány és a nyomában érkező logisztikai nehézségek újabb lendületet adtak ezeknek a törekvéseknek. 2021-ben például a magyar kiskereskedelem kiemelkedő szereplője, a Lidl Magyarország is bejelentette: az állandó kínálatában szereplő baromfi és sertés frisshúsok 100 százaléka magyar beszállítóktól érkezik, amely amellett, hogy állandó minőséget és biztonságot jelent a vásárlók számára, a magyar termelők és a hazai gazdaság támogatása szempontjából is fontos tényező. A kiskerlánc hozzátette: a széles választék mellett elsődleges a termékek hazai származása, valamint az, hogy a vásárlók kedvező ár-érték arányban kiváló minőségű húsokat vásárolhassanak.
A kialakult gyakorlatot azonban az azóta eltelt évek eseményei jelentősen megváltoztatták. A kiskereskedelemre kivetett nagymértékű különadó, az árstop, majd a kötelező akciózás intézménye, valamint az elszálló infláció nagymértékben visszarendezte a helyzetet. Mára a Lidl és más kiskereskedelmi láncok is nagymértékben támaszkodnak az importra, amely jelentős részben német és lengyel behozatalt jelent.
forrás: agrarszektor.hu
Kapcsolódó cikkek
13 tonna megsemmisített élelmiszer és 15 millió forint bírság
2024. április 22. 14:50
Vegyes eredményekkel és számos szankcióval zárult az idei tavaszi szezonális ellenőrzés.
Március 1. és április 1. között tavaszi szezonális ellenőrzés zajlott az egész országban. A Nébih irányításával az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek 2420 ellenőrzést végeztek, több mint 15 millió forint értékben szabtak ki bírságot, és mintegy 13 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból.
AM-ÁLLAMTITKÁR: EGYSÉGES UNIÓS TÁPÉRTÉKJELÖLŐ RENDSZERRE VAN SZÜKSÉG
2022. december 12. 09:44
Zavart okoz az uniós piacon az élelmiszerek csomagolásán található tápértékjelölések túlkínálata, ezért az Európai Bizottság (EB) bevezetne egy harmonizált rendszert (FOPNL), amelyet Magyarország is támogat - közölte az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten.
Nobilis Márton a Táplálkozás, életmód, testmozgás Platform (TÉT) szakmai fórumsorozatán hangsúlyozta, hogy az új tápértékjelölési rendszer nem jelenthet hátrányt a hagyományos élelmiszereknek, és kialakításánál figyelembe kell venni az egyes tagállamok étkezési kultúráját. Hozzátette azt is, az új rendszer nem vezetheti félre a fogyasztókat, az egységes belső piac és az egyenlő verseny érdekében kell működnie és önkéntesnek kell lennie.