A munkáltatóknak és a szakszervezeteknek két hetük maradt a bérmegállapodásra, legkésőbb a január 25–26-án esedékes bérszámfejtésig ugyanis meg kell születnie az egyezségnek – mondta a Világgazdaságnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Kiemelte, hogy az érdekképviseletekhez hasonlóan az áruházláncok többsége is – az előzetesen kiszivárgott híreknek megfelelően – arra készült, hogy bruttó 180 500-ról 200-202 ezer forintra emelkedik a garantált bérminimum, ehhez képest a végül 195 ezer forintban megállapított legalacsonyabb szakmunkásbér új helyzetet szült. Erre reagálva mindkét félnek új ajánlattal kellett előállnia, így átlagosan két-három héttel nyúlik hosszabbra a tárgyalás, ami ideális esetben már december közepén-végén lezárulhatott volna. A szakszervezetek az üzlethálózatok esetében változatlanul arra törekednek, hogy bruttó 210-215 ezer forint legyen a legalacsonyabb bér az áruházi munkakörökben.

Míg az elmúlt években azt tapasztalták a szakszervezetek, hogy a műszaki-elektronikai és a barkácscikkeket forgalmazó láncokkal könnyebb egyezségre jutni, az élelmiszer-kiskereskedőkkel pedig nehezebb, addig az idén ennél jóval árnyaltabb a kép. Karsai Zoltán szerint tevékenységi körtől függetlenül minden munkáltatónál az a perdöntő, hogy az előzetesen megfogalmazott célokat végül elérte-e a 2018-as árbevétel, hiszen egy nagyobb áruházláncnál 8-10 milliárd forintot is felemészthet a béremelés. Bár ebben a szektorban a karácsonyi vásárlási szezon miatt kiemelten fontos szerep jut a decembernek, a forgalmi várakozásokat tekintve támpontként szolgálhat, hogy a Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint a tavalyi év első tizenegy hónapjában – a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – éves alapon 6,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, míg az élelmiszerboltoknál csak 3,8, a non-food kategóriában pedig 9,4 százalék volt az arány.

A tavalyi forgalomtól függ, van-e fedezet a fizetésemelésre
Fotó: VG / Veres Viktor (archív)

Arról is hírt adott a szakszervezet, hogy már négy céggel tárgyal arról, ne vezessék be a módosított túlóratörvényt, a tárgyalások pedig a megállapodás közelében vannak. A Magyar Idők tegnapi cikke szerint a Tesco-Global Áruházak Zrt. lehet az első multinacionális cég, amely megállapodásban vállalja, hogy több mint 16 ezer munkavállalójánál a következő két évben nem alkalmazza a túlóratörvény által megengedett 400 órás munkaidőkeretet. A cég jogi képviselője hétfőn vette át a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) indítványát, amely arra irányul, hogy kössenek megállapodást az áruházi munkavállalók egészségvédelme érdekében. A KDFSZ elnöke, Bubenkó Csaba szerint a Tesco dolgozói már most is túlterheltek, és a munkáltatónak sem érdeke, hogy táppénzen legyen a dolgozó. Megjegyezte: egy ilyen megállapodás növelné a cég vonzerejét a nehéz munkaerőpiaci helyzetben. A hipermarket azt közölte, hogy a cég a 250 órás túlórakeretet sem használja ki, csak egyes régiókban és munkakörökben. A vállalat a túlórát havonta fizeti ki a dolgozóknak, nem élt a jogszabály által korábban megengedett éves elszámolási lehetőséggel. A nyolcvan munkáltatónál jelen lévő KASZ egyébként eleve arra törekszik, hogy ha a munkavállaló szeretné a számára lehetővé tett további 150 órát felhasználni, azt az érdekképviselet felügyeletével tehesse meg.

A viták homlokterében nem csak a 400 órás munkaidőkeret és a túlórák három évre emelt elszámolása áll, Karsai Zoltán lapunknak jelezte, hogy van egy harmadik sarkalatos pont is. A KASZ elnöke hangsúlyozta: a több műszakban alkalmazottak többhavi munkaidőkeretében a munkáltató elvileg akár azt is megtehetné, hogy egy hónapban csak egy napot, egy vasárnapot ad ki pihenőnapnak, a többi 29 napon pedig dolgoztat.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki  (2019.01.10.)számában olvasható