Az egyértelműen a klímaváltozás számlájára írható katasztrófa közeli helyzetet megérezte Európa mezőgazdasága is, a tetemes károkra máris kártérítéseket kérnek a gazdák.

Az elmúlt hónapokban felváltva jelentkező súlyos esőzések, majd a több hetes aszály és az abból fakadó jelentős terméskiesések nyomán Svenja Schulze (SPD) német szövetségi környezetvédelmi miniszter a mezőgazdasági politika újragondolását, „okos alkalmazkodást” sürgetett „a klímaváltozás többé már nem elkerülhető változásaihoz”.

- mondta a miniszter, hozzátéve, hogy ez csak akkor lehet működőképes,

Peter Hoffmann, a potsdami meteorológiai intézet szakértője szerint az előttünk álló években gyakrabban fordulnak majd elő szélsőséges időjárási jelenségek, s a tavasz és az ősz ebből adódó rövidülésére, a téli és nyári körülmények időbeni közeledésére az agrártermelőknek is fel kell készülniük.

Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szerint először konkrét számokkal alátámasztott, az egyes térségek és növényi kultúrák terméseredményeit pontosan tükröző képet kell kapni az agráriumot ért károkról. Ezek ismeretében feltéve, hogy – amire utoljára 2003-ban volt példa – „nemzeti dimenzióban jelentkező károkról van szó”, az ország föderális berendezkedésének megfelelően az egyes tartományokkal együttműködve kell majd dönteni arról, milyen szinten, jogcímen és értékben nyújtsanak az aszálykárok mérséklését szolgáló támogatást az adófizetők pénzéből.

Joachim Rukwied, a parasztszövetség elnöke már az aszálykárral foglalkozó első, augusztus 1-jei kormányülést megelőzően erőteljesen bírálta azt a miniszteri hozzáállást, mely szerint a gazdáknak nyújtandó segítségről csak a betakarítási eredmények pontos ismeretében tudnak dönteni. „Az üzemeknek gyors támogatásra van szükségük”, nyilatkozta az elnök még július végén egy, a Handelsblatt című gazdasági-pénzügyi napilapnak adott interjúban, mert – mint fogalmazott – már az aratási jelentések elkészítése előtt is megállapítható, hogy a gabonaféléknél legalább 20 százalékos a terméskiesés.

A szövetségi agrárkormányzat részéről megerősítést nyert az a korábbi állásfoglalás, hogy csak a végleges betakarítási adatok ismeretében, a keletkezett károk esetleges „nemzeti vészhelyzetté” nyilvánítása alapján döntenek majd a gazdaságok megsegítéséről, meghatározva, hogy a szövetségi kormány is bekapcsolódik-e a károk enyhítésébe vagy teljes mértékben meghagyja azt a tartományoknak. Úgy tudni, csak Brandenburg tartomány mezőgazdaságát 260 millió euró nagyságú terméskiesés érte, a terméskiesés által leginkább sújtott tartományok összesített kára pedig meghaladja az egymilliárd eurót.

Észak- és Nyugat-Európában a hőség kivételes károkat okozott

 

A német gazdák már eurómilliókban számolják a veszteséget, és az ország infrastruktúrája is komoly terhelés alatt áll a nagyobb vízigény miatt. A Szász-Anhaltban lévő Bitterfeld-Wolfen városa például már eddig is 10 ezer eurót költött az öntözési rendszere kiterjesztésére, és 30 ezer eurót a hőség okozta károk helyreállítására. Mindezen összegek a szokásos kiadásokon felül értendők – számol be a helyzetről a Handelsblatt.

A Munich Re biztosítótársaság emlékeztetett: a 2003-as nagy hőhullám Európa-szerte 13 milliárd eurónyi kárt okozott. Ami ennél is szörnyűbb, hogy csak Németországban mintegy 7 ezren haltak meg akkor a meleg miatt, főként öregek.

A mostani helyzet miatt várhatóan a burgonyaárak is emelkednek majd. A zöldség- és gyümölcstermelők német szövetségi érdekvédelmi szervezete, a BOGK „drámainak” nevezte a helyzetet. A burgonya-betakarítása során a várt termés mintegy 40 százaléka mehetett tönkre, amely akár a fogyasztók szintjén is jelentkezhet a dráguló hasábburgonya formájában. Az, hogy az árak hogyan alakulnak, még kérdéses és félő, hogy a feldolgozóipar kerül két tűz közé.

A betakarítás más növények esetében is 20 százalékos veszteséget eredményezhet a Német Parasztszövetség szerint, helyenként pedig a veszteség elérheti a 70 százalékot is. „Néhány gazdaság emiatt a létében is veszélyeztetett” – mondta el a parasztszövetség elnöke, Joachim Ruckwied.

A Handelsblatt cikke hozzáteszi: a hőség az állattartóknak is kedvezőtlen, és a feldolgozás folyamatát is hátrányosan érinti.

Csillagászati összegekben mérhető az aszály miatt a mezőgazdaságot ért kár Dániában is. Észak- és Nyugat- Európát korábban nem látott hőhullám sújtotta az elmúlt hetekben, a termelők csaknem mindenen rajtavesztettek. Miközben sokan örülnek Dániában a szokatlanul meleg nyárnak, a termelőknek átok a kirívóan forró időjárás.

– idézi a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács közleményét a thelocal.dk nevű dán hírportál. A találkozón képviseltette magát a kormány is, Jakob Ellemann-Jensen a dán élelmiszer- és környezetügyi miniszter is részt vett a megbeszélésen, ahol az ágazati képviselők bemutatták az aszály okozta károkat.

A tárcavezető előzetesen közölte: „nem kétséges, hogy számos termelőt keményen érintett a szárazság.” Ezért a kormány keresi annak a lehetőségét, hogy miként tudna segíteni a farmereken a szokatlan helyzetben. A szárazság korai és meglehetősen gyenge eredményű aratást okozott, az eddigi összesített károk a szektor egészében a becslések szerint elérik a 4,5 milliárd dán koronát (mintegy 193 milliárd forint).

Az aszály hatását megérzik a fogyasztók is

 

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök súlyosabbnak nevezte az idei aszály miatt elszenvedett veszteséget a nem kevésbé súlyos, 2006 és 2015. évi aszály nyomán bekövetkezett veszteségnél; míg

Gabonából, a kukoricát is beleértve az idén 28,5 millió tonna termés valószínűsíthető, ami több mint egy tizedével kevesebb a múlt évi csaknem 32 millió tonnánál. Ezen belül búzából 10,5 millió tonnát takarítottak be, ami szintén jóval elmarad a tavalyi 11,6 millió tonnás termésnél. A varsói kormány soron kívüli támogatást helyezett kilátásba a szárazság által különösen sújtott gazdaságok számára ahhoz hasonlóan, ahogy azt a természeti katasztrófák esetében is tenni szokták.

Rekordméretű aszálykár érte az osztrák mezőgazdaságot is: az előzetes számítások szerint a veszteség mértéke eléri a 210 millió eurót. Ennek több mint egyharmada, mintegy 80 millió euró a gabonatermelőket ért kár, további 130 millió euró az egyéb növényeket érinti, ez egyebek között a takarmánytermelők vesztesége. A kár végső nagysága olyan, jellemzően ősszel betakarításra kerülő növényi kultúrák terméskiesése után válik ismertté, mint a szója, a kukorica és a cukorrépa.

Az elmúlt hat évben négyszer léptek fel súlyos aszálykárok, idézi a Der Standard című napilap Kurt Weinberger, a bécsi székhelyű Hagelversicherung mezőgazdasági biztosítótársaság ügyvezető igazgatójának szavait.

– mondta az igazgató, hangsúlyozva, hogy a szélsőséges időjárás nemcsak a gazdákat érinti, hanem Ausztria élelmiszerellátása biztonságát is rontja. Március és augusztus között az ország egyes északi és nyugati térségeiben 85 százalékkal kevesebb csapadék hullott az elmúlt tíz év átlagánál. Meteorológusok szerint az idei volt a második legmelegebb tavasz a mérési eredmények feljegyzése óta.