A legtöbb ágazatban legalább 20 százalékos béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy a vásárlóerő ne csökkenjen a 2019-es szint alá. Sokan egyelőre még inflációkövető bérrendezést sem kaptak, kifejezetten ilyenek a magas képzettséget igénylő munkakörök, mint például a gazdasági területeken dolgozók, a jogászok, mérnökök, telekommunikációs szakemberek és az újságírók. 15 százalékos vagy azt meghaladó béremelést elsősorban az alacsony fizetésű munkakörökben kaptak az emberek. Az, hogy a minimálbér nőhet-e szeptembertől, csupán augusztus utolsó napjaiban dől el, hiszen ekkor jelennek meg az ennek eldöntéséhez szükséges féléves makrogazdasági adatok. 

 

„A 2016-tól elindított folyamatos bérnövelés és az a bérdinamika, amit elértünk az elmúlt egy évben megtörni látszik. 2022 szeptemberétől egészen napjainkig nagyon komoly és nagyon magas mértékű inflációval kell megküzdeniük a dolgozóknak. A reálbérek folyamatos csökkenésének lehetünk tanúi. Már a tavalyi évben sem, az idei évben pedig úgy tűnik egyáltalán nem tudjuk megőrizni a bérek reálpozícióját.” Ezt már Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke mondta a Témában.

 

„Átlagos mértékben erre az évre 14-14,5 esetleg 15 százalékos béremeléssel számolhatunk, ami azt jelenti, hogy az inflációs várakozáshoz, a 18,5 százalékhoz viszonyítva 3,5-4 százalékos mértékű reáljövedelem csökkenés történik a dolgozók esetében. Ez vonatkozik mind a minimálbéren foglalkoztatottakra, de vonatkozik egyébként akár az átlagjövedelem vagy az átlagjövedelem felett keresőkre is.”

 

A szakértő hozzátette a szellemi dolgozóknál is nagyon komoly reálkereset csökkenés történt. Itt nem emeltek olyan mértékben a béreken a munkáltatók, mint a fizikai munkavállalóknál. 

 

„A korábbi években a fizikai munkavállalóknál voltak komoly hiányok. Ennek a létszámhiánynak a leküzdésére próbálták átcsoportosítani a bértömeg jelentős részét a munkaadók. 2023-ban pedig mi érdekképviseletként is arra törekedtünk, hogy mindenkinek a megélhetési költségeit fedezni tudják a bérek” – nyilatkozta Mészáros Melinda, majd hozzátette: 

 

„Ez egyre nehezebb és éppen a legalacsonyabb jövedelműek vonatkozásában a legsúlyosabb a helyzet. Az ő fogyasztói kosarukat figyelembe véve óriási az elmaradásunk a környező országokhoz viszonyítva. Lengyelország és Magyarország között például 41 százalékos különbség van a fogyasztói kosár vonatkozásában. A legalacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarát érintő infláció mértéke is sokkal súlyosabb az átlagnál, annak kétszerese, két és félszerese.”

 

Mészáros Melinda elmondta, az is tapasztalható, hogy annak ellenére, hogy a vállalkozások bruttó eredményei jelentősen nőttek ebben a kritikus időszakban is, sőt a Covid-időszak két éve alatt is, a bértömeg mértéke nem nőtt a vállalkozásoknál. A szakértő úgy gondolja, ennek oka, hogy a béren próbálják meg megtakarítani például a megnövekedett működési költségeket. 

 

„Annak ellenére történik mindez, hogy a vállalkozások számos kormányzati támogatásban részesültek az elmúlt időszakban, például a rezsiköltségek vonatkozásában is. Jelenleg is folyamatban van egy olyan támogatási koncepció kidolgozása, ami a zöldátállás elősegítésére és a megnövekedett rezsiköltségek csökkentésére vonatkozik.”

 

 Nézze meg a beszélgetést!

 

forrás: szeged.hu