A tiltakozások ellenére alaposan megnyirbálják a cafeteria-juttatásokat, a legnépszerűbb elemek közül számos kiesik jövőre. Legalábbis ezzel fogadta el az Országgyűlés a jövő évi adótörvény-tervezetet. Mutatjuk, hosszú távon ki milyen segítségtől esik el, magára maradva a fizetendőivel.

Akik úgy vettek fel lakáshitelt, hogy bekalkulálták a munkáltatói támogatás millióit, nagyot koppannak. Megoldás legfeljebb az lehet, ha a munkáltató hajlandó a maradék támogatást kiadni az év végéig egyben:

2,5 milliót bukhat egy friss lakáshiteles a kormány cafeteriaterve miatt

Háromszorosára nőhet a törlesztőből a dolgozóra eső rész, ha eltörlik a lakáscafeteriát.

Jövőre ugyanis nem lesz adómentes juttatás az ötmillió forintig adható munkáltatói lakáscélú támogatás. Van ugyan egy reményt keltő mondat az összegzésben, miszerint „a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatással összefüggésben az e törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait alkalmazni kell”, ez azonban nem azt jelenti, hogy a már megkötött szerződéseknél megmaradna az adómentes juttatás lehetősége. Csupán azt, hogy mivel akár két évig is elhúzódhat a teljes dokumentáció, hiába helyezi hatályon kívül a törvény a lakáscélú támogatást, mint adómentes juttatást, az adminisztráció nem maradhat el a már folyamatban lévő ügyeknél, értelmezte lapunknak a CafeteriaTrend szakértője, Fata László.

Az adómentes mobilitási lakhatási támogatás azt a célt szolgálja, hogy aki a lakhelyén nem kap állást, az költözzön a munka után, és a cége segíthesse az albérleti díj kifizetésében. Jelenleg összesen öt évre lehet albérlattámogatást adni, a foglalkoztatás első két évében a minimálbér 60 százalékáig, második két évében a minimálbér 40 százalékáig, az ötödik évben pedig a minimálbér 20 százalékáig. Jövőre ez a lehetőség is megszűnik. Vagyis aki abban bízva hagyta ott a családját, eddigi lakását a munkáért, hogy évekig beszáll a cége az albérleti díjába, attól elveszik ezt a segítséget. De nem lesz juttatás a munkába járást segítő bérlettámogatás sem.

Az önkéntes pénztári befizetés kifejezetten hosszú távú öngondoskodást jelent, akár az egészség-, akár az önsegélyező, akár a nyugdíjpénztárakat nézzük. Mivel jövőre ezek sem számítanak majd egyes meghatározott juttatásnak, így ha csak a felek nem vállalják a bérterheket, a munkáltatói befizetések nem fognak érkezni. És ha a dolgozó csak munkáltatói támogatással tudna félretenni, akkor a nyugdíjpénz, az egészségmegőrzési keret nem fog gyarapodni.

Ugyanez a helyzet a jelenleg adómentes juttatásként adható csoportos kockázati (például baleseti, betegség) biztosítással: ha jövőre is fizetni akarja a cég, akkor jövedelemként kell adózni utána, mindkét félnek.

Idén lett új juttatás a diákhitel törlesztéséhez adható munkáltatói támogatás, melyet a dolgozói diákhitel-törlesztés előírt kötelező összegéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig (havi 27 600 forintig) lehet adni.

Egy január végi kutatás szerint a válaszadó munkáltatók 23 százaléka tervezte idén a bevezetését, 10 százalék pedig jövőre. Nos, erről a tervükről már letehetnek. Az egyetemről kikerülők pedig magukra maradnak a törlesztésükkel.

A népszerűbb adómentes juttatások közül meglepetésre beáldozták még a sportrendezvényre szóló belépőket, valamint a kultúrautalványokat is. Viszont marad az óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatásának adómentessége. Sőt, 2019-től már a munkavállaló nevére szóló számla is elfogadható lesz – hívta fel a figyelmet Fata László.

Béren kívüli juttatás csak egy marad, a Széchenyi Pihenőkártya 34,5 százalékos adóteherrel.

Az ismertebb egyes meghatározott juttatásokból kikerülnek a korábbi béren kívüli juttatások (Erzsébet-utalvány, nyugdíjpénztári-egészségpénztári hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet stb.), de továbbra is ide tartozik a SZÉP-kártya keretösszegen felüli része (közszférában 200 ezer forint felett, egyébként a táblázat szerint). Marad a csekély értékű ajándék is, ám már nem háromszor, hanem csak egyszer lehet majd adni évente, a minimálbér 10 százalékáig. És van még néhány maradó elem. Megszűnik viszont az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a kifizetőt terhelő magasabb (jelenleg 40,71 százalékos) közteher mellett.

A törvényben jelenleg a juttatásokkal kapcsolatban az szerepel, hogy munkáltatói teherről van szó, de a foglalkoztató technikailag át tudta terhelni (és mintegy 80 százalékban meg is tette) a dolgozóra a közterheket. Ekkor beszélünk bruttó juttatásról.

Az, hogy bérként kell adózni a januártól megszűnő juttatások után, ha azokat továbbra is adja a munkáltató, azt jelenti, hogy a munkáltatónál 21 százalék közteher lesz, a munkavállalónál pedig 33,5 százalék, összesen 54,5 százalék. Az eddigi adómentesség, illetve a 34,22 százalékos vagy 40,71 százalékos adóteher helyett.

Ha a cég 100 ezer forintot akar kiadni, akkor:

• adómentes juttatásként az nettóban is 100 ezer forint;
• bruttó béren kívüli juttatás esetén a nettó 74,5 ezer forint most (34,22 százalékos adóteher), jövőre pedig nettó 74,34 ezer forint lesz (34,5 százalékos adóteher);
• bruttó egyes meghatározott juttatásnál a nettó 71,06 ezer forint marad;
• bérként a 100 ezer forint kiadás bruttó 82,6 ezer forintot jelent, amiből 55 ezer forintot kap kézhez a dolgozó.

A cégeknél bizonyára nagy fejtörést okoz majd, hogy mit tegyenek jövőre a cafeteriával, egyáltalán megtartsák-e, béresítsék-e, adják-e továbbra is az eddigi juttatásokat magasabb közteherrel. Úgy tűnik, nem sok jóra számíthatnak a dolgozók:

A cégek egy része beszüntetné a cafeteriát

Íme, mit lépnének a munkáltatók arra, hogy a kormány kinyírná a juttatások zömét.

Fata László szerint teljes mértékben kizárni, béresíteni a juttatásokat azért nehéz, mert akkor „elolvadnak”, vagyis a dolgozó 3-4-5 hónap után nem is fog emlékezni, hogy volt neki bruttó évi 300 ezer forintja, amit hozzácsaptak a fizetéséhez. Ha viszont valahogy külön jelenítik meg, akkor mégis csak látszik az összeg. HR-oldalról tehát nem könnyű a döntés, még ha matematikailag egyszerű is lenne: béresíteni.

Ha viszont azt nézzük, mi volt a célja a juttatásnak (például egy egészségbiztosításnál, hogy a magánegészségügyben jobb ellátást kapjon a dolgozó), akkor kétséges, hogy a béresítéssel ezekből a célokból marad-e valami.

Szűkül a mozgástér jövőre a népszerű juttatások kiiktatásával, ami azzal jár, hogymár egy átlagosnak számító évi nettó 300 ezer forintos keretet sem lesz könnyű kitölteni juttatással– mondta Fata László. Hiszen SZÉP-kártyából is csak annyit érdemes adni/igényelni, amennyit fel tud használni a munkavállaló. Hiába adna neki többet a munkáltató, attól nem lesz nagyobb kedve mondjuk wellnesselni, és végül elégedetlen lesz. Egy havi 100-120 ezer forintot kereső dolgozónak például a szálloda vagy a szabadidő zsebre adni pénzt nem biztos hogy jó ötlet. A vendéglátás zsebre pedig csak 150 ezer forintot lehet adni.

A nagy kérdés, hogy az esetleges őszi adócsomag előtt át tudják-e vinni a szociális partnerek, vagyis a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek közös akaratukat, hogy a kormány vonja vissza a cafeteria durva megnyirbálását. Varga Mihály pénzügyminiszter mindenesetre ígéretet tett rá, hogy meg fogják hallgatni őket.

24.hu