Kiskert reneszánsz Magyarországon
2023. április 14. 12:02
Tanulságos szinuszgörbét vázolt fel a hazai kertbarátköri mozgalom eddig eltelt évtizedeiről Megyeri Szabolcs. Míg az elmúlt években mindenki számára fontosabbá vált az élelmiszerbiztonság, a másik oldalról pedig a Covid miatt egyre több időt tölthettek a kertekben. A népszerű kertészmérnök-bloggert kérdeztük, ez mennyire határozta meg a kertművelési kedvet?

„Ahogy visszaszorult a kertészetekben az örökzöldek iránti érdeklődés, előkerültek a lomblevelűek, és minden olyan növény, ami ehető. Ez utóbbi alatt már nemcsak a gyümölcsfát értjük, az almafát, a körtefát, a barackot, hanem keresett az áfonya, az összes bogyós, az ehető som.
Nagyon sok különleges növény kapható, ezek az interneten terjednek, nagyon érdekelik a kertbarátokat. A 2000-es évek tájékán a dísznövények uralták le a teret, ma viszont elsődleges szempont, mi az ami megmarad a kertben.
Az érdeklődés már nem azzal kezdődik, hogy én japán juhart, vagy cukorsüveg fenyőt szeretnék” - vázolta a helyzetet a szakember, a klímaváltozásnak köszönhetően nagyon sok növény pusztult el a magyar kertekben. Ma egyre inkább terjednek az ehető növények, illetve minden, ami fedi a talajt. Ez utóbbi miatt egyre több helyen a területen hagyták a „gyomot” is. Mi magyarok szeretjük a rendet, kicsit németes a szemléletünk, a gyom ki legyen kapálva.
”Rájöttem, nem baj, ha marad egy kis tyúkhúr, ám ha jönnek a vendégek, akkor megkérdezik, hogy na mi ez a gyom? Hát azért hagytam ott, így nem szárad a talaj”
- magyarázta a lejátszódó paradigmaváltást.
A mentalitást jól jellemzi, hogy a kertészek nyaranta el szoktak látogatni egymáshoz, olyankor mindenki a saját portáját szereti rendbe tenni, jön egy szakmabeli, akkor mutassa milyen rend van. Ám tavaly nyáron bármerre járt, egyre több helyen meghagyták a gyomot, vagy gyom helyett inkább beszélhetünk természetes vegetációról. A változásban többek között benne van a munkaerőhiány is. Nyilván nem a parlagfűről beszélünk, hanem a természetes vegetációról, mert az legalább zöld, ott megmaradhat a pára.
Az időjárás, a növény, az öntözővíz, összetartozó dolgok. Nincs értelme nyakra-főre öntözni, inkább őrizzük meg a csapadékot a talajban, ma legfontosabb kérdés a vízmegőrzés.

A kertbarátok között egyre több pozitív szereplőt találunk, a mozgalom felhajtóerejét a több millió kertbarát adja. Kimegy a kertbe, és van sikerélménye. A magyar társadalom döntő része közvetlenül, vagy közvetetten, de kerthez tud jutni.
Bár a jelenlegi ingatlanszerkezetünket tekintve látható, hogy sokan élnek tömbházakban, de ott is van lehetőség arra, akár egy városi üres telken, akár egy rokonon keresztül, hogy kerthez jusson.
„Ha valaki elültet két fügebokrot, ott egyetlen dolgot kell tudni, déli oldalra a fal elé ültesse. Ültet háromféle fügét, ami ehető- és egyben dísznövény is, lehet lila, fekete, piros, cakkos vagy bordó levelű. Nem kell megvenni a boltban, nem kell szállítani. Ezen keresztül megjelenik a környezettudatosság is”- figyelmeztetett Megyeri Szabolcs.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Kapcsolódó cikkek
Veszélyeztetné az európai gazdák megélhetését Ukrajna uniós csatlakozása
2023. december 12. 14:12
Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozása veszélyeztetné az európai gazdák megélhetését, mert nem tudnak versenyezni a nyugati nagytőke tulajdonában álló több száz ezer hektáros ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb szabályok betartásával termelnek – jelentette ki az agrárminiszter Brüsszelben hétfőn, december 11.-én.
A juhászatoknak érdemes meggondolni, hogy kinek értékesítenek
2023. október 09. 15:51
A minőségi gyapjúból készült ruhák a luxus kategóriába tartoznak, ám a kevésbé jó minőségre nincs kereslet.
A gyapjú az egyik legfontosabb állati eredetű textilipari nyersanyag, de csak a töredékét teszi ki a textilipar nyersanyagainak – olvasható Vétek Tímea „Melléktermék, de talán nem mellékes – a gyapjúágazat helyzete és felhasználásnak új lehetőségei” című írásában, amely a Magyar Mezőgazdaság idei 30. számának juhászati mellékletében jelent meg.