Kordás László köszönetét fejezte ki a 2018-as tüntetőknek

2021. május 03. 09:08
A rabszolgatörvény kapcsán további pihenőidőről szóló beadvány vár az Alkotmánybíróság elbírálására
Kordás László köszönetét fejezte ki a 2018-as tüntetőknek

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közleményben reagált arra a hírre, hogy az Alkotmánybíróság a rabszolgatörvényként elhíresült törvénynek több pontját is alkotmányellenesnek találta. A szakszervezet félsikernek tartja az AB döntését, mert egy további beadvány elbírálására is várnak.

Az ellenzéki pártok 2018-ban fordultak Alkotmánybírósághoz, amely a rabszolgatörvényről kimondta:

  • senkit sem lehet elbocsájtani azért, mert nem vállalja a túlmunkát
  • hiába a három éves munkaidőkeret, a pihenőidő átlagnak egy év alatt kell kijönnie
  • a rendkívüli munkavégzéssel egy év után el kell számolni
  • ha a kollektív szerződést 36 hónap alatt felmondja a munkáltató, attól még ugyanúgy érvényesülnie kell azoknak a többletgaranciáknak, amelyeket a szakszervezet kialkudott a 36 hónap elfogadásáért cserébe
A MASZSZ közleményéből viszont az is kiderül, hogy a szakszervezet ugyanebben a kérdésben újabb döntésre vár, a rabszolgatörvény miatt van még más beadvány is az Alkotmánybíróságnál.

Kordás László kérésünkre elmondta, hogy a még el nem bírált beadvány a pihenőidő és a munkaidő közötti összehangolásról szól, amelyet Tóth Bertalan képviselő jegyez. Az ellenzéki pártok már kétszer adták be ezt az alkotmányossági sérelmet – először akkor, amikor elfogadták törvényt, de mivel az átmeneti rendelkezések miatt ezek hatályon kívül lettek helyezve, a beadványt visszadobta az Alkotmánybíróság.

Ezért a szakszervezet elnöke, Kordás László reméli, hogy arról is hasonlóan kedvező döntés születik majd. A MASZSZ ezzel együtt üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését:

„A szakszervezetek elégedetten fogadták a hírt, mert azokat a tüntető tömegeket igazolja, amelyek akkor, 2018 telén vég nélkül skandálták tiltakozó szlogenjeiket. […] Mi a kezdetektől tudtuk, hogy ez a munkavállalók számára végtelenül hátrányos törvény nem állhat ki egy valódi alkotmánybírósági vizsgálatot, ezért tiltakoztunk a bevezetés ellen akkoriban nagy erővel, tömegekkel.”

A dolgozói jogokat megnyomorító rabszolgatörvényről 2018 telén a Mércén is részletesen beszámoltunk. A törvény elfogadása után rég látott mértékű, országos tiltakozási hullám kezdődött, megmutatva, hogy a társadalom körében rettentő népszerűtlen szabályozásról van szó.

Kordás László köszönetét fejezte ki a 2018-as tüntetőknek:

A MASZSZ elnöke szerint ez az alkalmas pillanat arra is, hogy a szakszervezetek megköszönjék az akkor tüntetve tiltakozó civil embereknek, az alkotmánybírósági beadványt aláíró ellenzéki pártok politikusainak, a demonstrációk szervezőinek, s minden szervezetnek, amely jelenlétével vagy egyéb módon sikerre segítette a törvénytelenség elleni küzdelmet.

Forrás: Mérce / www.szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

„Agyrém” – Ilyen helyzetekbe kényszeríti a tanárokat a Klik

2016. február 17. 11:43
Saját zsebükbe nyúltak a tanárok, hogy megmentsék tehetséggondozó műhelyprogramjukat, mert a majd öt hónappal ezelőtt megnyert pályázati pénzt mind a mai napig nem továbbította iskolájuknak a Klik. Abszurd esetekből nincs hiány: „postakönyvvel, iktatószámmal” terhelt ügymenet, kényszerű közbeszerzés miatt elúszó akciós projektor, bürokrácia miatt dráguló tanulmányi út. Történetek arról, miért mondtak nemet a tanárok a Klik-rendszerre.
 

Gyászol a csapat

2019. október 01. 11:01
Folytatva a HR-esek dilemmáit, az előző posztomban írtak szinte eltörpülnek emellett. A gyászhelyzetekben érvényesül igazán, hogy emberekkel bánni a cégen belül egy külön szakma, amit kritikus minden cég üzletmenetére nézve is – amíg a cégben emberek dolgoznak… Amikor egy tragikus és/vagy váratlan sokk merül fel a munkahelyi csapatban, a HR-es legfontosabb kérdése, hogy vajon bíznak-e annyira a benne, hogy ő ilyenkor a megfelelő lépéseket megtehesse, vagy teljes elutasítással találja szembe magát? Egyáltalán, mik lesznek a megfelelő lépések?