Ilyen például a vezetékes víz, az elektromos áram, a zsebkendő, vagy ha eléggé visszatekintünk az időben, a ruha is… Hazánk minden bizonnyal legismertebb és legkedveltebb baromfitelepére is ráférnek az új megoldások – és a tiktokerek nyitottak is a technikai vívmányokra.

 

A Remény Farmon jártunk, Goldmann Dáviddal beszéltünk meg találkozót, mert kíváncsiak voltunk rá, hogy az ízletesnek és etikusnak tartott csirkehús háztáji termelésének első fázisát, az előnevelést milyen módon lehetne okosabbá és ügyesebbé tenni.

 

Az előnevelés során egy régi, hagyományos istállóépületben 600-as csoportokban, 72 m2-s területre érkeznek a Redbro hibrid naposcsibék. A fajta lassú növekedésű, nem hajtatott nevelésű, így 70-77 napra érik el a vágósúlyt.

 

A csirkeoviban 2-4 hétig maradnak, de ez az időjárástól is függ. Mivel ezután kikerülnek a szabadba, így téli nevelésre nem kerül sor, itt márciustól-októberig van broilernevelés.

 

A szárnyasok folyamatosan mélyalmon vannak, azaz a csoportok között sem cserélik az almot, hanem hosszú pihentetéssel (legalább 3 hét) követik egymást a csoportok. A pihentetés alatt természetesen portalanítanak, meszelnek és a csepegtető itatókat alaposan kitisztítják, fertőtlenítik. A hosszú pihentetés kordában tartja a kokcidiózist, mivel az alomban legfeljebb két hétig bírja a kórokozó, egyúttal a mélyben olyan baktériumflóra alakul ki, amely a következő almok egészségét is segíti. Az új csoport nem közvetlenül a régi alomra kerül, hanem azt körülbelül 5 cm fenyőfaforgáccsal fedik le, majd arra tiszta, hőkezelt, darált szalma kerül pár cm vastagon. Erre érkeznek a naposcsibék.

 

Az alom egyébként hőt is termel, ami a kezdeti költségeket csökkenti, hiszen a kiscsibék hőigénye magas, azt biztosítani kell. Az épületeket nem fűtik, de jól szigeteltek, belső szellőzésük is megoldott, a meleget a kellően sűrűn elhelyezett infralámpák biztosítják.

Nézzük, hogy ma milyen precíziós megoldást használ a gazda!

Nem sokat, egyrészt hagyományos leolvasós hőmérők vannak az istállók több pontján, ezenkívül sűrűn látogatja az állatait, szemmel megállapítja, hogy rendben vannak-e a dolgok vagy sem, beleszagol a levegőbe, ennek megfelelően végzi a szellőztetést is.

 

Precíziós megoldás, hogy hetente mérik az állatok súlyát, csoportonként kb. az állatok 10%-ánál. Az eredményt mobil appon rögzítik (Dávid informatikai ismeretekkel rendelkezik, meg tudja csinálni a miniprogramot). Ebből kiszámítják a heti átlagos súlygyarapodást csibénként, valamint a fogyott takarmány mennyiségének ismeretében a fajlagos takarmányértékesítést (mennyit fogyasztottak az állatok 1 kg tömeggyarapodáshoz).

Mélyalom és infralámpák biztosítják a megfelelő hőmérsékletet a naposcsibe-állomány számára

 

Dávidék érzékelik azt is, hogy ez így nem igazán megfelelő, egyrészt lehetne pontosabban is csinálni, több paramétert is lehetne az állatok környezetéből gyűjteni, és a saját munkájukat is egyszerűbbé lehetne tenni. Csökkenteni lehetne a szubjektivitást, aminek sajnos időnként a csibék isszák meg a levét: elhullás, a súlygyarapodás elmaradása, a fajlagos takarmányértékesítés emelkedése (1 kg csirkehúst több takarmányból kell előállítani) és betegségek is lehetnek a következményei…

 

Mivel 1-2 napos korban rá kell nézni az állatokra éjszaka többször is, kézenfekvő, hogy érdemes egy olcsó, családi háznál vagyonvédelmi célokra alkalmazott kültéri kamera és ahhoz kapcsolt videórendszer beépítése az istállókba.

Mi az előnye? Nem kell éjszaka kimenni az istállóba, ezáltal nem zavarjuk a csirkéket (a kamerák éjjel is látnak). A videófelvételek rögzíthetők, így baj esetén vissza lehet nézni, mi történt (pl. görény jelent meg az ólban, vagy nyitva maradt egy ablak/ajtó). Egy ilyen rendszer csoportonként 100 ezer forint körül beszerezhető (itt két kamera elég lehet egy csoport esetében), és sok éven át működik karbantartás nélkül. Időnként azért a pókhálót le kell szedni a kamera elől!

 

A másik érzékeny pont a hőmérséklet, különösen az első héten. Ezt nagyon szűk tartományban és magasan kell tartani a biztonságos és hatékony termelés érdekében! Szerencsére kis költséggel nagy pontosságú és rendszeres időközönként értéket szolgáltató elektromos hőmérők kaphatók. Ezeket az istálló több pontján és állítható magasságokban elhelyezve, WIFI-­hálózaton keresztül számítógépre, mobil­telefonra küldi az értékeket, amelyekből grafikonok készíthetők. Ennél azonban sokkal jelentősebb, hogy be lehet állítani a riasztási értéktartományt akár napokra is, így ha annál alacsonyabb vagy magasabb a hőmérséklet, a rendszer riasztást küld a mobiltelefonra, és azonnal be lehet avatkozni. Nem kell mondani, hogy ez mekkora biztonságot nyújt a termelésben.

 

A következő kényes kérdés a víz. Mind a mennyisége, a minősége és a hőfoka; hogy mennyi szárazanyagot (tápot) tudnak a csirkék felvenni, a vízfogyasztásnak is függvénye.

 

Pár órás kimaradás az ivóvíz-szolgáltatásban az egész csoport eredményességét negatívan befolyásolhatja.

 

Szerencsére léteznek megfizethető okosvízmérő-rendszerek, amelyek folyamatosan mérik az átfolyást, az adatokat WIFI-n keresztül a számítógépre viszik, és itt is be lehet állítani riasztásokat, melyek a mobilunkon megjelenhetnek.

Goldmann Dávid és Juhász Anna a közösségi médiában népszerűsíti a regeneratív gazdálkodást és állatjólétet

 

Amire még szükség lehet: a por, a páratartalom és a légmozgás mérése, melyekre kész, komplett, egybeépített, istállói körülményekre optimalizált mérőrendszerek kaphatók a kereskedelmi forgalomban.

 

Hasznos lenne ammóniamérés is, de annak a mérőeszköze egyrészt nagyon drága, másrészt rendszeresen, pár havonta kalibrálni kell, ami megint plusz költség. Azon gondolkozunk, hogy milyen más, egyszerűbben mérhető légparamétert kellene mérni, ami utal a levegő ammóniatartalmára is. Amíg ebben nincs megoldás, addig marad a gazda orra… Mivel az ammónia felszabadulása nem olyan gyors, mint a hőmérséklet-változás vagy vízhiány kialakulása, így a napi többszöri látogatás az állatoknál elegendő lehet, feltéve, hogy már kismértékű (általunk nem érzékelhető) változás nem okoz-e termelés-visszaesést a csibéknél.

 

Ugyanakkor a hőmérséklet, páratartalom és légmozgás együttes paramétereinek megfelelő beállítása már eleve csökkentheti a magasabb ammóniakoncentráció kialakulását, de ettől még lehet a kívánatosnál magasabb ammóniaszint.

További hozadéka az említett megoldásoknak, hogy több évre visszamenőleg több forrásból származó adatok lesznek, melyek egy része naturális mutató (napi testtömeg-gyarapodás, takarmányfogyás, elhullás), a másik környezeti paraméter. Mindezek alapján adatelemzéssel megállapítható, hogy a rosszabbul termelő csoportok esetében milyen környezeti tényezők hatottak, és a jobb termelésűek esetében milyen paramétereket mértek. Ennek alapján megállapítható istállónként(!), hogy melyikben milyen paraméterek között a legegészségesebbek és legjobb termelésűek az állatok (mert az egészség és a termelőképesség egymástól nem választható el), ezek a mérőrendszerekben beállíthatók, az ettől való eltérés riasztást fog eredményezni, aminek eredményeképpen a gazda azonnal beavatkozhat a folyamatokba és azokat a megfelelő irányba terelheti.

 

Nagyon köszönjük a Remény Farm segítségét, hogy betekintést engedtek napi tevékenységükbe és reméljük, hogy mihamarabb megvalósítják precíziós megoldásaikat jövedelmezőségük és kényelmesebb életük biztosítása érdekében, melyek tapasztalatairól is szeretnénk majd beszámolni. További eredményes és élvezetes munkát kívánunk Juhász Annának és Goldmann Dávidnak!

 

Magyar Precíziós Állattartásért Egyesület, Baromfi Munkacsoport

 

Forrás: magyarmezogazdasag/Kistermelők Lapja