Hosszú, ámde minden részletre kiterjedő listát állított össze a Nébih az állattartóknak ahhoz, hogy elkerülhessék, hogy az állatok gondozás nélkül maradjanak.

Megfelelő munkaszervezési intézkedésekkel csökkenteni lehet és kell a dolgozók közötti személyes kontaktust.

• Az állattartó telepen csak olyan személy tartózkodhat, aki egészséges, valamint a vele egy háztartásban élő sem mutat fertőzésre gyanús tüneteket. Amennyiben bármilyen megbetegedésre utaló jel – láz, köhögés, tüsszögés, orrfolyás, hasmenés – jelentkezik a munkavállalónál, orvoshoz kell fordulnia, az újbóli munkába állása csak orvosi igazolással történhet. Aki légúti betegség tüneteit észleli magán, az általános személyi higiéniai előírások alapján sem állhat munkába, ez most hatványozottan érvényes.
• Belépési pontokon, illetve a szociális blokkokban kötelezően folyamatosan biztosítani kell a dolgozónak a kézmosási és fertőtlenítési lehetőséget. Minden kézmosó helyen virucid hatású kézfertőtlenítőszer használata ajánlott.
• Alapelvárás, hogy a dolgozó csak egészséges állapotban jelenjen meg munkahelyén. Jelen helyzetben azonban az üzemeltetőnek is fokozottan monitoroznia szükséges a dolgozók egészségi állapotát (pl. ha szükségesnek ítéli, hőmérőzze a dolgozókat és a betegség gyanúja esetén intézkedjen), továbbá óvja őket a túlzott igénybevételtől és a túlterheltségtől.
• A takarítást végző személyzetet is el kell látni védőeszközzel, valamint oktatásban kell részesíteni a felületek tisztításának, fertőtlenítésének fontosságáról, a fokozott fertőtlenítést igénylő területekről.
• A műszakok szervezésénél elsődleges szempont legyen, hogy a dolgozók minél kevesebbszer érintkezzenek egymással. Ideális esetben egy helyszínen, egy időben csak egy munkás dolgozzon.
• A csoportokat lehetőség szerint úgy kellene kialakítani, hogy ugyanazon személyek mindig azonos műszakba kerüljenek.
• A szociális tereket, gyakran érintett felületeket szükség esetén, de legalább minden műszak között vírusölő hatású szerrel fertőtleníteni kell.
• Az „egy műszak egy egység” elvével megelőzhető, hogy megbetegedés esetén az összes dolgozó egyszerre kerüljön karantén alá.
• A dolgozókat ösztönözni kell az önálló munkavégzésre, a személyi higiénés szabályok fokozott betartására és a védőfelszerelések megfelelő használatára.
• A higiéniai követelményekről kötelezően oktatást kell tartani. Az NNK által javasolt valamennyi ponttal a dolgozóknak tisztában kell lenniük, és azt fokozottan be kell tartaniuk (a dolgozók egészsége érdekében).vA csoportosan végzendő feladatokat az alkalmazottak megfelelő védőfelszerelésben végezzék.
• Lehetőség szerint célszerű segíteni az alkalmazottakat, hogy egyénileg tudjanak munkába járni, és ezáltal elkerülhessék az olyan utazási formákat, ahol több emberrel találkozhatnak.
• Lehetőség szerint egy mezőgazdasági gépet egy műszak alatt csak egy személy kezeljen. A munka befejezése után a gépek gyakran érintett felületekeit vírusölő hatású szerrel fertőtleníteni kell. Az eszközhasználatnál a kesztyűhasználat jelenleg különösen indokolt, ennek hiányában a fokozott kéz és eszközfertőtlenítés.
• A speciális feladatokat ellátó alkalmazottak (pl.: inszeminátorok, elletősök, csülökápolók stb.) védelme kiemelten indokolt. Esetükben a külön munkahelyszínek kijelölését is érdemes megfontolni.
• A dolgozók a szociális helyiségekben (például öltözőben, étkezőben, dohányzásra kijelölt helyen) se egy időben, hanem csúsztatva tartózkodjanak.
• A telepek járványügyi intézkedéseit a legszigorúbban be kell tartani és ki kell egészíteni az személyek közti kapcsolat szabályozásával (látogatás tilalma, kezelő és hatósági állatorvos, szakszemélyzet védelme).

• A feladatok szétosztásával el lehet különíteni a telepen (fejőházig) dolgozókat a nyerstej kezelőitől.
• Az állategészségügyi ajánlások alapján kialakított telepeken a tejház a kerítés vonalában található, a fejőházzal csak csővezeték köti össze, így a tej kezelése kívülről, a telepi dolgozóktól teljesen különválasztva is megoldható. Amennyiben a két egység egybeépült, lényeges, hogy a fejést is külső dolgozók végezzék. Ez esetben számukra ideiglenes öltözőt kell kialakítani.
• A tejszállító sofőr dolgozókkal való személyes kontaktusát mindenképp el kell kerülni. Számukra szükség esetén elkülönített szociális helyiséget kell kijelölni. A tejvezeték tisztítását, csatlakoztatását vagy ő, vagy a tejházi dolgozó végezze, de semmiképp se közösen.
• A szükséges dokumentációt az érintett külső személyek kezeljék.
• Az esetleges állatszállításokat és a hulladékkezelést, elszállítást hasonlóan kell megoldani.

• Amennyiben az állattartó telepen minden dolgozó kontaktszeméllyé válik, és nem megbetegedés, hanem kontaktus miatt kerül zárlati intézkedés alá, akkor, az illetékes népegészségügyi feladatkörben eljáró járási hivatal egyedi elbírálása mellett, – meg lehet fontolni a telepen történő karantén lehetőségét is, amennyiben a dolgozó beleegyezik és a telepen ennek feltételei (lakhatás) biztosítottak. A dolgozók megfelelő elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodni kell. Az intézkedés előnye, hogy általa elkerülhető, hogy a kontaktcsoport kiessen a munkavégzés alól. A munkahelyen történő karanténozás a dolgozónak is kedvező lehet, hisz amennyiben később fertőzést mutatnak ki nála, azt így nem „viszi haza”.
• Amennyiben egy haszonállat tartó telepen dolgozónál munkavégzés közben betegség tünetei jelentkeznek, (hidegrázás, láz, erős köhögés, egyéb légzőszervi és mellkasi tünetek) a dolgozónak azonnal el kell hagynia a munkahelyét a felettese értesítése mellett, és fel kell vennie a kapcsolatot telefonon háziorvosával. Amennyiben erre nincs lehetőség, el kell különíteni egy zárt helyiségben, például egy irodahelyiségben, de legalább 2 méterre a többi embertől és mentőt kell hívni hozzá a szokásos eljárásrendnek megfelelően.
• Amennyiben az állattartó telep dolgozójánál felmerül a koronavírus fertőzés NNK eljárásrend szerinti gyanúja, akkor a telep üzemeltetőjének követnie kell a népegészségügyi hatóság utasításait
• Amennyiben megbetegedés miatt kerül sor karanténozásra, akkor természetesen az a telepen kívül történik. Ilyen esetben a kiesett munkaerő pótlásáról képzett, vagy munkába állás előtt kiképzett személy útján gondoskodni kell.

• Kislétszámú állatállomány esetében akár a településen más gazda is átvállalhatja az állat gondozását. Abban az esetben, amikor semmilyen alternatív megoldás sem jöhet szóba, hogy enyhíteni lehessen a munkaerőhiányt, akár külső állami humánerőforrás bevonásra is sor kerülhet.
• Hosszú, de akár rövidtávon is érdemes átgondolni a gépesítés, robotizálás gyors támogatását.

Amennyiben ez lehetséges érdemes létrehozni egy úgynevezett állatgondozó tartalékot. Ez működhet önkéntes alapon, vagy több telep összefogásával központilag megszervezve (mint az egészségügyi dolgozók esetében). Az állatgondozók felkészítését – segítve az állatjóléti felelősök munkáját – a Nébih útmutatóval tudja támogatni, továbbá szakmai vagy szervezésbeli kérdésekben tanácsot nyújt. A helyi önkormányzat vagy állatvédő civil szervezetek szervezésében lehetséges önkéntesek bevonása.

agrarszektor.hu