A koronavírus-járvány harmadik hullámában exponenciálisan nő a fertőzöttek, a kórházba és a lélegeztetőgépre kerülők száma, az egészségügyi ellátórendszer terhelése extrém méretű, számos helyen az intenzív osztályok már kapacitásaik végén járnak. Az oltási program halad, de egyelőre nem olyan gyors ütemben, hogy a járvány terjedését fékezze, a drasztikusan emelkedő betegszámok miatt a korlátozások szigorítására volt szükség, akárcsak Európa más, a 3. hullámtól erősen sújtott országaiban.

Virológusok, járványügyesek, klinikusok, és a fertőződésnek erősen kitett területeken dolgozók, mint például a pedagógusok már februárban újabb zárást sürgettek, a kormány azonban csak március első hetében döntött a március 8-tól március 22-ig tartó két hét újabb védelmi intézkedéseiről.

Szakemberek szerint a március 8-tól hatályos szigorításokban még lenne tartalék, érdemes lenne megfontolni például az üzletekben tartózkodó vásárlók számának maximalizálását.

Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs múlt heti tájékoztatóin többször is hangsúlyozta a védelmi intézkedések betartása mellett az önkorlátozás fontosságát, kiemelve, hogy mindenki törekedjen a kontaktusok számának csökkentésére, csak a halaszthatatlan személyes találkozókra kerítsen sort, és még a hétvégi nagybevásárlástól is tartózkodjon, ha lehet. Mindezt annak érdekében, hogy elkerüljük a fertőződést, amire a brit vírusmutáns terjedése miatt most sokkal nagyobb az esély, mint a járvány során eddig bármikor. Azt is hozzátette, hogy úgy tűnik, kicsit fogy az erőnk, de ezt nem engedhetjük meg magunknak.

Ennyire korlátozzák magukat a magyarok

A drámain romló számok, a lélegeztetőkapacitás rohamos szűkülése, vagy a tisztfőorvos felszólítása hatására úgy tűnik, a magyarok nagy része - 80 százaléka - csökkenti, vagy legalábbis igyekszik csökkenteni kontaktusait, törekszik az óvatosságra - derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvéleménykutatásból.

Az ezerfős, nemre, korra, lakhely típusra és iskolai végzettségre reprezentatív minta múlt heti megkérdezéséből az derült ki, hogy a felnőtt lakosság 29 százaléka csak a vele egy háztartásban élőkkel kontaktál, minden harmadik válaszoló csak azokkal találkozik, akikkel feltétlenül szükséges, 18 százalékuk pedig törekszik arra, hogy amennyire lehet, csökkentsen a személyes kontaktusokat.

Mindössze 4 százalék volt azok aránya, akik szabadtéri találkozókra szűkítik az elkerülhetetlen kapcsolatfelvételt, 8 százalék pedig elmondta, hogy nem csökkenti a találkozóit, de azokra csak szabadtéren és maszkban kerít sor.

A felnőtt lakosság 8 százalékát nem érdekli a vírushelyzet, nem fél a megfertőződéstől.

Nemek szerint vizsgálva kiderül, hogy míg a férfiak döntően  - 36 százalék - csak azokkal találkoznak, akikkel feltétlenül szükséges, illetve 28 százalékuk jelezte, hogy csak közös háztartásban élőkkel kontaktál, az átlagnál nagyobb arányban - 10 százalék -  állították, hogy nem érdeklő őket a járvány, és nem félnek a betegségtől. Mindössze a férfiak 15 százalék jelezte, hogy igyekszik csökkenteni a találkozóit.

A nők ugyanakkor közel azonos arányban csak a közös háztartásban élőkkel, csak azokkal, akikkel feltétlenül szükséges (29 -30 százalék) tartják a személyes kapcsolatot. Minden ötödik nő amennyire csak lehetséges, igyekszik csökkenteni a kontaktusainak a számát, minden tizedik pedig ugyan nem korlátozza a találkozóit, de óvatos, szabadtéri programot szervez és maszkot visel. A nők mindössze 6 százalékát nem érdekli az egész, és nem fér a vírustól.

A járvány kezdete óta ismert, hogy az idősebbek számára nagyobb kockázatot jelent a fertőzés elkapása, (igaz, a harmadik hullámban a fiatalok is egyre gyakrabban kerülnek súlyos állapotba, igényelnek intenzív terápiát, lélegeztetés), így nem meglepő, hogy az önkorlátozásban, a kontaktuscsökkentésben az idősebbek élen járnak a fiatalabbakhoz képest.

A  60 évesek illetve idősebbek 85 százaléka erősen önkorlátozó életmódot folytat: 37 százalék csak a vele együtt élővel tart személyes kapcsolatot, 31 százalék csak az elkerülhetetlen találkozásokra kerít sort, 17 százalék pedig igyekszik csökkenteni a kontaktusait. Ebben a korosztályban a legkisebb azok aránya - 5 százalék - akiket nem érdekel a járvány és nem félnek a fertőződéstől.

A 18-39 éves fiatalok 78 százaléka erősen önkorlátozó: 29 százalékuk csak a közös háztartásbelivel érintkezik, 32 százalékuk csak azokkal, akikkel elkerülhetetlen, 17 százalékuk pedig igyekszik csökkenteni a találkozóit. Ugyanakkor minden tizedik fiatal azt válaszolta, hogy nem érdekli az egész és nem fél a betegségtől.

A középkorúak 76 százaléka visszafogottan éli a hétköznapokat, de ebben a korosztályban csak 21 százalék korlátozza a kontaktusokat a háztartás tagjaira, viszont 36 százalékuk jelezte, hogy csak azokkal találkozik, akikkel feltétlenül szükséges.  A 40-59 évesek 8 százalékát nem érdekli a járvány.

Jelentősen eltér a lakosság magatartása iskolai végzettség szerint. Míg az alapfokú végzettségűek 39 százaléka állította, hogy csak a vele egy háztartásban élőkkel kontaktál, az érettségizettek 17, a diplomásoknak 21 százaléka viselkedik így. Ugyanakkor míg az érettségizettek 41 százaléka csak azokkal találkozik, akikkel feltétlenül szükséges, az alapfokú végzettségűek 28 százaléka, a diplomások 31 százaléka válaszolta ezt.

A személyes kontaktusok csökkentésére törekedett az alapfokú végzettségűek 15, az érettségizettek 20, a diplomások 25 százaléka.

Míg a legkevésbé iskolázottak 6 százaléka jelentette ki, hogy nem érdekli az egész és nem fél a vírustól, az érettségizettek körében majdnem kétszer ennyien  - 11 százalék - voltak ezen a véleményen, a diplomásoknak 7 százaléka vélekedett így.

Az eredmények szerint az izolációra való törekvés szempontjából meghatározó, hogy valaki nagyvárosban vagy kisvárosban, községben él. Míg a budapestiek és a megyeszékhelyen élők 14-14 százaléka állította, hogy csak a velük együtt élőkkel találkozik személyesen, a kisebb városokban élők 40, a községi lakosok 33 százaléka válaszolta ezt. Ugyanakkor a fővárosiak válaszolták a legnagyobb arányban  - 45 százalék - hogy csak azokkal találkoznak, akikkel feltétlenül szükséges, a megyeszékhelyen élők 40 százaléka, a más városokban élők 25 százaléka, a községi lakosok 29 százaléka védekezik így.

Ugyancsak a fővárosiak közül állították a legtöbben, hogy annyira csökkentik a személyes kontaktusokat, amennyire csak lehetséges.

A kutatás szerint a megyeszékhelyen élők aggódnak a legkevésbé a járvány miatt, 15 százalékukat nem érdekli az egész és nem félnek a vírustól. A budapestiek 5, az egyéb városokban élők és a községi lakosok 6-6 százaléka volt ezen az állásponton