Követendő példa: a Beregben nem várják tétlenül az aszályt
2024. február 15. 17:35
A csatornákban, mélyebb területeken betározott víz segíti a felkészülést a szárazabb időszakokra.
A klímaváltozás következtében folyóink vízkészlete és a talajvizek szintje egyre jobban csökken, különösen az Alföld lesz egyre szárazabb – fotó: pixabay.com
Magyarországot az éghajlatváltozás egyre jobban sújtja – többek között aszályok formájában –, amire fel kell készülnünk – írja az ng.24.hu.
Mint írják, ezt szem előtt tartva a Tiszán levonuló árhullámból épp február közepén vezet ki vizet a Beregi tározó kapuján keresztül a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a WWF Magyarországgal együttműködve. A csatornákban, mélyebb területeken betározott víz segíti a felkészülést a szárazabb időszakokra, hiszen amikor sokáig nincs csapadék és szükség van vízre, akkor ki lehet vezetni a szárazodó területekre, ebből pedig a természetes élőhelyek és a gazdálkodók is profitálnak.
A klímaváltozás következtében folyóink vízkészlete és a talajvizek szintje egyre jobban csökken, különösen az Alföld lesz egyre szárazabb. A 2022-es történelmi aszály ízelítőt adott abból, hogy mire kell felkészülnünk. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a vízgazdálkodásunk ellensúlyozni tudja a szélsőségek fokozódását. A vizek többleteiből, az árvízből, a belvízből minél többet el kell raktároznunk a talajban, a hullámtereken, a csatornákban és víztározókban, hogy felkészüljünk a szárazabb időszakokra – olvasható az ng.24.hu cikkében.
A WWF Magyarország a Tisza hazai vízgyűjtőjén több éve dolgozik azon, hogy ez a szemlélet és ezáltal a vizek megtartása a vízgazdálkodásban és a tájhasználatban is teret nyerjen.
A program egyik mintaterülete a Bereg, ami alkalmas jelentős mennyiségű víz befogadására. Ennek keretében 2024. február 13-14-én a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) a Tiszán levonuló árhullámból a saját kezelésében lévő Beregi tározó tájgazdálkodási beeresztő műtárgyán keresztül vizet enged a tározó vízrendszerébe. A cél, hogy a csatornák egy részét feltöltsék vízzel.
„A mostani alkalommal várhatóan egy közel 7 kilométeres csatornaszakaszt, illetve az ezekhez kapcsolódó mély területeket mintegy félmillió köbméternyi vízzel lehet feltölteni. Arra számítunk, hogy a vízbeeresztés javítja a csatornák közelében lévő élőhelyek állapotát, illetve kedvező hatása lehet a gazdálkodásra is. A próbaüzem egyik célja, hogy a jövőben minél rendszeresebben kerülhessen sor ilyen vízkieresztésre a Tiszából, és ezzel ellensúlyozni lehessen a beregi táj szárazodását" – mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.
A WWF Magyarország helyi gazdálkodókkal egyeztet annak érdekében, hogy minél több területen lehessen megtartani a vizet, és a gazdálkodók felhasználják azokat az agrártámogatásokat, amelyek elérhetők ilyen célokra.
Ez a mostani próbaüzem egy újabb lépés az észszerűbb vízgazdálkodás és területhasználat irányába, melynek a természet és a földművesek, erdőgazdálkodók is láthatják a hasznait – írja az ng.24.hu.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Vadregényes tájakkal vár a Börzsöny
2023. március 13. 09:19
Az Ipoly Erdő Zrt. Pest és Nógrád megyében, 64 ezer hektár állami erdőterület vagyongazdálkodója, ami Magyarország legerdősültebb tája. A nyilvántartott élőfakészlete összesen mintegy 13 millió bruttó köbméter. Az elmúlt 5 évben erdőtelepítéseik összterülete 65,5 hektár volt (ebből 59,43 ha őshonos, 6,07 ha akác), erdőfelújítás pedig 2.620 hektáron zajlott.
Vadregényes tájaival napjainkban is otthont ad mindenki számára, legyen az gazdálkodó, természetvédő, vagy pihenni vágyó természetjáró. A terület magába foglalja a Börzsöny hegységet és a Cserhátot - benne a Karancs és a Medves kistájat, valamint érinti a Gödöllői-dombvidéket is. A társaság által kezelt erdők 62 százaléka természetvédelmi oltalom alatt áll (nemzeti park, tájvédelmi körzet, Natura 2000), ahol kiemelt feladat a térség védelme. Míg a Börzsöny mély völgyekkel és meredek bércekkel, gerincekkel tagolt, az erdőtársulásaiban elsősorban a bükk és a tölgy dominál, addig a Cserhát lankásabb dombjain a cser és az akác az uralkodó.
A kiskunsági gazdák is sokat buknak a gyenge gabonaárakon
2023. október 26. 15:52
Még a közepesen erős, bő 7 tonnás országos átlagot sem éri el a kukorica termésátlaga Bács-Kiskun megyében. Az átlag sok helyen 5 tonna körül alakul, ami jelentős, hektáronként akár több százezres veszteséget okozhat. Ez már más kötelezettségvállalások teljesítését is fenyegeti.
