Hazánkban a lakosság számára rendelkezésre álló egy főre jutó élelmiszer mennyisége 2016-ban mintegy 2 százalékkal nőtt 2015-höz viszonyítva. Ebben a két évben összesen 5 százalékkal bővült a hazai felhasználás, ami így a 2005-ös szintnek felelt meg.

– derült ki a KSH Élelmiszermérlegek című kiadványából.

Fotó: Kallus György

A KSH jelentéséből kiderült, hogy két évvel ezelőtt az összes felhasználható zsiradék egy főre vetítve 37 kilogramm volt, ami 2,8 százalékos növekedésnek felelt meg 2015-höz képest. De ami még drasztikusabb, hogy a 2011-2015-ös évek átlagánál 8,5 százalékkal volt magasabb a hányad.

– a rendelkezésre álló hús mennyiségének növekedésével párhuzamosan – 4,5 százalékkal nőtt, vagyis az összes zsiradékmennyiség 43 százalékát tette ki.

Az állati zsiradékok háromnegyedét továbbra is a sertészsír tette ki, ennek az egy főre jutó mennyisége a 2000-es évek közepén még meghaladta a 13 kilogrammot, de 2013-ban mélypontra süllyedt (10 kilogramm), 2016-ra ugyanakkor 12 kilogrammra nőtt. A zsiradékok majdnem 60 százalékát képező növényi olajok és zsírok egy főre jutó mennyisége 2016-ban mintegy 21 kilogramm volt, ami összesen 1,4 százalékkal haladta meg az előző évit. Ennek kétharmada étolaj, egyharmada pedig margarin volt.

Az egy főre jutó zöldség és gyümölcs mennyisége 2016-ban alig érzékelhetően, összesen 0,9 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Igaz a 2011–2015 évek átlagánál már jelentősen, egészen pontosan 8,7 százalékkal volt magasabb a termelési adat.

Zöldségfélékből összesen 1 százalékkal termeltek többet a gazdák, így abból 115 kilogramm jutott egy főre 2016-ban. Már már jelentősen fellendült ugyanakkor a gyümölcstermelés, amelynek köszönhetően két évvel ezelőtt 89 kilogramm jutott egy főre, ami 3,5 százalékos bővülésnek felelt meg.

Fotó: Központi Statisztikai Hivatal

Az egy főre jutó összes szeszesital mennyisége 2016-ban nőtt, így a korábbi 9,2 literes arányt meghaladva elérte a 9,5 litert, ami a 2012-es szintnek felelt meg. A szeszesital-kínálat az eddigi adatok alapján a 2000-es évek első felében érte el a maximumát (11 liter), amelyhez képest a 2016-os arány 14 százalékkal lett alacsonyabb.

A KSH adatai szerint a szeszesitalok közül

• borból 27 liter jutott (az előző évihez képest 1,5 literes bővülés),
• sörből 67 liter jutott (megegyezett az előző öt év átlagával),
• égetett szeszes italból 3,2 liter jutott egy főre.

A megelőző két év tendenciáját követve 2016-ban folytatódott a borimport (26 millió liter) csökkenése, mintegy 4 százalékkal kevesebb italt hoztak be Magyarországra. A borexport ugyanakkor kiugróan, összesen 8,7 százalékkal nőtt, így elérve a 78 millió litert. Ennél több ilyen italt csupán 2010-ben adtak el külföldön.

A sörtermelés 2012 óta tartó folyamatos csökkenése 2016-ban megszakadt, ekkor 4,4 százalékkal nőtt (608 millió liter) az egy évvel korábbihoz képest. Az import (116 millió liter) 2,3 százalékkal mérséklődött, amire 2006 óta nem volt példa. A behozatal részesedése a hazai kínálatból (661 millió liter) nem érte el a 20 százalékot. A korábbi években jelentéktelen sörexport (60 millió liter) ugyanakkor mintegy 40 százalékkal emelkedett 2016-ban.

www.vg.hu