Közlemény a zöldítés keretében kijelölt ökológiai fókuszterületekre vonatkozó növényvédőszer-tilalomról

2017. augusztus 24. 08:53
A Közös Agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok egyszerűsítése érdekében az Európai Bizottság módosította az ezeket részletező 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet.

A tervezet egy sor érdemi egyszerűsítést vezet be a zöldítéssel összefüggésben, ám egy, a termelő típusú EFA területeken komoly korlátozást jelentő újdonságot is: általános növényvédőszer-használati tilalmat a parlagon, az ökológiai másodvetésben, az erdőszélek menti hektársávokon, és a nitrogén-megkötő növények esetében. A módosítás célja, hogy javítsa a zöldítés környezeti hatékonyságát és ezen belül maximalizálja az EFA-területek biológiai sokféleségre gyakorolt hatását. Az uniós szabályozás változása miatt a zöldítésre vonatkozó 10/2015. (III. 13.) FM rendeletet is szükséges módosítani. A korlátozás 2018. január 1-jén lép hatályba.

A növényvédőszerek használatának tilalma egyértelműen a N-megkötő növények (elsősorban a szója, borsó, babfélék, lucerna, csillagfürt) esetében jelent nagyobb változást, mivel az eddig konvencionális körülmények között, növényvédőszer alkalmazása mellett művelt N-megkötő kultúrák 2018-tól nem lesznek elszámolhatóak EFA területként. Ha azonban a termesztés során nem alkalmaznak növényvédőszert, a terület továbbra is elszámolható EFA-területként. Vannak olyan tájegységei országunknak, ahol kellő szakértelem és tudatos technológiaválasztás mellett (vetéstávolság csökkentése, sorközművelés) nagy biztonsággal megvalósítható a növényvédőszer nélküli szójatermesztés. Az újabban megfigyelt trendek alapján az így termesztett szójáért komoly felárat realizálhat a termelő a piacon. Azokon a termőhelyeken pedig, ahol a gyomok elleni védekezés sorközműveléssel nem oldható meg maradéktalanul, illetve feltétlenül szükséges deszikkálás a biztonságos és gazdaságos betakarításhoz, ott érdemes fontolóra venni az EFA-kötelezettség más kultúrával vagy EFA-területtípussal történő kielégítését (pl. őszi kalászosok után vetett zöldtrágyával, parlagon hagyott területtel vagy tájképi elemekkel). A zöldítésre – melynek idei várható fajlagos összege több mint 25 ezer forint/hektár – tehát továbbra is jogosult marad a szójatermesztő, amennyiben vállalja a szükséges agrotechnikai változtatásokat a növényvédőszer-mentes termesztéshez, vagy más területet számol el EFA-területként.

Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ez a korlátozás egyáltalán nem befolyásolja a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás feltételeit vagy összegét sem. A SAPS támogatás várható fajlagos összege idén durván 45 ezer forint/hektár, míg a termeléshez kötött fehérjenövény támogatás esetén a várható fajlagos támogatás hozzávetőlegesen 60 ezer forint/hektár körül alakul.

Az EFA-területekre vonatkozó növényvédőszer-tilalom valóban komoly változás a fehérjenövény-termesztésben 2018-tól, de kellő előrelátással megőrizhető a támogatás mértéke.

A zöldítés keretrendszerének változásairól (beleértve a gazdálkodási szempontból kifejezetten kedvező egyszerűsítéseket is) bővebben tájékozódhat kiadványunkban, amit az idei OMÉK-ra készítettünk. A kiadvány ezen a linken érhető el.

kormany.hu

Kapcsolódó cikkek

2016-os európai hét: Csatlakozzon hozzánk, támogassuk az egészséges időskort és a fenntartható munkát!

2016. október 04. 08:22
A munkahelyi biztonság és egészségvédelem 2016-os európai hetén Ön is számtalan esemény és tevékenység részese lehet.

Szüksége van-e élelmiszeriparunknak az uniós tagságra?

2016. augusztus 17. 08:02
Nem szabad elfelejteni, hogy nettó agrárexportőr ország vagyunk, és a kivitelünk 80%-a az EU-ba irányul, így egyértelműen szükségünk van az európai piacra - hívta fel a figyelmet Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. PR és vállalati kapcsolatok igazgatója a Portfolio Kelet-magyarországi Agrárfórumán. Az ágazatba nagyon kevés fejlesztési forrás érkezett az EU-csatlakozás óta, így nem is csoda, hogy lemaradt a versenyben. Bár a támogatási rendszer közelmúltbeli átalakításának köszönhetően az élelmiszeripar két operatív programból is forráshoz juthat, egyelőre úgy tűnik, hogy a pénzek felhasználása nem megfelelő hatékonysággal történik.