M1: tartós vízhiányos időszak kihirdetését kérte a NAK

2017. június 29. 07:40
Egy-egy aszályos év csak a kukoricatermelést tekintve 100 milliárd forint kárt tud okozni, a helyzet megoldása érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) június 1-től visszavonásig tartós vízhiányos időszak kihirdetését kérte Pintér Sándor belügyminisztertől – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke június 28-án az M1 televízióban.

Ha a belügyminiszter kihirdeti a tartós vízhiányos időszakot, akkor a gazdáknak az öntözéshez használt víz után nem kell kifizetniük az úgynevezett vízkészlet-járulékot – hangsúlyozta Győrffy Balázs. Az öntözés főként a magas hozzáadott értékkel rendelkező kultúráknál fontos, ilyen például a csemege kukorica, a vetőmagok és a rizstermesztés – tette hozzá.

  

 


Győrffy Balázs példaként említette, hogy Magyarországon egy aszályos évben 6-6,5 millió tonna kukorica terem, amikor azonban az időjárás kedvező, akkor 9 millió tonna is teremhet. 
A Kamara elnöke kiemelte: a vidékfejlesztési programban 50 milliárd forint áll rendelkezésre öntözésre.

További információk a témában itt

http://www.nak.hu/sajto/sajtokozlemenyek/94265-vizhianyos-idoszak-kihirdeteset-kezdemenyezte-a-nemzeti-agrargazdasagi-kamara

 

www.nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Sokkal kreatívabbak a mindfulness-szel dolgozó csapatok

2018. július 23. 13:55
A gyors munkatempó és a kreativitás alapvetően ellentmondanak egymásnak. Hektikus munkahelyeken gyakran fordul elő, hogy a munkavállalók automata üzemmódba kapcsolnak, vagy mindig ugyanolyan módon közelítik meg a munkát. Ha nem rendelkeznek idővel és térrel ahhoz, hogy új és okos ötleteket találjanak ki, akkor elzárkóznak a problémák újragondolásának lehetőségétől is, amelyekkel megoldhatnák a kialakult helyzeteket.

Három tipp CSR tevékenységre, ha úgy érzed, a céged sajnálja rá a pénzt!

2018. március 22. 10:39
A CSR-nek számos definíciója létezik. Én abból a megközelítésből szeretek kiindulni, ami valahogy úgy fogalmaz: a törvényi és etikai előírásokon túlmenően a vállalat biztosít valamilyen kedvezményt, valami pluszt a társadalomnak. Ez alapján sajnos nem tölthetett el a büszkeség és elégedettség érzete. Ha volt is CSR tevékenység, akkor is amolyan klasszikus top-down hozzáállással valósult meg. Azaz a dolgozók nem lettek bevonva a vállalat etikai politikájának kidolgozásába, nem volt ráhatásunk arra, hogy kit, miért, hogyan támogat a vállalat. Sőt, maga a támogatás sem kapott nagy publicitást cégen belül. Ezért mi (dolgozók, üzemi tanács) sem vontuk be a céget a felelősségvállalási programjainkba! Persze ez így nem teljesen igaz, viszont én itt most a felelősségvállalás ama szeletéről fogok írni, amit mi dolgozók alulról építkezve valósítottunk meg.