Közös feladatunk az erdők felkészítése a klímaváltozásra

2021. április 15. 09:10
A klímaváltozás és a hozzá történő alkalmazkodás az erdőgazdálkodás elmúlt száz évének talán legnagyobb kihívása - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Európai Erdők 8. Miniszteri Konferenciáján, szerdán.
Közös feladatunk az erdők felkészítése a klímaváltozásra

The Future We Want: The Forests We Need

 

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a klímaváltozás üteme messze meghaladja az erdők biológiai alkalmazkodó képességét, ezért kiemelten fontossá vált a tudományosan megalapozott, a gyakorlati tapasztalatokat integráló, a dinamikusan alkalmazkodó, aktív beavatkozásokon alapuló erdőgazdálkodás.

Hozzátette: Az elmúlt évtizedekben egyre határozottabban fogalmazódtak meg az erdők klímavédelemével, a biológiai sokféleség megőrzésével és a rekreációs szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások. Nagy István szerint a helyi körülményekre kidolgozott beavatkozásokkal biztosíthatjuk erdeink és szolgáltatásaik teljes körű megőrzését és fenntartását.

 

Kiemelten fontosnak tartja a fenntartható erdőgazdálkodásban az erdész szakemberek, mint integrátorok szerepét. Az ő feladatuk, hogy a társadalmi igényeket összhangba hozzák a reális és hosszú távon is eredményes gyakorlati megoldásokkal.


Zambó Péter, Nagy István, Szentpéteri Sándor

Kifejtette, hazánk korábban javaslatot tett az erdészeti monitoring rendszer megerősítésére, ami a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásainak pontosabb és összehangolt megfigyelése érdekében kulcsfontosságú feladat. Nagy István fontos előrelépésnek nevezte, hogy ez a javaslat is beépült az elfogadásra kerülő pozsonyi miniszteri határozatba. A konferencián elfogadott dokumentumok a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodás európai szinten támogatott fejlesztéséhez összességében olyan fenntartható jövőképet vázolnak fel az erdők kezelésének terültén, amellyel Magyarország is egyetért és azonosul - hangsúlyozta Nagy István.

 

 

Forrás: AM Sajtóiroda

Kapcsolódó:

A 8. Európa Erdő Miniszteri Konferencia (2021-04-08)

 

www.fataj.hu

Kapcsolódó cikkek

Csernobil: ahogy elmentek az emberek, magára talált a természet

2019. május 30. 09:02
1986. április április 26-án a történelem legsúlyosabb atomkatasztrófája történt Csernobilban. Egy RBMK-reaktor üzemanyaga az urán 235-ös izotóp. Ennek az anyagnak minden egyes atomja olyan, mint egy lövedék, ami majdnem fénysebességgel halad és áthatol mindenen, ami útjába kerül: fán, fémen, betonon, bőrön. Egyetlen grammnyi urán 235-ben több mint egymilliárd trillió ilyen lövedék van. Ebből hárommilliót tartottak a csernobili erőműben. Mindez odáig vezetett, hogy a szél beterítette sugárzó részecskékkel az egész kontinenst. A legtöbb ilyen töltény száz év múlva is veszélyt jelenthet, némelyik ötvenezer év múlva is.

Eltűnt a fecskék fele: mit tehetünk értük tavasszal?

2020. február 18. 08:12
Minden fecske legalább egy kg repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt. Ezért is aggasztó a fecskék állományainak megfeleződése. Mi is tehetünk azért, hogy ez ne így legyen.