Krízishelyzet: még nem tudni, mi lesz az áfacsalt UHT-tejekkel

2016. szeptember 09. 08:51
A magyar tejipar versenyképessége jelentős innováció nélkül nem növelhető hosszú távon, de ami még fontosabb: a jó minőségű alapanyagokat itthon kell feldolgozni, ahelyett, hogy külföldre vinnénk – mondta Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója az idei Coop Rally-n. A jövő évi áfacsökkentéstől dinamikus növekedésre számít az ágazat, de továbbra is kérdéses, hogy az áfacsalásban leginkább érintett UHT-tej áfája is csökkenhet-e 2017-ben.

Elstartolt a magyar élelmiszeripari termékeket népszerűsítő Coop Rally, amelynek idén kiemelt célja a tejfogyasztás népszerűsítése. Ennek megfelelően a szakmai program első állomása az Alföldi Tej Kft. székesfehérvári üzeme volt, ahol Csepeli László, a COOP Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke elmondta, örül annak, hogy a rally keretében megvalósul egy összefogás az agrárágazatok szereplői között: „beengedjük egymást üzleti köreinkbe, és megmutatjuk, mi van a kulisszák mögött” – mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón.

Itthon kell feldolgozni az alapanyagokat

Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója, egyben a minden piaci szereplőt tömörítő Tej Terméktanács elnöke szerint a magyar tejágazat versenyképessége akkor növelhető, ha fejlesztések történnek, illetve a jó minőségű alapanyagokat itthon dolgozzuk fel, ahelyett, hogy külföldre vinnénk. Nem javasolja, hogy a tejágazat a cukorgyártás mintáját kövesse:

10 éve azt mondták, nincs szükség cukorgyárra Magyarországon, mert olcsón behozzuk a cukrot a cukornádtermelő országokból, amelyeket azóta komolyan sújt a klímaváltozás, így folyamatosan emelkedik a cukor ára, hazánk pedig erősen rá van szorulva az importra

- mondta az ügyvezető az Agrárszektornak.

Napi 900 ezer kilogramm nyerstej, 400 ezer liter UHT
Az Alföldi tejüzemben jelenleg napi szinten mintegy 900 ezer kilogramm nyerstejet dolgoznak fel, amelyet 102 tagú termelő-tulajdonosi kör biztosít, (az Alföldi jellegzetessége, hogy tulajdonosai tejtermelők). 2015-ben a székesfehérvári üzem UHT-részlegében történt jelentős kapacitásbővítés, ezzel a beruházással 400 ezer liter UHT-tejet tudnak gyártani napi szinten.


Afrika után Ázsiába növekszik az export

Az utóbbi hónapokban komoly növekedés ment végbe a nyerstej felvásárlási árában az exportpiacokon, illetve a tejszín felvásárlási ára is duplájára nőtt május óta. Ez a megnövekedett exportigényeknek is köszönhető, Kína például 2015-höz képest jelentősen növelte importját, és ez kihúzza a tejtermékeket az Európai Unióból.

Az Alföldi Tej február végén szerződést kötött egy nigériai céggel, illetve októberben a kínai kormánnyal ír alá együttműködési szerződést, ami hatalmas piacot jelenthet a cégnek.

A késztermék-export egyelőre alacsony, főleg környező országokba - Romániába, Horvátországba és a balkáni államokba szállít a cég, elsődlegesen UHT-termékeket, de ezen változtatni szeretne, ezért is vette meg a debreceni üzemet, hogy a tejfeldolgozó-kapacitásokat növelni tudja, Székesfehérváron pedig sajtgyártó kapacitás indítását tervezi.

Az áfacsökkentésről Mélykuti elmondta, hogy a kormány már döntött a nyers és friss tej áfájának a 18 százalékról 5 százalékra csökkentéséről, és folynak a tárgyalások arról, hogy az UHT és az ESL-tejek is belekerüljenek ebbe a körbe, hiszen a fogyasztói tejvásárlások 80 százalékát ezek teszik ki.

Forrás: agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Készül a program a kormánynak: végleg kiűznének innen minden GMO-t

2017. április 21. 07:40
Magyarország mezőgazdasága mentes a genetikailag módosított szervezetektől, a GMO-mentességünket az alaptörvény is rögzíti. Ez Európában egyedülálló és üdvözlendő - szakmailag, politikailag és üzletileg egyaránt. Hogy áldás, vagy átok-e a GMO, az parázs vitákat gerjeszt világszerte, miközben a laikusok számára még mindig követhetetlen, hogy mi a gond vele. Utóbbi a jelenlegi hazai törvényi szabályozás szempontjából nem is annyira lényeges, ugyanis Magyarország GMO-mentességének a legfontosabb célja az, hogy ebből piaci előnyt kovácsoljon. A GMO-mentes szója egyértelműen prémium termék, 20-30 százalékkal magasabb áron értékesíthető a globális piacon. Van azonban egy probléma: a magyar állattenyésztés és élelmiszeripar számára évi 500-600 ezer tonna szója szükséges, amit megközelítőleg sem tudunk belföldön előállítani, és ami hihetetlen mértékű import-függőséget jelent. Jelenleg a világ szójatermesztésének 90-95 százaléka génmódosított, így hát hiába tiltja a hazai szabályozás a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását, mégis több százezer tonna GMO-s állati takarmány özönlik az országba. A témáról, és a hazai import-függőség minimalizálása érdekében életre hívott nemzeti fehérjeprogramról Gyuricza Csabával, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatójával beszélgettünk.
 
 

Újabb ételeknek üzen hadat a kormány

2017. február 08. 15:13
Újabb élelmiszer kategóriákban tüntetnék el a silány termékeket, az idén többek között a gyorsfagyasztott élelmiszerekre jön egy rendelet - erősítette meg a Buksza információit a földművelésügyi tárca.