“Több partnerünk is arról számolt be, hogy a hozzájuk belépő kékgalléros munkavállalók nagy része már a próbaidő alatt továbbáll, hatalmas a fluktuáció” - kezdi helyzetértékelését Jáhny Ákos. Ennek egyik okát a HR szakember a bérspirál kialakulásában látja. Ha azt hallja a munkavállaló, hogy a szomszéd gyárban emeltek 10 százalékot, akkor átigazol. És egyre gyakrabban megfigyelhető, hogy a gyárak ilyen emelésekkel szipkázzák el egymás elől a munkás kezeket, ami egyébként nagyon gyorsan bérspirált indíthat el. A munkavállalók pedig még nem tartanak válságtól, megszűnő munkahelyektől, bátran – olykor felelőtlenül is -  váltanak.

Ennek a maradó, rutinos, hűséges munkavállalói rétegre is rossz a hatása. Több munka hárul rájuk,a betanítást végzők pedig azzal szembesülnek, hogy semmi értelme nem volt a multis szaknyelvben onboardingnak hívott folyamatnak. Ezek pedig könnyen motivációvesztéshez, kiégéshez, végül felmondáshoz vezethetnek a szenior munkatársaknál is.

Jelenleg egy betanított munkás bruttó alapfizetése 250 000- 450 000 forint között mozog, ami pótlékokkal és bónuszokkal már 300 000-550 000 forintot jelent. Ebben a környezetben egy 10 százalékos emelés már 40-50 ezer forint pluszt is jelenthet havonta.

“Akadnak még cégek, amelyek nem érzik, hogy megváltozott a munkaerőpiac” - folytatja Jáhny Ákos. Ők még mindig magas lóról beszélnek állásinterjúkon, pedig harcolniuk kellene a munkavállalókért, kedvet csinálni a munkához, a munkakörnyezethez. Ahol profi a toborzás és képzik a középvezetői réteget a munkavállalókkal való partneri bánásmódra, azok a cégek versenyelőnybe kerülnek.

Hol vannak tartalékok a hazai munkaerőpiacon? A munkanélküliségi ráta a KSH tegnapi jelentése szerint 3,5 százalék (173 000 fő), ami gyakorlatilag a teljes foglalkoztatáshoz közeli szint.

Csak elvben lehet potenciál a nyugdíjasok bevonásában. A motiváció nem, ám a fizikai és az egészségügyi állapot már gátat jelenthet, hogy nagy számban térjenek vissza gyári fizikai munkára. A romák megszólítására már vannak sikeres projektek, ám ennek a nagyobb méretűvé növekedéséhez a vállalatok részéről is komolyabb nyitottság lenne szükséges. A roma foglalkoztatás mellőzésében nagy szerepe van a kényelemnek, az előítéleteknek és sajnos a negatív diszkriminációnak.

Őszig a gyárak konkurenciája a mezőgazdaság is, amely sok idénymunkást szív el. Akadtak, akik reményeket fűztek az ukrán menekültek munkavállalásához. Hiába az állami ösztönzők és a közvetítő cégek igyekezete, a hazánkba érkezett közel 1 millió ukrán menekültnek csak töredéke (néhány ezer) vállalt munkát.

A megrendelések pedig nőnek, a cégek egyre nagyobb létszámigényeket adnak le. Ebben a helyzetben a kölcsönzők még inkább a harmadik országbeli munkavállalók felé fordulnak. A kormányzat tavaly könnyített 9 ország irányába (Mongólia, Vietnám, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Fehéroroszország, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró), amelyet idén júliusban újabb 6 országgal (Kolumbia, Brazília, Venezuela, Oroszország, Grúzia, Kirgizisztán) egészített ki. Állami és nemzetbiztonsági minősítési eljáráson átesett kölcsönzőcégek hozhatnak be vendégmunkásokat. A Get Work az elsők között kapta meg a státuszt és már több mint 400 harmadik országbeli kölcsönzött van az állományukban. Vietnámból és Mongóliából már dolgoznak a kékgallérosok, a Fülöp-szigetekről és Kazahsztánból hamarosan érkeznek az elsők, Brazíliában, Kolumbiában és Oroszországban pedig tárgyalnak potenciális helyi partnerekkel.

Jáhny Ákos elmondta, hogy ügyfeleiknek nagyon jó tapasztalata van az érkezőkkel. Akadnak, akiket fél év után saját állományba vesznek. Hozzátette: egy 100 fős kontingens toborzása, interjúztatása, kiválasztása egy hetet vesz igénybe. Majd 5-6 hét, mire a papírmunkát elvégzik a helyi és a magyar hivatalokban. Nagyon kicsi a lemorzsolódás: a 100 kiválasztott munkavállalóból 99 megérkezik Magyarországra. “Annyira vonzó számukra az európai munkavégzés lehetősége, hogy minden eszközt megragadnak, nagyon elkötelezettek.”

Néhány előnyt is kiemelt a szakember az egyes országokból: a fülöp-szigetekiek kiválóan beszélnek angolul, így nem kell feltétlenül új nyelvet bevezetni egy gyártó cégnél. A kazahok orosztudása az eddig ukránokat alkalmazó cégeknél lehet nyerő, hiszen így sem kell újabb idegen nyelvre átállni. A mongolok hosszú távra terveznek. Ha itt maradnak, nem akarnak Nyugat-Európa felé továbbállni. A HR szakember egy tévhitet is eloszlat: a külföldről érkezők ugyanannyit keresnek, mint a magyarok - legfeljebb a próbaidő alatt fordul elő minimális különbség - így nem törik le a magyar béreket. Jövetelükkel pedig magyar munkahelyeket is megmentenek. Ha ugyanis nem lenne meg a létszám, akkor a munkaadó könnyen elvihetné a gyártó egységet egy másik országba.

www.hrportal.hu